Bár zárt ajtók mögött is előkerültek kényes kérdések, a tárgyalást nem a német kancellár kritikái uralták, hanem az ukrán-orosz konfliktust elemezte közösen a két kormányfő, állították a hvg.hu-nak a színfalak mögötti történéseket ismerő kormányzati források. Angela Merkel számít Orbán Viktorra az Oroszország elleni újabb szankciók ügyében, ezért sok európai politikussal szemben nem akarja izolálni. Arra azért figyelmeztette, legyen óvatos Vlagyimir Putyinnal.

Háború Ukrajnában

Friss cikkek a témában

„Megnyerni és megfeddni jött Angela Merkel” – összegezte a benyomásait a hvg.hu-nak egy magas rangú kormányzati forrás a német kancellár látogatása után. A tárgyalásokon részt vett politikus szerint hiába tűnt feszültnek a délutáni sajtótájékoztató, benyomása szerint az Orbán Viktorral folytatott tárgyalás és az utána következő munkaebéd "kifejezetten jó hangulatú volt", mindkét esetben túl is lépték az előre fixált időkeretet, ezért a kancellár munkatársainak kellett jelezniük, hogy késésben vannak.

Angela Merkel a tárgyalások hangulatát az Andrássy Egyetemen úgy írta le egy hallgatói kérdésre válaszolva, hogy Orbánnal "a maga közvetlen módján tárgyalt", és hogy azt is meg lehet vele beszélni, hogy milyen természetű a demokrácia. Ez volt az a kérdés, melyben a konfliktust a nyilvánosság előtt is felvállalta mindkét fél.

Angela Merkel öt és fél év után látogatott el újból Magyarországra, a miniszterelnöki stáb az előző kormányzati ciklusban évekig eredménytelenül lobbizott azért, hogy a kancellár viszonozza Orbán németországi látogatásait. Merkel hivatalosan a Szegedi Egyetem meghívására érkezett Budapestre, amely díszdoktori címmel tüntette ki.

Merkel és Orbán a sajtótájékoztató előtt

Túry Gergely

Kényes kérdések

„Ennél jóval keményebb kritikákra számítottunk, de nem hátrált ki a miniszterelnök mögül” – mondta egy magas rangú fideszes forrás. Úgy tudjuk, a zárt ajtók mögött is fogalmazott meg kritikákat Merkel, de ezt rendkívül óvatosan és diplomatikusan tette. „Rákérdezett több, a nemzetközi sajtóba is bekerült ügyre, de azt hangsúlyozta, csak tájékozódik, kíváncsi Orbán véleményére” – mondta a kormányzati forrás, hogyan taktikázott a kancellár.

Így szóba került:

a civil szervezetek szabadsága
a Jobbik erősödése
a német cégeket is sújtó különadók esetleges kivezetése, elsősorban az RTL és a reklámadó kérdése
a közelgő Putyin-látogatás

Úgy tudjuk, a szűk körű egyeztetésen – miként erről a sajtótájékoztatón is beszámolt – Merkel rákérdezett a civil szervezetek helyzetére. Orbán forrásaink szerint azt válaszolta, hogy ő csak egy dolgot vár el az NGO-któl: működjenek átlátható módon és szabályosan (a bíróság a múlt héten állapította meg, hogy az Ökotársnál lezajlott rendőrségi házkutatás jogellenes volt – a szerk.). Az Andrássy Egyetemen tartott előadása után Merkel kérdésre válaszolva kifejtette,

nem szabadna tartania a civil társadalomtól vagy a médiától..

Az Andrássy Egyetemen tartott beszédében. ami felfogható akár egy ellen-tusványosi beszédnek is – Merkel koherens értelmezését adta annak, hogy mi jelent európainak lenni, és miért lehet képes Európa most is a megújulásra: ennek kulcsa szerinte a demokrácia, a sokszínűség, a világra való nyitottság és a tolerancia. (Orbán Viktor tavaly júliusban tusványosi beszédében fejtette ki álláspontját, miszerint a demokrácia nem feltétlenül liberális, ami aztán bejárta a világsajtót – a szerk.)

Merkel ellen-Tusványosa

"Az életelvünk a demokrácia, a sokszínűség, a világra való nyitottság, a tolerancia. A tolerancia tett minket Európában képessé évszázadok szörnyű vérontása után arra, hogy a sokszínűségünkből a legtöbbet kihozzuk. Ez a mi ellentervünk a terrorizmus világával szemben – és ez erősebb, mint a terrorizmus. (...)

