Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Az akkor 42 éves Kiss Árpád érettségizett, zenét tanult, a 33 éves Kiss István korábban szakács, a 34 éves Pető Zsolt cukrász volt, a 27 éves Csontos István pedig hidegburkoló, majd szerződéses katona, ám mentális problémák miatt leszerelték. Előzőleg csak Pető Zsolt volt büntetve egyszer, garázdaság miatt.

A Kiss testvérek fiatalon elvesztették édesapjukat, Pető Zsolt és Csontos István szülei elváltak. Kiss István és Pető Zsolt szélsőséges nemzetiszocialista eszméket vallott, szkinhed-csoportosulásokban vett részt, Kiss István fiatalon összetűzésbe került romákkal Debrecenben. A 2000-es évek második felében Kiss Árpád döntött úgy, hogy kezdeményezően fog fellépni a szerinte cigányok által elkövetett bűncselekmények miatt.

A vádlottak alaposan előkészítették a támadásokat, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a helyszínekről, megtervezték a megközelítési és a menekülési útvonalat. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.

A vádlottak 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt. A tatárszentgyörgyi támadás például úgy zajlott, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor az apa két kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről, egyik gyerekével együtt kivégezték. Ezek után a helyszínre érkező tűzvizsgáló és orvos idegenkezűséget nem állapított meg, nyomozás akkor indult, amikor a rokonok megtalálták a lőszerhüvelyeket.

A kislétai támadásnál éjjel agyonlőtték a család otthonában alvó édesanyát, kislányát pedig életveszélyesen megsebesítették, mintegy százötven sörét csapódott az arcába és a testébe.

Három vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekménynél, Csontos István azonban magára és társaira is terhelő vallomást tett. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese három vádlott: cselekményüket aljas indokból – rasszista indítékból –, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

A három vádlott terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást is, ahol a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Ott egy mindeddig ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért az elsőfokú ítélet kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el.

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A Honvédelmi Minisztérium korábban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi főigazgatója és helyettese súlyos szakmai és erkölcsi hibákat követett el, például amikor elhallgatta a tárca, a nyomozó hatóság és a parlament illetékes bizottsága elől, hogy Csontos István a KBH titkos kapcsolata volt. Időközben a Központi Nyomozó Főügyészség a romagyilkosságokhoz kapcsolódó katonai büntetőeljárásban négy ember ellen emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt.

Az első fokon eljárt bírói tanács elnöke ellen fegyelmi eljárás folyt, mert a jogszabályban előírt legfeljebb hatvan nap helyett hozzávetőleg egy évbe telt, míg a 880 oldalas ítéletet írásba foglalta.