Durva egymásra mutogatás ment a bíróság és az ügyészség között a szigetszentmiklósi ügyben, miután az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék a közvélemény által enyhének tartott ítéletet hozott múlt héten – írtuk meg hétfői cikkünkben. Ebben több új részletet hoztunk nyilvánosságra arról, mi magyarázhatja, hogy a három kiskorú gyermekük szexuális zaklatásával, embertelen megkínzásával megvádolt szülőket végül „csak” kiskorú veszélyeztetésében mondták ki bűnösnek, ráadásul azonnal szabadon távozhattak, mert az ezért járó két-két évet már leülték előzetes letartóztatásban.

Az ítélet indoklásában a bírói tanács elnöke, Szegedi Gyöngyvér egyértelműen kritizálta a vádhatóság munkáját, szó szerint azt mondta: „nagyon hiányos nyomozás után került sor a vádemelésre”. Erre reagálva hívott össze rendkívüli sajtótájékoztatót a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc, aki visszautasította az ügyészség munkáját ért kemény bírálatot. Mint mondta, a teljes eljárás megsemmisítését fogják kérni – a fellebbezések miatt másodfokon folytatódó – ügyben, és hevesen visszatámadt a bíróságra. „Jól értik, szakmai hibákat vélek felfedezni a bíróság munkájában” – jelentette ki a főügyész, akinek balján eközben ott ült Kurucz Ágota ügyész, aki a vádat képviselte az ügyben, kettejük közt egy hatalmas akta.

Rendkívüli sajtótájékoztatót tart a főügyész

RTL Klub

A rendkívüli sajtótájékoztató egy pontján a főügyész kissé teátrálisan rátette a kezét az asztalra kitett óriási iratkupacra, miközben éppen azt bizonygatta, hogy a bíróság által hiányolt egyik nyomozati anyagot ők igenis beszerezték. Mivel a gyerekek érdekében a bíróság zárt tárgyalást rendelt el, a dossziéba nem lehet belenézni az eljárási szabályok miatt, így az ügyészség csak annak bizonyítására pakolhatta ki, hogy demonstrálja, micsoda bő terjedelmű nyomozati anyagot hoztak össze – vagyis, hogy a bíróság valótlanul vádolja őket hiányos nyomozással.

Az ügyészség által bemutatott dossziéval azonban valami nem stimmel, ugyanis információink szerint az a nyomozati anyag, amit az ügyészség eredetileg, az eljárás ezen szakaszának lezárásával átadott a bíróságnak, csak nagyjából 540 oldal. Vagyis saccra jóval kevesebb, mint az az akta, amit az ügyészség a médiának prezentált, ami a többszörösének tűnik a felvételen.

Eredetileg 537 oldalt adtak át a bíróságnak

Megkérdeztük erről a Pest Megyei Főügyészség szóvivőjét, Gyugyi Csillát, aki megerősítette, hogy „a nyomozati iratok terjedelme 537 oldal”. Kérdésünkre Koszta János, a Budapest Környéki Törvényszék szóvivője szintén azt közölte, hogy ennyi a számukra átadott nyomozati iratok terjedelme.

A hvg.hu-nak sikerült lefotóznia, mekkora a nyomozati dosszié, amit az ügyészség a bíróságnak átadott, ezt ugyanis korábban kikérte a szülők egyikének a védője. Horváth Katalin ügyvédnek – aki az eljárásban a másodrendű vádlott, vagyis az édesanya kirendelt védője – szüksége volt munkájához a teljes nyomozati anyagra. „Engem a bíróság rendelt ki védőként az édesanya mellé, az első tárgyalás után már betekintést kértem a nyomozati anyagba, hiszen a szabályok szerint ezeket tanulmányozhatom” – magyarázta az ügyvéd.

Kérdésünkre válaszolva Horváth Katalin elmondta: látta a tévében az ügyészi sajtótájékoztatóról készült tudósítást, és már ekkor furcsállotta az abban látható iratmennyiséget. „Egyetértek a bíróság által elmondottakkal, miszerint a bizonyítékok nagy részét a törvényszéknek kellett beszereznie, pedig ez a nyomozó hatóság feladata lett volna. Ilyen például a gyerekek pedagógusainak a tanúvallomása és a szakértői vélemények nagy része” – sorolta. Az ügyvéd szerint a neki átadott teljes anyag a tudósításokban látható mennyiségnek nagyjából az ötöde lehet.

A bal oldali fotón az ügyészség által hivatalosan a bíróságnak átadott nyomozati anyag másolata látható, míg a jobb oldali, az RTL Klub Híradójának tudósításából átvett képen a főügyész által a rendkívüli sajtótájékoztatón látható akta:

Stiller Ákos / RTL Klub

Mitől hízott meg az akta?