A közös értékeink része a demokrácia értelmezése, amelyben ellenzék nem ellenség, hanem ellenfél és versenytárs. A többséget, még ha különösen nagy is, csak okosan szabad használni, miközben a kisebbséget meg kell védeni. Ez megköveteli azt is, hogy óvatosan, konszenzuson alapuló módon bánjanak az alkotmánnyal. Az európai rendünk ma nagymértékben abban a térben nyilvánul meg, amit civil társadalomnak nevezünk. Egy társadalom, amelyben szabad emberek szabadon kommunikálhatnak, félelem és kényszer nélkül aktívak lehetnek, és a kormány partnerként kezeli őket. A társadalmi részvételnek ez a formája a sikerünk alapja, akárcsak a plurális és független média" – mondta Angela Merkel az Andrássy Egyetemen tartott beszédében.

Kormányzati forrásaink szerint az Orbán–Merkel-találkozón a kancellár rákérdezett arra is, hogy mivel magyarázható a Jobbik erősödése, és Magyarországon nem tartanak-e ettől. A miniszterelnök forrásaink szerint utalt arra, hogy kormányt bíráló diplomatáknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy jó ötlet-e a kabinet gyengítése, mert a Fidesztől elvándorló szavazók nem a baloldali pártokat, hanem a Jobbikot erősítik. Ugyanakkor hangsúlyozta, mindent megtesz, hogy ez ne így legyen.

Felmerült a tárgyaláson a forrásaink szerint a különadók ügye is. Erre korábban már számítottak a kormányban, Orbán már a pénteki rádiós interjújában megemlítette a banki különadó megváltoztatásának lehetőségét, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megerősített. Úgy tudjuk, ennek keretében hozta szóba magát az RTL-t is Merkel, rákérdezett, hol tartanak a tárgyalások a magyar kormány a tévétársaság között. A miniszterelnök megnyugtatta, hogy rövidesen meglesz az egyezség. Később a sajtótájékoztatón Merkel megjegyezte, a Magyarországon sok pénzt befektető német vállalatoknak a kiszámítható jogi környezet milyen sokat számít.

Az, hogy folynak ilyen egyeztetések az RTL Group luxembourgi menedzsmentjével, a múlt héten derül ki. Mint arról már beszámoltunk, a kormányfő személyes kérésére, az európai diplomáciai üzeneteket figyelembe véve kezdte meg Lázár János miniszter az egyeztetéseket. A hvg.hu úgy értesült Orbán stábját korábban a luxemburgi miniszterelnök és a német kancellária is arra kérte, ha az RTL bejelentkezik, üljenek le tárgyalni velük (a tárgyalás részleteiről, a tévé és a kormány viszonyának alakulásáról a héten megjelenő HVG-ben olvashat többet).

Bejött a számításuk

„Számítottunk rá, hogy lesznek erős kérdések” – mondta egy, a tárgyalások előkészítését végző kormányzati forrás. A politikus arról beszélt a hvg.hu-nak, előre meg volt beszélve, hogy négy kérdés lesz, és azt is sejtették, hogy melyik lap, mit fog kérdezni. Így biztosak voltak abban is, hogy az ukránoknak való fegyverszállítás és Orbán nyári megjegyzése az illiberális demokráciáról elő fog kerülni.

Orbán kézcsókkal fogadta

MTI / Illyés Tibor

Végül az utóbbinál volt a legnagyobb nézeteltérés a két kormányfő között. Merkel azt mondta: „az illiberális szóval a demokrácia tekintetében nem tudok mit kezdeni”, Orbán pedig arról beszélt, amit több európai újságnak kifejtette már:

nem minden demokrácia szükségszerűen liberális.

„Ennél nagyobb vitára számítottunk, mi mindenestre pozitív jelzésnek vettük, hogy Merkel hozzáfűzte, erről a kérdéskörről még sokat kell beszélgetni” – szögezte le egy magas rangú kormányzati forrás.

A magyar féltől származó értesüléseink szerint szóba került Vlagyimir Putyin februári látogatása is. Állítólag Merkel megjegyezte, pontosan érti, hogy miért ül le tárgyalni az orosz elnökkel a magyar kormány, tudja, hogy Magyarország még Németországnál is jobban ki van szolgáltatva az orosz gáznak, de Orbán legyen óvatos, figyeljen oda, mit nyilatkozik, mert az egész Európában nagy figyelemmel követik majd a találkozót.

A tárgyalást az ukrán krízis uralta

Forrásaink szerint a zárt ajtók mögött Merkel és Orbán az idő nagy részében az orosz-ukrán konfliktusról egyeztetett. A magyar fél már a múlt héten értesült arról, hogy a német kancellár és az orosz elnök korábban indulatos eszmecserét folytatott a mariupoli vérengzés után.

„Már az előkészítő fázisban jelezték, hogy Merkel mindenképpen meg akarja nyerni Orbánt az Oroszország elleni további szankcióknak” – mondta az egyik forrásunk. Arra a kérdésünkre, hogy komolyan felmerült a Miniszterelnökségen, hogy nem szavazzák meg a szankciók folytatását, a tárgyalásokra rálátó politikus azt válaszolta, ezt a forgatókönyvet is végiggondolták Orbán környezetében, de továbbra is igazodni akarnak a német külpolitikához.

