Meglepetést és értetlenkedést váltott ki ügyvédek körében, hogy Polt Péter legfőbb ügyész szerint a Quaestor vezetőjét, Tarsoly Csabát azért nem faggathatták ki a hatóságok már az eljárás megindulása után, mert potenciális gyanúsítottként nem volt arra lehetőség, hogy tanúként meghallgassák, és ha ezt tették volna, az emberi jogai sérültek volna. A hvg.hu által megkérdezett ügyvédek hangsúlyozták, hogy a jogszabályok alapján Tarsoly tanúként nyugodtan beidézhető lett volna, és később simán gyanúsított lehetett volna, mint ahogy most már az is.
Nem biztos, hogy sikerrel teljesítené a büntetőeljárási jogi vizsgáját az a másodéves joghallgató, amennyiben Polt Péter legfőbb ügyészhez hasonló mondatokkal jönne – többek között ezt mondták a hvg.hu-nak a vádhatóság első emberének Quaestor-üggyel kapcsolatos magyarázkodására.
Az MSZP-s Bárándy Gergely hétfőn a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében arról faggatta Poltot, hogy miért telt el olyan sok idő aközött, hogy Orbán Viktor a minisztériumi közpénzek kivonását kérte a brókercégektől, majd nyilvánosságra került a Questor-ügy, valamint hogy tanúként hallgatják ki Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgatót. Polt szerint Tarsolyt azért nem hallgatták ki korábban, mert aki potenciális gyanúsított, „az nem hallgatható ki előzőleg tanúként", és hogy ez minden emberi jognak ellent mond.
Tanúmeghallgatások az eljárás megindulása után
„Érthetetlenek számomra a legfőbb ügyész által felhozottak” – közölte a hvg.hu-val Hadnagy József ügyvéd. „A büntetőeljárás megindításának ugyanis nem feltétele a gyanúsított személyének megjelölése, elég, ha megvan a megalapozott gyanú arra, hogy bűncselekmény történhetett. Ha megindult az eljárás, a bizonyítékok beszerzése mellett tanúkat lehet meghallgatni, hogy kiderüljön, kit lehet majd az ügyben felelősségre vonni. Aztán előfordul, hogy a tanúk közül valakinek vagy valakiknek a szerepe megfordul, és gyanúsítottá válnak. De nincs olyan, hogy egy tanúból nem lehet gyanúsított.”
Az ügyvéd megjegyezte, azzal se nagyon tud mit kezdeni, hogy mire gondolhatott a legfőbb ügyész, amikor azt közölte, hogy az emberi jogok miatt nem léphettek Tarsollyal szemben. „A büntetőeljárásban és a büntető törvénykönyvben is megvannak azok az eljárásjogi és anyagi jogi garanciák, amelyek szavatolják az emberek személyiségi jogait. Azzal, hogy a Quaestor vezetője előzetes letartóztatásba került, Tarsoly Csabának ezek a jogai tényleg megszűntek? Továbbra mennyiben sérültek volna a cégvezető ezen jogai, ha tanúként hallgatják meg?” – Hadnagy József elmondása szerint bár ilyenkor az illető ekkor igazmondásra van kötelezve, de ha önmagára nézve terhelően kellene nyilatkoznia, akkor megtagadhatja a vallomást.
MHB: a gyakorlat ellentétes a Polt által mondottakkal
Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) ügyvédje annyit azért megjegyzett, hogy ez az igazmondásra kényszerített helyzet nem mindig jó, mert például volt olyan ügyfele, aki tanúmeghallgatásra ment be, és csak a jogerős ítélet után került szabadlábra. Ezért Fazekas egyet értett Polt Péterrel, hogy amennyiben nem a megfelelő eljárási pozícióban hallgatnak ki valakit, az valóban sértheti az emberi jogait, amit a Helsinki Bizottság egyébként többször is jelzett.
„A mindennapi életben a nyomozó hatóság eljárása általában eltér attól, amiről a legfőbb ügyész beszélt, mert igen gyakori, hogy a potenciális gyanúsítottakat tanúként hallgatják ki az eljárás megindulása után, és a vallomása alapján könnyen magát vádolhatja meg a bűncselekmény elkövetésével. Ha a Polt Péter által mondottak jelzik, hogy változik valami a nyomozási gyakorlatban, azt a Helsinki Bizottság üdvözölni fogja.”