Úgy tudjuk, hogy az 537 oldal a folytatólagosan számozott oldalak száma, miközben a tényleges tartalommal bíró oldal száma mindössze 339 oldal – vagyis ennyire rúgott a lefolytatott nyomozás teljes anyaga. Ezt az információt a zárt tárgyalásra hivatkozva a bíróság nem erősítette meg.

Az Alaptörvény szerint az ügyészség egyik feladata biztosítani az eljárásokban a törvényességet, így nyilván nem történhetett szándékos megtévesztés. Ugyanakkor igazságügyi forrásaink nem tudtak magyarázattal szolgálni a durva mennyiségi különbségre, mert szerintük az ügyészségnek az eljárási szabályok alapján minden, a nyomozás során keletkezett releváns anyagot át kellett adnia a bíróság számára az ítélkezéshez.

Ha az a magyarázat, hogy a sajtónak olyan dossziét mutogattak, amiben más iratok is voltak – mondjuk feldúsították egyéb ügyészi iratokkal, amit nem adtak át a bíróságnak – akkor erre a sajtótájékoztatón illett volna felhívni az újságírók figyelmét, hiszen az akta kvázi díszlet volt, miután a bíróság hiányosnak nevezte a nyomozást. A kettő közti mennyiség viszont több kiló anyag is lehet, honnan lehetne utólag biztosan tudni, hogy abban nem szerepelt olyan információ, ami az ítélkezésben fontos lett volna. Végül az is felmerülhet, hogy tévedés történt, rossz aktát cipeltek be a sajtótájékoztatóra, és Szabó főügyész véletlenül egy másik ügy óriásdossziéjára tette a kezét, miközben arról beszélt, milyen kemény munka folyt a szervezetben.

Rögtön jött a magyarázat: házi iratok is vannak benn, csak nem mondták

Cikkünk megjelenése után szinte azonnal befutott az ügyészség reagálása, amely szerint „az  ügyészség előtt nem csupán a nyomozás iratai, hanem annak felügyelete során keletkező úgynevezett házi iratok és a bíróság előtti tevékenységgel összefüggő ügyészi tevékenységgel kapcsolatos iratok gyűlnek össze”. „Az ügyészi iratkezelés szigorú szabályainak betartása mentén egy ügyhöz tartozó valamennyi iratot egy aktában kell tartani, ezért sajtótájékoztatón a jelzett bűnügynek a Pest Megyei Főügyészségen rendelkezésre álló iratai voltak láthatók” – tette hozzá Gyugyi Csilla szóvivő. És egyébként is: „bűnügyek nyomozati iratainak terjedelme és a bűnügy tárgyát képező bűncselekmény bizonyítottsága a szakmai tapasztalatok szerint nem mutat korrelációt”

Arra azonban nem kaptunk magyarázatot, hogy amikor kifejezetten a nyomozásról és nyomozati iratokról beszélt a főügyész az aktára mutogatva, miért nem hívta fel erre a sajtó figyelmét, hiszen így mindenki joggal a „házi iratoktól” mentes, nyomozati anyagnak hihette a dossziét.

Nem mondják meg, „jutalomra érdemes” volt-e az ügyész

A megyei ügyészséget egyébként korábban megkérdeztük arról is, hogy meg nem erősített információink szerint Kurucz Ágota ügyész jutalomban részesült, miközben a szigetszentmiklósi üggyel foglalkozott, vagyis ebben az időszakban méltatták munkáját. „A kolléganő az úgynevezett szigetszentmiklósi ügyben végzett tevékenységéért semmiféle külön anyagi juttatásban nem részesült” – válaszolta Gyugyi Csilla ügyészségi szóvivő, bár mi sem kifejezetten az ügyért járó jutalmazásról kérdeztük. A megyei ügyészség hozzátette: „a kérdezett időszakban – 3 év – a legfőbb ügyész úr több esetben részesítette az ügyészi szervezet arra érdemes munkatársait pénzbeli elismerésben”. Mivel így megkerülték a konkrét kérdést, és nem derült ki, visszakérdeztünk, hogy vajon a bíróság által komoly kritikával illetett ügyész is a „pénzbeli elismerésre érdemes munkatársak” közt volt-e.

Az akta felduzzadására küldött válaszban erre is kitért a főügyészség, de továbbra sem kaptunk pontos választ: megismételték, hogy „javadalmazása ezen ügy ügyészi feladatainak ellátásával nincs összefüggésben”, emiatt nem kapott külön juttatást. De hogy amúgy pont az ügy folyamán kapott-e és mennyit, az továbbra sem derült ki.