Die Welt és az Orbán-interjú: "A szerkesztőségeink nem hagyják magukat nyomás alá helyezni"
Reagált a Die Welt kiadója a nyomtatásban meg nem jelent Orbán-interjúval kapcsolatos sajtóhírekre.
"A beszélgetés Orbán úrral és Seehoffer úrral nem a hét legjobb történeteihez tartozott, ezért nem fért be a lapba" – kommentálta a lapunk megkeresésére a Die Welt szerkesztősége a hvg.hu-n megjelent sajtóhírt, miszerint az Orbán-kormány tiltakozott az ellen, hogy a magyar és a bajor tartományi miniszterrel készített interjú nem jelent meg nyomtatásban, hanem csak a Welt online hozta.
Mint ahogy azt az Axel Springer vállalati kommunikációjárt felelős munkatársa lapunkkal közölte, az interjú azért nem jelent meg sem a Die Welt-ben, sem a Welt am Sonntag-ban, mert a hely az újságban szűkös és drága, és a berlini fal leomlásának a 25. évfordulójának az ünnepi száma is épp erre a vasárnapra esett.
„Kérdések, melyek szükségesek lettek volna egy érdekes kettős interjúhoz, nem lettek feltéve. Utólag ezeket a kérdéseket feltettük, de nem válaszolták meg őket. Mivel az interjú ugyanakkor nem volt érdektelen, az online szerkesztőség nyilvánosságra hozta a beszélgetést, itt ugyanis a hely korlátlan” – áll a Die Welt-et és a Welt am Sonntag-ot megjelentető kiadó válaszában.
„Fontos még tudni: a szerkesztőséget senki nem helyezte ebben az ügyben nyomás alá. Az a tény, hogy a beszélgetés nem a nyomtatott lapban jelent meg, épp annak a bizonyítéka, hogy a szerkesztőségeink nem hagyják magukat nyomás alá helyezni.”
Vasárnap a hvg.hu-n megjelent egy hír, miszerint egy bajor helyi lap úgy értesült, diplomáciai zavart okozott, hogy a magyar miniszterelnök bajoroszági látogatásán készült, Horst Seehoferrel közös Die Welt-interjú az ígérettel szemben nem a lap nyomtatott kiadásában, illetve a vasárnapi különszámában jelent meg. A magyar kormány azt is kifogásolta, hogy a német lap utólagosan kérdéseket intézett Orbánhoz, melyeket az interjúban a riporter nem tett fel.
Seehofer elődje, Edmund Stoiber az ügyben betelefonált a lapnak, Orbán sajtósa szerint pedig a szerkesztőség volt az, amely utólag teljesíthetetlen és etikátlan feltételekhez kötötte a megjelentetést.