Itthon Kálmán Attila - M. László Ferenc 2015. február. 16. 06:30

Kiújultak a harcok a Jobbik árnyékába került MSZP-ben

Kiéleződött a feszültség az MSZP volt és jelenlegi elnöke, Mesterházy Attila és Tóbiás József között. Az exelnök hetek óta járja az országot, és arra panaszkodik, hogy a pártvezetés képtelen lendületbe hozni az MSZP-t. Tóbiásék viszont úgy látják, rájuk maradt a tűzoltás, egy nagyon rossz állapotban lévő szervezetet örököltek Mesterházytól.

Miközben a sajtóközleményein kívül alig ad magáról életjeleket az MSZP, a háttérben ismét kiújultak a párton belüli hatalmi harcok. Mesterházy Attila és hívei azzal bírálják a szocialista párt vezetését, hogy az MSZP nem tudott profitálni a Fidesz népszerűségvesztéséből, nem képes kitörni a rossz anyagi helyzetből. A pártelnök, Tóbiás József környezetében viszont úgy látják, Mesterházy csak alkalmat keres arra, hogy visszatérjen az MSZP élére, a hatalmi harcok pedig fékezik a párt tavaly elkezdett újjászervezését.

Mesterházy négy évig volt a szocialisták elnöke, 2014. május 29-én mondott le, miután az MSZP vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon, a fővárosban a párt csak a negyedik helyezett lett a Fidesz, a DK, az Együtt-PM mögött. A politikus a parlamenti frakció éléről is távozott, a tisztújító kongresszus július 19-én Tóbiás Józsefet választotta utódául, majd ő került a képviselőcsoport élére is.

Arról, hogy Mesterházy tervezi a visszatérést, már szeptemberben beszámolt a HVG. A hetilap akkor azt írta, hívei nem első emberként hoznák vissza az exelnököt: valamilyen más kulcspozícióban látták volna szívesen az önkormányzati választás után. Forrásaink szerint Mesterházy tavaly még hűtötte támogatóit, hárította a kéréseiket, január közepén viszont már gyűlést tartottak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón (korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében is volt hasonló találkozó). Azóta – ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt – járja az országot, sorban keresi fel az MSZP szervezeteit.

Baloldali radikalizmust!

Ha folytatódik a párt lecsúszása, akkor érdemes lesz elgondolkodni egy új, zöldmezős szervezet létrehozásán – ezt egy Mesterházy köreihez tartozó fiatal politikus fejtegette egy hete egy szűk körű háttérbeszélgetésen. A hvg.hu több, az exelnökhöz húzó MSZP-s politikustól is megkérdezte, hogy valóban számolnak-e ilyen forgatókönyvvel, de egybehangzóan állították, szó sem lehet a párt elhagyásáról, ez ugyanis az ő karrierjük végét is jelentené. Viszont hangsúlyozták, társuk „óvatlan” kijelentése jól mutatja, milyen rossz hangulatban vannak.

Mesterházy Attila - berúgná a motort
Dudás Szabolcs

Mesterházy környezetében úgy vélik, a szocialisták országos szervezetüknek köszönhetően helyileg annyira be vannak ágyazva, és az MSZP márkanévként is elég ismert ahhoz, hogy a párt nem tud úgy eltűnni, mint tette azt az MDF vagy az SZDSZ. "Az MSZP akkor lesz halott, amikor annak látszik" – mondta a párt egyik prominense, aki ezzel arra utalt, egyedül abból az apátiából fakadó tétlenség ölhetné meg pártját, ami akkor uralkodna el, ha 6-8 százalékos párttá zsugorodnának. Az MSZP-nek ez a megkerülhetetlensége sok középgenerációs szocialista politikusra nehezedik súlyként, úgy érzik a brand akadályozza az újabb gondolatok kommunikációját. Ezért is hangozhatott el egy háttérbeszélgetésen egy fiatalabb MSZP-s képviselő szájából, hogy "rohad a szegfű", és mivel a párt szétszakítása nem merül fel politikai realitásként, legalább egy új logó és arculat kialakítását sürgetik többen.

