A budapesti repülőtér is szerepel abban a CIA-nek készült kézikönyvben, amely a gyakran hamis úti okmányokkal utazó fedett ügynököknek ad tanácsot arra az esetre, ha a megszokott reptéri ellenőrzések során kiemelnék őket a sorból, külön is átvizsgálnák a poggyászaikat vagy kikérdeznék őket a biztonsági szolgálat tagjai. A kisokossal az a célja a CIA-nak, hogy az ügynökök le ne leplezzék magukat egy aránylag ártalmatlannak tűnő reptéri vizsgálat során.
A budapesti Ferihegyi reptéren a biztonsági szolgálat zártláncú kamerarendszert (CCTV-rendszert) és egyirányú tükröket használ abból a célból, hogy kiszúrja az idegesnek tűnő utasokat – áll abban a CIA-nek készült, 2011-es titkosított kézikönyvben, amelyet a Wikileaks tett közzé vasárnap.
A kézikönyv a Wikileaks közleménye szerint abban segít a fedett ügynököknek, hogy hogyan kerüljék el a lelepleződést a világ repterein, egy-egy megszokott biztonsági vizsgálat során, főképp ha adott esetben hamis úti okmányokat használnak, vagy az EU-n, illetve a schengeni zónán belül utaznak egy-egy akció során.
Részletesen beszámolnak a reptereken alkalmazott elektronikus biztonsági rendszerekről, a határőrök által alkalmazott procedúrákról és vízumszabályokról. Számos repteret ki is emelnek és röviden bemutatják azokat az alapvető biztonsági eljárásokat, amelyeket fedősztorijuk vagy személyazonosságuk megőrzése érdekében az ügynököknek ismerniük kell. Így került be a válogatásba a budapesti reptérről szóló információ is.
Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója kérdésünkre azt mondta, az utasok érdekében a biztonsági területtel kapcsolatban semmilyen információt nem tud megosztani, így nem tudtuk meg, tényleg bevetik-e a CCTV-rendszert, illetve a tükröket az ideges utasok kiszűrésére.
Konkrét példát említenek arra is, mennyire fontos fedősztorival készülni arra az esetre, ha valakit másodlagos vizsgálatra kiszólítanak a sorból. A CIA egyik sokat utazó munkatársát egy meg nem nevezett európai reptéren például azért vizsgálhatták át, mert túl laza lehetett az öltözéke ahhoz képest, hogy diplomata útlevéllel utazott – igaz, a beszámoló szerint a reptéri biztonságiak nem árulták el neki, pontosan miért is emelték ki a sorból.
A poggyászában robbanóanyag nyomait fedezték fel, ezért ki is kérdezték a CIA-st. A fedősztori itt az volt, hogy az illető Washingtonban terrorelhárítási tréningen vett részt, innen származhatnak a robbanóanyag-nyomok is. Az első hallásra furcsa történet szerint bár a nyelvi nehézségek miatt a biztonságiak azt gyanították, hogy az utas talán terrorista kiképzőtáborban lehetett, a CIA-dolgozó kitartott sztorija mellett, és el is engedték.
Sok pontján a CIA-kisokos meglepően egyszerű információkat tartalmaz, leírják például, hogy milyen jelek alapján emelnek ki a reptéri biztonságiak egy-egy utast másodlagos vizsgálatra – ilyen például a szokatlan idegesség, a terrorizmust támogató országok pecsétje az útlevélben vagy a feltűnően sok vagy kevés poggyász az úti célt figyelembe véve.
A Ferihegyi reptér mellett a kézikönyv több más repteret is említ, ahol megpróbálják kiszűrni a túl idegesnek tűnő utasokat. Mauritiuson ráközelítenek az arcukra a videokamerákkal, Burgaszban az érkezésnél az utasok mögé is állítanak egy megfigyelőt az útlevélvizsgálatnál, Bahreinben pedig álcázott biztonságiak is elvegyülnek az utasok között az érkezési oldalon – állítja a kisokos.
Egy másik, 2012-es CIA-dokumentumban a schengeni rendszer működését részletezik, különös tekintettel a biometrikus utasazonosítás tervezett bevezetésére, amelyet a Wikileaks szerint nagy aggodalommal kezelnek a CIA-nál az amerikai útlevéllel utazó munkatársak miatt.
