Hogy teljesít a közszolgálati média? Indokolja-e bármi a köztévé kiemelt költségvetését és terjeszkedését? Kinek számára mekkora a hírértéke a Vida-ügynek? Hogy értelmezhető a híradó bemondójának „publicisztikája”? Gálik Mihály médiakutatóval készített interjút a corvinus blog.
Vajon ma hányadik hír lesz a köztévé Híradójában az országos tüntetésről szóló beszámoló? A Gálik Mihály professzorral készített interjú kapcsán ez is eszünkbe juthat, miután a köztévé a NAV-elnök elleni tüntetésről csak az aznapi híradó végén számolt be. A neves médiakutató szerint aznap elvileg az volt a legfontosabb magyar vonatkozású esemény, semmi szakmai érv nem indokolta, hogy a műsor végére kerüljön – legalább is olyan érv, ami a hírértékről vallott szakmai felfogás alapján áll.
A híradó publicisztikája védhetetlen
Mint ahogy azt sem könnyű elhelyezni egy szakmai koordináta-rendszerben, amikor a Híradó műsorvezetője kiszól-beszól. „Az a 44 másodperc és annak tartalma mindenféle újságírói értékrenddel szembe megy. Védhetetlen, mert nem mondja meg, kit támad, csupán általánosságban beszél.” véli Gálik.
De nyilván a közmédiára is érvényesek szakmai szabályok, mint ahogy a Híradó felügyeletét is ellátja egy szakmai szervezet – Gálik szerint a fenti 44 másodperc megsértette a Közszolgálati Kódexet, de ezt a műsor szerkesztője vélhetően nem így gondolta, mert akkor nem engedte volna adásba. A műsor társadalmi felügyeletét a Közszolgálati Testület látja el, azonban nem ismeretesek ennek az ügyben tett kritikai megjegyzései.
Közpénzből nincs extraprofit?
Gálik beszél a közmédia hatalmas költségvetéséről is, amely az idén több mint 78 milliárd forint, jövőre pedig a 80 milliárdot is túllépi. Ezt nem indokolja a műsorok száma, azaz a kereskedelmi tévékhez képest nem észlelhető sokkal több gyártott műsor, ugyanakkor a köztévé büdzséje több, mint a két nagy kereskedelmi tévének összesen. A háttérben egyes műsorok szerzői jogi költsége és bizonyos szűrők, a költségkontroll hiánya állhat, ami egy kereskedelmi tévében keményen működik. És a köztévében ritka az olyan, nézőszám és bekerülési költség közti aránytalanság miatt megszűnő műsor, mint a Marslakók volt.
A reklámadó nem tétel
A köztévé további, tematikus csatornákat indít, ugyanakkor ezek megalapozottsága, ezekről született hatástanulmányok nem ismeretesek. Holott az Európai Parlament ezek készítését előírja. Gálik szerint a reklámadó sem fog több nézőt hozni az esetleg visszavágott költségvetés miatt szűkülő kertévés műsorkínálat miatt a köztévének. A megemelt reklámadó kapcsán pedig úgy véli, a Bertelsmann-alapítvány nem fog ennek hatására távozni a magyar tévés piacról, mivel az egész médiabirodalom olyan óriási, hogy nem érzi meg ezt a költségnövekedést, a kivonulás pedig rossz precedenst teremtene. Viszont vélhetően be fogja perelni a kormányt.
