A TEK nemzetközi egyezményekre hivatkozva zárta le a kormányellenes tüntetés helyszínét, de szakértők szerint ez lehetett a német fél hirtelen jött kérése is. Akad azonban, aki úgy véli, a tüntetés áthelyezésének politikai okai vannak. A TEK ezzel nem először lehetetlenítene el kormányellenes tüntetést. Utoljára a pápalátogatás idején volt ilyen készültség Budapesten.
A Kossuth tér ideiglenes megtisztítása után a Terrorelhárítási Központ (TEK) lezárta a MostMi! Merkel-látogatásra időzített tüntetésének tervezett helyszínét, a budapesti Pollack Mihály teret (és környékét), ahol az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem épülete található (itt tart beszédet délután a német kancellár). Történt mindez azt követően, hogy a TEK előzetesen bejárta a tüntetésszervezőkkel a helyszínt, és áldását adta a demonstrációra. A terrorelhárítás azonban most nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségeire hivatkozva zárta le a teret. (A tüntetést ma fél négykor a VIII. kerületi Baross utca gyalogos részén tartja meg a MostMi!.)
Hibázott a TEK?
A TEK döntése bíróságon megtámadható: három napon belül kell benyújtani a keresetet, és szintén három napon belül elbírálják azt, de akkor már Merkel árkon-bokron túl lesz, a tüntetés pedig nem okoz kellemetlen perceket a kormánynak. Egy névtelenséget kérő volt rendőri vezető is úgy véli, azzal van a gond, hogy a TEK az utolsó pillanatban tiltotta be a tüntetést. „Amikor bejelentették azt a rendőrségen, már jelezni kellett volna, hogy létesítménybiztonsági intézkedések miatt lezárják a területet” – magyarázta. Szerinte a tüntetés ellehetetlenítésére politikai okokból volt szükség, hogy a német kancellár ne lássa a demonstrációt, a transzparenseket, ne keveredjen a tüntetők közelébe.
Európa biztonsági helyzete megváltozott, ez igényli, hogy az egynapos munkalátogatásra érkező Angela Merkel német kancellár látogatásának biztosítása magasabb fokozatú legyen – mondta a hvg.hu-nak Tarjányi Péter rendőrségi szakértő. Ezzel összecseng, hogy a német kancellár látogatásának biztosításában részt vevő rendőröktől származó információk szerint a Charlie Hebdo-merénylet, az azt követő túszejtés, illetve a Németországot ért terrorfenyegetés miatt nagyobb a készültség. Tarjányi szerint utóbbi alatt a mintegy két hete Belgiumban, majd azt követően a Németországban lebuktatott, az Iszlám Államhoz kapcsolódó terrorista sejtekkel kapcsolatos fejlményeket kel érteni.
Ha a németek kérték, miért titkolózik a TEK?
„Egy ilyen diplomáciai eseményre nemcsak a magyar rendőri erők készülnek, hanem a német félnek is lehetnek igényei. Amennyiben az ottani hírszerzés, belbiztonság, rendőrség és személyvédelem bizonyos információk alapján magasabb fokozatba kapcsol, akkor ezt jelzik a magyar fél felé is. Indokolni ezt az igényüket nem kell, magyar részről pedig a személyi védelmet ellátóknak ezt nem lehet elbírálni. Ha biztonsági szempontból kockázatot jelent egy civil tüntetés – még ha azt jóval korábban is jelentették be –, akkor a TEK felléphet, és betilthatja a rendezvényt. A folyamatos kockázatelemzés alapján az utolsó pillanatban is beeshet olyan információ, ami szükségessé tette a rendőrségnek ezt lépését” – magyarázta. A rendőrségi szakértő megjegyezte, ezt ugyan most nem kell különösebben indokolnia a szervezetnek – mint megírtuk a TEK diplomáciai egyezményekre hivatkozott – persze, ha a demonstráció szervezői bíróságra mennek, akkor ott majd számot kell adnia a terrorelhárításnak, mi alapján döntött így.
A biztonsági intézkedések egy olyan kiemelten védett személynél, mint Angela Merkel, egyszerű biztosításnak számítanak. „Állami intézményekben fognak találkozni, egy külső helyszín lesz, a Dohány utcai zsinagóga, minden más megbeszélés állami, eleve biztosított intézményekben zajlik majd, amely könnyebbé teszi a személyi védelem ellátását. De Angela Merkel abban a körben van, akinek első fokozatú személyi védelem jár. Nála magasabb biztonsági védelemben csak Vlagyimir Putyin, Barack Obama, a pápa, illetve még az izraeli elnök részesül” – mondta egy volt rendőri parancsnok a hvg.hu-nak (ez összecseng a hvg.hu-nak nyilatkozó taxisok tapasztalataival, akik a pápalátogatás óta nem emlékeztek ekkora készültségre). Hozzátette: teljesen természetes ha a Kossuth térnél nem állnak meg a metrószerelvények, s az is előfordulhat, hogy ennek ellenére titkos ügynökök lesznek majd az utazók között, hogy a gyanús alakokat, ha akadnak olyanok, kiszűrhessék.
A budapestiek azonban nem lélegezhetnek fel, Vlagyimir Putyin közelgő – hosszabb idejű – látogatása még több kényelmetlenséget és lezárást hoz. „A német kancellárhoz képest Putyin hírhedt az allűrjeiről, arról hogy külön kívánságai vannak” – mondta erről Tarjányi.
Nem ez lenne a TEK első ilyen húzása
Megkerestük kérdéseinkkel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatóit, de tőlük azt az információt kaptuk, hogy nem nyilatkozhatnak a kérdésben, erre csak az egyetem központi sajtószolgálata jogosult. Ha a válaszok megérkeznek, közreadjuk ezeket. Akkor talán kiderül az is, minek ez a szigorú kommunikációs szabályozás. Az egyetem sajtószolgálata végül reagált a megkeresésre, úgy vélik, a témában nem illetékesek, és az oktatók valóban nem nyilatkozhatnak az ügyben.
Január 8-án, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet után Hajdu János TEK-vezér azt nyilatkozta, Magyarországon nincs terrorveszély, „nem valószínű, hogy Magyarországon a párizsi vérengzést elkövetőkhöz hasonló szélsőséges harcosok lennének”.
Az Orbán-kormánynak nem ez az első necces rendőri eljárása, amelyet prominens látogató érkezésére időzítenek. 2011-ben magas rangú kínai delegáció járt Magyarországon, erre az időszakra a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal berendelte az itt élő – és várhatóan tiltakozásokon, tüntetéseken megnyilvánuló – tibeti állampolgárokat adategyeztetésre, illetve a megvalósult tüntetés résztvevőit a rendőrség inzultálta, a demonstrációt fizikailag lehetetlenítette el. A többek közöttt a fideszes Balog Zoltán, Szájer József, Gulyás Gergely, Hankiss Ágnes és Hegedűs Zsuzsa alapította Szabadság Kör akkor elítélte az akciót, amelynek híre Brüsszelbe is eljutott.
A TEK 2013 márciusában a köztársasági elnöki rezidencia előtti területet (Szent György tér) minősítette át műveleti területté, és akadályozta meg az ott megtartandó tüntetést. A lépést később a Fővárosi Bíróság jogellenesnek minősítette.