Szikszón forrásaink szerint Mesterházy 100-120 ember előtt elemezte az MSZP stratégiáját, illetve politikai helyzetértékelést tartott. Egy résztvevő azt mondta a hvg.hu-nak: lényegében azt mondta el, mit csinálna másképp, ha ő vezetné a pártot. A volt elnök szerint az MSZP nem tűnik ki a többi ellenzéki párt közül, nem volt képes érdemben növelni a táborát a tavalyi választások óta, ritkán jelenik meg a médiában. Szerinte még az RTL Híradójában is inkább az Együtt és a PM politikusai szerepelnek, mert az MSZP-ből kevés a nyilatkozó. Ezért a párt a választók számára nem igazán látható. Majd arról beszélt, a pártnak erőt kellene mutatnia, támadnia és radikalizálódnia kéne: hatásos, könnyen érthető üzenetekkel kell kommunikálnia még azt is felvállalva, ha az értelmiség ezért populistának bélyegzi. Úgy tudjuk, január végén azt is kifejtette, ha azokban a hónapokban, amikor a kormány defenzívában van, nem épít karaktert a párt, akkor később már nehezebb lesz, mert Orbán Viktor konszolidálni fogja helyzetét, az ellenzéki szavazókon pedig megint úrrá lesz az apátia.

A találkozót forrásaink szerint fő támogatója, Gúr Nándor, a volt Borsod megyei elnök szervezte, több parlamenti és önkormányzati képviselő, az exelnök pártján álló megyei elnök is jelen volt. A résztvevők a Mesterházy alapította Harmadik Hullám Platform röpiratát vitatták meg. A volt elnök nemcsak Szikszón bírálta a hivatalos irányvonalat, folyamatosan járja országot, a pártfórumokat az őt támogató képviselők szervezik. Forrásaink szerint a párt választmányán már ritkábban szólal fel, ott inkább az őt támogató fiatalok a hangadók.

Ezzel párhuzamosan Tóbiás József is végiglátogatja a helyi szervezeteket, egy, a pártelnököt támogató MSZP-s szerint „tűzoltást végez Attila után”. A pártelnök már maga is azt szorgalmazza, az MSZP szólaljon meg gyakrabban, a jövő héten induló parlamenti szezonban vegyék elő a fideszes politikusok vagyonosodását, kényesebb ügyeit.

Prés alatt

A pártelnök környezetéhez tartozó forrásaink csak találgatják, mi lehet Mesterházy szándéka. Egy, a párt idősebb generációjához tartozó politikus úgy vélte, olyan hangulatot akar kelteni az MSZP-ben, hogy a szervezet „vezetetlen”, az elnök alkalmatlan. Így nyomás alatt próbálja szerinte tartani a konfrontációt kerülő Tóbiást, hátha önként lemond.

Tóbiás József - keresi a kiutat
Fazekas István

Egy másik értelmezés szerint maga mellé akarja állítani a parlamenti frakció kétharmadát, hogy előrehozzák a frakcióvezető-választást. Ugyanakkor azt kizárták, hogy Mesterházy idén maga pályázna bármelyik posztra, az MSZP-ben úgy gondolják, inkább a pártvezetésből tavaly kikerült támogatóit akarja újra helyzetbe hozni. Az ő szereplésük is megélénkült, Harangozó Tamás és Harangozó Gábor, Gúr, Heringes Anita, vagy Bangóné Borbély Ildikó is fórumokat szervez, kérdésekkel bombázzák a parlamentben a kormányt, úgy tudjuk, még a facebookos posztjaikat is összehangolják.

Forrásaink szerint Mesterházy azt is gyakran szóba hozza, hogy az MSZP külpolitikai vonalon szinte semmit nem tesz pont abban az időszakban, amikor az amerikai kitiltási botrány, Merkel és Putyin látogatása miatt a nemzetközi kérdésekben egyébként tájékozatlan hazai közvélemény is érdeklődik a téma iránt. Tóbiás környezetében viszont úgy látják, a volt elnök megsértődött, hogy nem rá, hanem Kovács Lászlóra bízták a külügyi kabinet vezetését, és az Európai Szocialisták alelnöki posztját sem neki, hanem a párt EP-képviselőjének, Ujhelyi Istvánnak szánják. Ennek ellenére azt még Mesterházy vetélytársai is elismerik, az exelnök szerteágazó európai kapcsolati hálót épített ki, és a párton belüli személyi ellentétek miatt nem bízták rá a területet.

