Bár nagyobb átláthatóságot ígér, továbbra sem látszik, hogy a közmédia mire, milyen felhatalmazás alapján mennyit költene, ahogy az sem, hogy a költéseket ténylegesen valaki ellenőrizni tudja. Miközben 2015-ben is több mint 80 milliárd forintot fordíthat a közmédia műsorszolgáltatásra, egy új jogszabálycsomag a közbeszerzési szabályokon is lazít.
Kedden két kormánypárti képviselő – Tuzson Bence és Dunai Mónika – javaslatot nyújtott be a parlamentnek a négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. – egyesítésére. A javaslatcsomag több változtatást is tartalmaz a közszolgálati média működésére vonatkozóan.
Polyák Gábor médiajogász, egyetemi oktató szerint a négy médiaszolgáltató összeolvadása a legkevésbé fontos az új médiatörvényi szabálymódosításban. Lényegében eddig is így működtek, és már 2010-ben is az volt a cél, hogy egy közszolgálati műsorszolgáltató legyen, de ezt szerinte nem merték egy lépésben meglépni a várható érdeksérelmek miatt.
Tordai Csaba alkotmányjogász, az Átlátszó jogi munkacsoportjának tagja (a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egykori államtitkára) szerint azzal, hogy megpróbálják valamiképp mérni a közszolgálatiság teljesülését, azt próbálják megelőzni, hogy az EU uniós kötelességszegési eljárást indítson tiltott állami támogatás miatt – a közszolgáltatások állami támogatása esetén is szükség van ugyanis pontos feladat- és költségmeghatározásra.
| Az új médiatörvény-csomag 10 pontban |
1, A négy médiaszolgáltató (Magyar Televízió Nonprofit Zrt ., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt . és Duna Televízió Nonprofit Zrt.) helyett egy lesz, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 2, Bevezetik a közszolgálati értéktesztet (public value test), amely a „közszolgálati értékek és elvek legteljesebb körű érvényesülését szolgálja". 3, Csökkennek a médiaszolgáltatás kvótái (évente a műsoridő legalább 60%-ának európai, 50%-ának magyar, 15%-ának a közszolgálati médiaszolgáltatótól független gyártótól származó műveknek kell lenniük). 4, Pontosítják a jelnyelvi tolmácsolással és feliratozással ellátott műsorok mennyiségét. 5, Az MTVA gondoskodik a közszolgálati médiavagyonról és az Archívum felhasználásáról. 6, A médiaszolgáltató évente stratégiai tervet készít május 31-i határidővel. 7, Új munkajogi szabályok lépnek érvénybe: évi 400 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, a munkavállaló alapszabadságának egynegyedére vonatkozó kérését nem kötelező figyelembe vennie a munkáltatónak. 8, A Közszolgálati Költségvetési Tanács hatásköre az összevonás miatt csökken: csupán véleményezi az Alap műsorkészítésre és beszerzésre fordítandó terveit. A Médiatanács hatásköre az Alap által kezelt eszközök vonatkozásában nő: a Médiatanács határozhatja meg az állami vagyon hasznosításának, illetve a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részleteit. 9, Nő az MTVA versenyeztetési kötelezettsége alól kikerülő kivételek köre. 10. Közérdekű közleményeket a közmédiának ingyen kell leközölnie bármilyen állami intézmény megrendelésére, mindez nem minősül politikai reklámnak. |
Üzenet az EU-nak
Polyák szerint kérdés, hogy az MTVA, mint koordináló szervezet (az új nevén a továbbiakban: Alap) ezután kik között fog koordinálni, ha csak a Duna Médiaszolgáltató Zrt. marad. Ennek rá nézve lesz egy pozitív következménye: eddig elméletileg a Közszolgálati Költségvetési Tanács döntött a négy közszolgálati zrt. közötti forrásmegosztásáról, ezt mostantól már nyíltan az Alap teheti meg. Ugyancsak az Alapnál maradnak a legfontosabb jogok a beszerzés, a szerzői és felhasználói jogok érvényesítése tekintetében, és továbbra sem gyakorol senki sem érdemi kontrollt fölötte.