A két kormányfő a találkozón forrásaink szerint pontról pontra végigvette, mi várható, ha az ukrán helyzet tovább fajul, esetleg nyílt háború tör ki. Ahogy a sajtótájékoztatón, úgy szűk körben is jelezte Orbán, Magyarország helyzete specifikus: közel 200 ezer magyar él Kárpátalján, az ország határos Ukrajnával, ráadásul rövidesen lejárnak a gázszerződéseink is, ezért aggodalommal figyeli, mi történik a szomszédban, Budapest mozgástere korlátozott. Áttekintették továbbá, hogy mi lesz, ha a háború miatt megindul a menekültek áradata Európa felé. Illetve mit tehetnek az európai országok, ha Oroszország elzárja az Ukrajnán átvezető gázvezetékek csapjait. Úgy tudjuk, erről Merkel azt mondta, ezt átmenetileg képesek lennének kezelni, más forrásokból áthidalnák a problémát. Azt, hogy a helyzet és további lépések értékelésében voltak-e nézeteltérések, kormányzati forrásaink nem mondták. Mindenesetre ebben az esetben si árulkodó, hogy mit mondott Merkel az ukrán válságról az Andrássy Egyetemen.

Oroszország: "A régi gondolkodásminta sejlik fel"

Kedves egyetemisták, önök itt nap mint nap tapasztalják, amit Konrád György magyar író egyszer Európáról mondott: "Gazdagok vagyunk, mert ez a színes kertünk van”. Ez a színes kert – ez nem más, mint Európa sokszínűsége, pluralitása és nyitottsága. Fontos feltétele, hogy a sokszínűséget megéljük, és nyereségként tapasztaljuk meg, a béke és a szabadság meglétét. Azt, hogy ezek mind nem magától értetődőek, ezekben a hónapokban minden korábbinál egyértelműbben érezzük. Mert amit Oroszország művel Ukrajnával, az a mi európai béke- és szabadságrendünknek a megsértése. A kísérlet mögött, amely az erősebb jogát a jog ereje elé helyezi, a régi gondolkodásminta sejlik fel. Az, hogy a szomszédos országok az érdekszférához tartoznak, nem pedig partnerországok. A fáradozásunk célja változatlan: a válságot úgy kell áthidalni, hogy Ukrajna területileg sértetlenül és szabadon önrendelkezve dönthessen a jövőjéről.

Az, hogy Ukrajnának jó legyen a kapcsolata az Európai Unióval, egyáltalán nincs ellentmondásban azzal, hogy Oroszországgal is jó kapcsolata legyen. Mindkettő lehetséges, mindkettő az érintettek közös érdeke – politikailag és gazdaságilag is. Oroszországgal együtt akarunk biztonságot, nem pedig Oroszország ellen. Katonailag ezt a válságot nem lehet megoldani. Ezért minden visszaesés és csalódás ellenére továbbra is azon vagyunk teljes erőnkből, hogy a múlt évi szeptemberi minszki megállapodást száz százalékig megvalósítsuk. Ettől függ a további szankciók sorsa is. A szankció nem öncél, ezt nem szögezhetjük le elégszer. De mindaddig elkerülhetetlenek, amíg az okok fennállnak, melyek miatt elrendelték őket. Nem vitás, az EU számos vállalatát is súlyosan sértik a szankciók. Mégis az országaink gazdaságai is rá vannak kényszerítve, hogy az érvényben lévő jogszabályokat tiszteletben tartsák és alkalmazzák. Mert a jogbiztonság és a stabilitás feltételei annak, hogy egyáltalán sikeresen lehessen a gazdaságot működtetni.

Kormányzati források egybehangzóan állították, a miniszterelnök végig elemében volt, örült, hogy elmagyarázhatta a kancellárnak, kormánya mit miért tesz, és mit nem tehet meg az ukrán válság ügyében. „Az világosan kiderült, hogy a kritikák és a diplomáciai nyomás ellenére, Merkel – több európai politikussal ellentétben – nem akarja izolálni Orbán Viktort” – összegezte véleményét egy, a tárgyalásokon részt vett magas rangú kormányzati forrás. Két kormánypárti forrás is úgy vélte, ha Merkelt nem helyezte volna nyomás alá a német média és a baloldali koalíciós partnere, akkor "talán még ennyi kritikát sem fogalmazott volna meg". Szerintük a látogatás előkészítése során kifejezetten jó viszony alakult ki a két stáb között, így Orbán őszintén mondta azt pénteken a rádióban, hogy nem számít kritikákra, nincsenek vitás kérdések.