2008 óta nő a tévénézésre fordított idő, már a fiatalok is sokat tévéznek, de az idősebbek szinte ki sem bújnak a tévé elől.
Átlag napi öt órát néz tévét egy magyar ember a 2014 negyedik negyedévi adatok alapján. Négy év kivételével 1994 óta folyamatos trend a tévé előtt eltöltött egyre hosszabb idő. 2004 és 2008 között csökkenés indult meg, amit Urbán Ágnes médiakutató a szélessávú internetezés egyre nagyobb elterjedésével magyarázott a hvg.hu-nak. Aztán jött 2008 és a gazdasági válság volt: az emberek visszatértek az ingyenes tévézéshez, miután egyre kevesebb pénzük volt más, költségesebb szórakozásra. A növekedés azóta ismét folyamatos, a mostani napi ötórás átlag három perccel több az egy évvel ezelőtti, 4. negyedévi átlaghoz képest. .
Korcsoportonként érdekes azonban igazán a felmérés. A 4-17 éves kor közti korcsoport napi átlaga 3 óra 29 perc, kis csökkenés 2013 ugyanilyen időszakához képest. Ez az iskolás korosztály nem iskolában töltött idejének fele, ha leszámítjuk az éjszakai alvásukat, Urbán Ágnes ugyanakkor figyelmeztet, hogy ez a korosztály nagyon különböző életet él, egy öt- és egy tizenhat éves embernek egészen másmilyenek a médiafogyasztási szokásai. Ebben a három és fél órában pedig benne vannak a szünetek, hétvégék is, és a tinikre jellemzőbb leginkább, hogy benyomnak egy zenecsatornát, amit azért máshogy nézünk, mint egy filmet vagy hírelemző műsort.
Az 50 év felettieknek már lassan nem marad más, mint a tévé (és a rádió), náluk a döbbenetes 6 óra 30 perces eredmény jön ki. Urbán szerint az idősek között sok az egyedülálló: télen amúgy is nehezebben mozdulnak ki, ők sokszor reggel bekapcsolják a tévét, lefekvéskor pedig „lezárják”.
Mit nézünk leginkább? Sorozatokat, filmeket, híreket-információkat, legtöbbjüket (a közönség 29,1%-a) az RTL Klub-TV2 kettősön (kb. 2/3-1/3 arányban), őket követik 18,1%-kal az általános szórakoztató csatornák (amely elnevezés a kisebb kereskedelmi csatornákat takarja). A közszolgálati csatornák állnak a harmadik csoportban 15,4%-os nézettséggel.
A hírcsatornák az utolsó negyedévben a nézők 4,3%-ának figyelmét kötötték le. Ez azért érdekes, mert március 15-én indul a hírcsatornává alakított M1, amelynek nézettsége főadó korabeli nézettségével összehasonlítva biztosan még alacsonyabb lesz. Egy kisebb közönséget vonzó szegmensben kellene nézőket szerezni, leginkább a hírTV-től, Echo TV-től elszipkázva őket, mert vélhetően mondjuk az ATV nézői nem fognak tömegestül átpártolni a köztévés hírcsatornára, magyarázza a médiakutató.
Az egyre növekvő tévénézés nem jó hír, nemrég egy tízéves kutatás eredményei arra engedtek következtetni, hogy a sok tévénézés megnöveli a korai elhalálozás kockázatát.
| Hogy mérik? |
| A tévékészülékekre telepített mérőműszer érzékeli, hogy mikor kapcsolták be, és ki a tévét, és mikor volt csatornaváltás, valamint egy személyre szóló csatornaváltó által az is beazonosítható, hogy a tévéző mintacsalád melyik tagja kapcsolt hova. Egyes hosszabb inaktív periódusok után pedig a mérőműszer visszakérdez, hogy a legutóbbi csatornaváltó még mindig nézi-e a tévét, és ha nincs válasz, érvényteleníti a mérési eredményt. Ez a módszer jelenleg a legrelevánsabb és legpontosabb módszer, de azért messze nem tökéletes. |
