Az MSZP elnöke szerint Magyarországon a demokratikus ellenzéki pártoknak az átélhető szabadság és a megélhető biztonság demokráciájára kell építeniük politikájukat, ez lehet az alternatívája annak, amit a jelenlegi miniszterelnök meghirdetett.
Az MSZP elnöke szerint a liberális demokráciáknak sikerült biztonságos demokráciát, egyszerre szabadságot és jólétet teremteniük. Tóbiás József erről az illiberális demokráciákról rendezett nemzetközi konferencián beszélt pénteken Budapesten. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy Orbán Viktor kormányfő megnyilatkozásaiban a Nyugat kritikus szemléletét az elmúlt fél évtizedben a válságokkal küszködő, hanyatló, elkerülhetetlen vég felé tartó Nyugat képe váltotta fel és ezen alapul az a szemlélet, amely szerint létjogosultságát vesztette a nyugati mintakövetés, új korszak kezdődik, melyben Magyarországnak is a saját rendszerét kell felépítenie.
A római katolikus közép-európai országok uniós csatlakozásával felerősödött a kultúrharc Európában – hivatkozott a miniszterelnökre a szocialista pártvezető, aki szerint mindez több mint pártprogram, és már a magyar és közép-európai paradigmaváltás igényét hordozza magában. Szerinte a magyar társadalom számottevő része kiábrándult a nyugati típusú demokráciából és Orbán ezt meglovagolta. Diagnózisában vannak reális elemek, de alábecsüli a nyugati demokráciák életképességét – jegyezte meg Tóbiás József.
A jelenlegi miniszterelnök hatalomgyakorlását Putyinéhoz hasonlítják, mert elutasítja a jog uralmát, szűkíti a politikai váltógazdálkodás lehetőségeit, ellenzék nélküli kormányzást valósít meg, a parlamentet vitaklubbá silányítja, a kereszténységet alárendeli a politikai igényeknek, felülről szervezett civileket használ, államosítja a közmédiát és adminisztratív korlátozásokkal sújtja a valódi civileket – mondta az ellenzéki politikus. Tóbiás József szerint Magyarországon a demokratikus ellenzéki pártoknak az átélhető szabadság és a megélhető biztonság demokráciájára kell építeniük politikájukat, ez lehet az alternatívája annak, amit a jelenlegi miniszterelnök meghirdetett. A kapitalizmust támogató politika pedig nem fordulhat el a lecsúszottaktól, a lecsúszás árnyékában élő emberektől – fűzte hozzá a baloldali politikus.
Ernst Stetter, a rendezvényt támogató brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (Európai Progresszív Tanulmányokért Alapítvány) főtitkára szerint veszélyes, ha egy kormányzat azt hiszi, abszolút hatáskörökkel rendelkezik. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy az emberek, a nép nevében beszélnek, miközben megkerülik saját alkotmányukat. Ernst Stetter német állampolgárként és meggyőződéses európaiként azt hangsúlyozta: nem az állam rendetlensége, hanem brutális fegyelmezettsége a legnagyobb veszély. Példa erre a náci Németország vagy a sztálini Szovjetunió. Éppen ezeknek a szomorú eseményeknek a tanulságaként kezdődött el az európai integráció, amely arra a felismerésre épül, hogy a béke és a szabadság egymást feltételezi, valódi demokráciák nem háborúznak egymással, a béke a szabadság záloga, a szabadság pedig jólété.
A magyar kormány úgy tesz, mintha a jogállam keretei között mozogna, de ennek ellentmond többek között a visszamenőleges jogalkotás, a magántulajdon és a kisebbségek elleni lépések, az alkotmány aláaknázása – mondta a szakember. A többség uralma jogállamiság nélkül veszélyes, a szabadság eróziójához vezet, a demokrácia homlokzattá válik, amely mögül hiányoznak az európai értékek – mondta Ernst Stetter, aki szerint Magyarország ma nem léphetne be az EU-ba, mert nem felelne meg a demokrácia-kritériumoknak, az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak. (Az EU által kidolgozott és az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozón a felvételért folyamodó országok számára támasztott feltételek között voltak politikaiak is, így többek között a stabil demokratikus intézményrendszer és az emberi, kisebbségi jogok védelme.)
Egy jelentős feltétele van az európai integrációnak – figyelmeztetett Ernst Stetter –, hogy működjön a demokrácia. A béke nem beárazható, a demokrácia ügye pedig nem egy rezsim döntése – tette hozzá
Boros Tamás politológus, a rendezvény szervezésében közreműködő Policy Solutions társigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a szakemberek szerint a világban a második világháború után hozzávetőleg negyven valódi demokrácia volt, ez hatvan év alatt, 2005-ig mintegy háromszorosára, 120-ra emelkedett, a trend azonban megfordult, ma már negyedével kevesebb, alig 90 van.
A demokratikus értékközösségtől "elcsatangolt" országokban azonban többnyire nem a 20. századi értelemben vett nyílt diktatúra, hanem illiberális demokrácia van. Erre a berendezkedésre pedig az jellemző, hogy bár látszólag minden demokratikus intézmény megvan, de egyik sem az embereket szolgálja. A politikai rendszer demokratikusnak tűnik, de valójában nem az.
Az illiberális demokráciákról Európában című konferenciát a Foundation for European Progressive Studies, a Táncsics Alapítvány és a Policy Solutions szervezte.