Elégedetten távozom, bár azt nem mondom, hogy folytatnám - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) február végén távozó elnöke az Akadémia jogtudományi intézetében tartott szakmai beszélgetésen csütörtökön.
Nem gondolja, hogy le kellett volna mondania, bár tudja, hogy ezzel sokaknak örömet okozott volna - közölte Paczolay Péter a szakmai beszélgetésen egy kérdésre válaszolva. Római nagyköveti kinevezéséről szóló hírekkel kapcsolatban megjegyezte, aki elolvasta indoklásait, különvéleményeit, láthatja, hogy ez a kérdés nem befolyásolta bírói munkájában.
Elnöki szerepfelfogásáról Paczolay Péter azt mondta, a jogállamiság alapvető eleme a jogbiztonság, amelynek az Ab-n is érvényesülnie kell, tehát a testület nem hozhat ellentmondó döntéseket, "mert azzal a jogállamiság sírját ássa". Az Alkotmánybíróság legyen kiszámítható - hangsúlyozta egykori credóját a távozó elnök, majd hozzátette, mire gyümölcseit meghozta volna ez a törekvése, "megváltozott az alaptörvény és minden".
Az elnök felidézte, hogy megváltozott a testület hatásköre, létszáma, a bíróválasztás módja. Paczolay Péter tovább bíráskodó kollégáinak címezve annyit mondott, "próbáljanak koherens ítélkezési gyakorlatot folytatni!".
A Kúriához fűződő viszony, a bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata kapcsán az elnök azt emelte ki, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a két bírói fórum közti feszültség reális veszély. Van, ahol a bírák egyszerűen figyelmen kívül hagyják az Alkotmánybíróság véleményét, a konfliktusok azonban nem vezetnek semmire.
Magyarországon példaszerű az együttműködés a két intézmény között, ebben jelentős szerepe van a vezetők személyének, a köztük lévő viszonynak. A Kúria elnöke olyan mechanizmusokat vezetett be az alkotmánybírósági döntések érvényesülése érdekében, amelyek nemzetközi szinten is figyelmet keltettek. Egy kérdésre válaszolva az elnök elmondta, nem növeli az Ab tekintélyét, ha a strasbourgi jogvédelem szintje alá száll.
Paczolay Péter az Ab iránti közbizalom 2011-es nagy csökkenése kapcsán annyit mondott, hogy a közvélemény-kutatási adatok sem akkor nem érdekelték, amikor a testület jól állt ezeken a listákon, sem később. Hozzátette, a semmiből, minden előzmény nélkül jött létre az intézmény, amelynek indulásakor Halmai Gábor alkotmányjogásszal közösen lett Sólyom László, az első Ab-elnök tanácsadója.
A testület nyilvánossága vagy a beadványok szignálása kapcsán a távozó elnök azt mondta, meglepő, hogy az első improvizációk évtizedekre meghatározták az intézmény belső életét és sok közülük máig működik.
Az Ab kezdeti időszakáról szólva hozzátette, akkor volt hit, meggyőződés, hogy egy visszavonhatatlan jogállam épül. Ezt ma már van, aki kritikaként fogalmazza meg. Már majdnem az egykori alkotmánybírák a hibásak mindazokért a kudarcokért, amelyek később jöttek - mondta.