Mesterházy a hvg.hu-nak azt mondta, semmiféle személyi konfliktust nem akar, szó nincs hatalmi harcról. Lemondása után megígérte, hogy nem indul a tisztújításon, és megfogadta, hogy a választási évet értékelő decemberi pártértekezletig csendben marad. Januártól viszont nem csak a háttérből kíván részt venni a párt megerősítésében. Nem tagadta, bizonyos kérdésekben másképp gondolkodik, mint Tóbiás, de azt állította, neki is elmondja a véleményét, ha megkérdezi, rendszeres kapcsolatban állnak. Szerettük volna megszólaltatni a pártelnököt is, de Tóbiás azt mondta, személyi kérdésekben nem akar nyilatkozni, most a párt újjászervezésével foglalkozik. „Attila 41 éves, még előtte a pálya. Természetes, hogy építi magát, senki sem várta, hogy tavalyi választási bukta után vonuljon vissza. De ezt ne úgy tegye, hogy reszeli Tóbiást, mert ezzel a pártot gyengíti” – véleményezte a helyzetet az MSZP egyik korábbi elnöke.

Szegény az eklézsia

A pártvezetéshez tartozó forrásaink leginkább azt nehezményezik, hogy Mesterházy külön utakon jár, nem tartja magát a hivatalos stratégiához. Forrásaink szerint Tóbiás úgy véli, kevésbé a médiaszereplésekre, sokkal inkább a vidéki szervezetek megerősítésére, a szimpatizánsokat tartalmazó adatbázisok frissítésére van szükség. A pártvezetés szerint szervezeti, anyagi háttér, hatékony mozgósítás nélkül még az időközi szavazásokon sem lehet jól szerepelni, ezt nem tudja egy tévés szerepelés ellensúlyozni. Példaként az újpesti és pilisi időközi választást emlegették, ahol győzni tudott az MSZP. Ráadásul forrásaink szerint ezt a szervezőmunkát a ciklus elején kell elvégezni, 2016-tól kéne felkészülni az országgyűlési választásokra.

Az MSZP székháza a Jókai utcában - lerobbantak
Fazekas István

Forrásaink szerint az MSZP vezetése attól is ódzkodott, hogy a tavaly év végi tüntetésekre, civil szervezetekre ráerőltesse magát, hiszen tapasztalták, hogy a párt brandje nem elég vonzó még. Ugyanakkor azt még egy Mesterházyt májusban lemondásra felszólító idősebb politikus is elismerte, a belső építkezés közben kifelé alig kommunikáltak, így teret adtak a Jobbiknak, amely profitálni tudott a Fidesz-ellenes proteszthangulatból. Többen is felemlegették, mekkorát hibázott az MSZP januárban: akkor kezdték el a félpályás útlezárások megszervezését, amikor a kormány már több útszakasz ingyenességét visszaállította. „Az Együtt és a PM milyen sokat szerepel az RTL Híradójában, és mégsem lettek népszerűbbek. A Jobbik esete épp azt bizonyítja, hogy egy pártnak helyben kell aktívnak lennie” – mondta egy, a pártvezetéshez tartozó forrás.

Azt mindkét oldalról hangsúlyozták, a legnagyobb feszültséget a Jókai utcai székház eladása okozta. Mesterházy környezetében úgy vélik, a székház kiürítése nagy hiba volt, hiszen most csak nyomott áron tudják értékesíteni, így a vételárat elviszi az ingatlanra terhelt svájcifrank-alapú hitel végtörlesztése. A pártvezetés viszont úgy látja, a parlamenti irodaházból el lehet látni az MSZP ügyeit, egy külön székház sok pénzt elvisz, különösen a törlesztőrészlet terhes a pártra. Abban is egymásra mutogatnak a felek, hogy ki a felelős az eladósodásért. Tóbiásék szerint Mesterházynak volt négy éve, hogy kitörjön az adósságcsapdából, Mesterházyék szerint Gyurcsány Ferenc idején vették fel a hiteleket, ráadásul a pénzügyeket azok az idősebb politikusok intézték, akik most a pártelnöknek adnak tanácsot.

Hirdetés