A változtatások jelentős része Polyák szerint is az EU-nak szól: ilyenek a törvényjavaslat a közszolgálatiság minél teljesebb körű érvényesülésére vonatkozó kitételei, valamint pénzügyi átláthatóságot szorgalmazó változtatásai. Mindez azonban szemfényvesztés, mondja Polyák, a közszolgálati értékteszt (public value test) bevezetése sem a nyugati normák szerint történik, hiszen a médiaszolgáltató magát ellenőrzi, nincsenek beiktatva külső, független szervezetek, és hiányzik a törvényből a korrekció mechanizmusa is. Attól, hogy éves szinten születik majd stratégia a közmédiáról (miközben a BBC 10 évente készít ilyet, és legfeljebb 4-5 éves viszonylatban érdemes stratégiát felállítani) még a működés nem lesz átláthatóbb. Márpedig az Alapnak a forrásokat törvény biztosítja (2015-ben 80 milliárd felett lesz a költségvetése), amely ezeket el fogja költeni, hisz elköltheti.
Lazuló közbeszerzési szabályok
Polyák szerint az új törvény meglehetős szabadságot engedne a közbeszerzések zárt körűvé, meghívásossá átsorolása terén is. Míg eddig a tartalomszolgáltatások beszerzésénél mentesültek a versenyeztetés alól, mostantól az uniós értékhatárt el nem érő technikai eszközök esetében is, „ha a hasznosítás az Alap gyártási kapacitásának, valamint ehhez kapcsolódóan stúdiójának és eszközeinek hasznosítására irányul”.
Súlyos változások olvashatók ki az Alap által foglalkoztatott munkavállalók szempontjából. Maga a műsorszolgáltató zrt.-ket érintő összevonás nem járhat nagy léptékű leépítéssel, hiszen a négy médiaszolgáltató egyenként 50 főnél kevesebb embert foglalkoztatott. Ugyanakkor az Alapnál hallhatóak hírek 100-120 fős leépítésekről, és a törvényjavaslat értelmében a megmaradó állomány is megváltozott munkajogi helyzetbe kerül.
Igazából nem is az az érdekes, hogy előkerül a munkavállalók kötetlen munkaidőben történő, esetenként rendkívüli munkaidős foglalkoztatása. Hanem épp az, hogy ezt törvényben szabályoznák, nem pedig a munkáltatói és a munkavállalói oldal közös megállapodásában, a kollektív szerződésben. Az indoklásban a kötetlen munkarendet a mindenkori tájékoztatási kötelezettséggel magyarázzák: „időnként az erőforrás kapacitások (sic!) tervezett beosztása, így akár a szabadság kiadása is felülírásra kell, hogy kerüljön. A szabadság kiadásának indokolt korlátozhatósága így különös indokkal bír a társadalmi információszükséglet kielégítése és biztosítása érdekében”. Polyák véleménye szerint, aki megmarad azt MTVA keretein belül mint hírügynökségi dolgozó, az joggal számolhat azzal, hogy robotolni fog.
Szabad vasárnap és szabad munkavégzés
Tordai Csaba alkotmányjogász, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején a MEH jogi és koordinációs ügyekkel foglalkozó államtitkára is nagyjából ugyanezeket az elemeket emelte ki a jogszabálycsomagból. Ő is úgy látja, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók összevonását követően is ugyanolyan bonyolult marad a megrendelői-gyártói struktúra, miközben a működés érdemi ellenőrzése továbbra se lesz megoldva. Tordai szerint is szembeötlő az uniós értékhatár alatti közbeszerzések kiterjesztése a technikai eszközökre, valamint a foglalkoztatotti jogok szabályozása törvényi szinten. Az Átlátszó jogi munkacsoportjának tagja szerint meglehetősen furcsa, hogy miközben a kormány felveti a szabad vasárnapot a kereskedelemi láncok nyitva tartásával kapcsolatban, rendeleti úton szabályoztatná a munkaköröket a közmédiában, beleértve a rendkívüli munkaidős munkavégzést.
A közszolgálati érték-mérés bevezetése, amelynek transzparenciát kellene biztosítania a közpénzek felhasználásában, szerinte nem független attól, hogy az Európai Unió nyugodtan kezdeményezhetne vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy az MTVA-ban jelenleg a közszolgálati műsorszolgáltatások gyártása nincs konkrét közösségi feladatokhoz kötve. Emiatt pedig joggal vethető fel a tiltott állami támogatás kérdése. Tordai szerint az kevés, hogy célokat határoznak meg, ennél sokkal konkrétabb feladat-meghatározásra lenne szükség, nagyjából úgy, hogy milyen értékben költenének hír-, ismeretterjesztő-, gyermek- stb. műsorokra.
