Szerdán tüntetés, csütörtökön kormányülés. Ha továbbra sem biztosítják a költségvetésben a szociális dolgozók januári béremelésére a hiányzó mintegy 15 milliárd forintot, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság sztrájkot kezdeményez. A szaktárca a béremelés forrását az ágazaton belül keresi, miközben elismeri, hogy a 92 ezer ágazati dolgozó közül 70 ezernek a fizetése még a létminimumot sem éri el.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) hétfőn arra készültek, hogy ünnepélyesen aláírhatják a megállapodást a szociális szférában dolgozók béremeléséről, majd lemondták az eseményt azzal, hogy az érdekvédelmi képviselet további garanciákat kért.
Az éppen egy évvel ezelőtt alakult Szociális Ágazati Sztrájkbizottság ügyvivője szerint arról van szó, hogy a költségvetési tervezetben az idén is biztosított bérpótlékon túl egy árva fillér sincs a januári béremelésekre, a szaktárca ajánlata az volt, hogy amennyiben a jövő év közepéig kialakítják a fenntartható szolgálati struktúrát, akkor 2015 közepétől akár kigazdálkodható lesz a béremelés forrása is.
Szűcs Viktória, a sztrájkbizottság ügyvivője bízik abban, hogy a csütörtöki kormányülésen tárgyalnak a béremelésekhez szükséges mintegy 15 milliárd forint elkülönítéséről. Amennyiben továbbra sem lesz biztosíték a januári béremelésre, sztrájkot helyeztek kilátásba. A szerdára meghirdetett demonstrációt, melyet a sztrájkbizottságot támogató hat szakszervezeten túl még további öt érdekvédelmi szervezet támogat (ez a 11 alkotja a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottságot – szerk.), mindenképp megtartják. A Szociális Elégedetlenség Napját a Szociális Munka Ünnepe helyett rendezik meg.
Czibere Károly felzárkóztatásért felelős államtitkár ősszel még azt mondta Szegeden a hvg.hu tudósítója jelenlétében a szociális életpályamodell bejelentésekor, hogy ennek a támogatására az ágazatban vannak források, és a kormányzattól is számítanak segítségre. A spórolás egyik lehetséges forrásaként pedig a házi segítségnyújtást hozta példaként.
Spórolni, de min?
| A szektor érdekvédői |
| A Sztrájkbizottságot az Autonóm Területi Szakszervezet, a Bölcsődai Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Szociális Dolgozók Munkástanácsa, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete és a Szociális területen Dolgozók Szakszervezete alkotja. A DEMBIZ-be csatlakozott még a Szociális Szakmai Szövetség, a Nyugdíjasok Országos Szervezete, a Magyar Családsegítők és Gyermekjóléti Szolgálatok Egyesülete, a Baranya Megyei Akciócsoport és a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok országos Egyesülete |
A házi segítségnyújtásban dolgozók úgy látják, hogy rajtuk már nincs mit spórolni: a betegekhez eljutni saját költségükön kell, tömegközlekedési bérleteket már régóta nem biztosítanak számukra, az „úton levés” nem számít munkaidőnek, illetve sokszor munkaidőn kívül végeznek az ellátotti területen, és a túlmunkát senki nem fizeti ki. Van, aki az ebédre szánt kiflit a kerékpáron tekerve eszi meg, és a szociális munkás szerint ez elég általános a házi segítségnyújtásban dolgozóknál.
Egy szintén anonimitást kérő forrásunk majd egy tucat utcán élő ember ügyeit intézi naponta. Van, akinek munkaügyeit, másoknak a segélyezését kell intézni, de nem csak hajléktalanokkal foglalkoznak. Előfordul, hogy szenvedélybetegeknek, prostituáltaknak segít, de a civil szervezet, amelynél dolgozik, normatívát csak hajléktalanok ellátására kap, miközben szociális munkás segítségkérő rászorultat nem utasíthat el.
Minden ellátottat dokumentálni kell: a szabály szerint 6 órában kell utcai szolgálatot teljesíteni és 2 óra jut adminisztrációra. A civil szervezetnél dolgozó szociális munkás a „jól keresők” között tartja számon magát, nettó 119 ezer forintot visz haza a nettó 6000 forintos bérpótlékkal együtt. A 20 éve a pályán dolgozó, 3 diplomával vezető pozíciót betöltő Kriszta keresete nettó 167 ezer forint. „Igaz, ebből a keresetből 2 nappali tagozaton tanuló egyetemistát kell eltartanom egyedül, de ez nem a bértábla gondja, hanem az enyém.”
Az ellátások jelentős része állami költségvetéshez kapcsolódó ellátás, mivel nagyrészt kistérségi együttműködésben látják el a feladatokat. Az Alföldön a szociális munkának van egy speciális válfaja, a tanyagondnoki szolgálat. Tavaly a tanyafejlesztési pályázatokon ugyan kaptak pluszforrást, 70 település egy-egy millió forintot fordíthatott a szolgálatok fejlesztésére, működtetésére. (Ez volt az a pályázat, melyből Rogán Antal belvárosi kerületének 220 millió forint jutott. – szerk.)
Az, hogy miképp jöhet össze „fenntartható strukturális átalakításokból” 15 milliárd forint a béremelésekre, az ágazatban dolgozók szerint rejtély.
Szorosabbra a nadrágszíjat
Czibere Károly felzárkóztatásért felelős államtitkár őszi, szegedi látogatásán arról is beszélt, hogy a tervezett béremelést követően az ágazati bérek a pedagógusbéreket ugyan nem érik el, de az egészségügyi dolgozói keresetekkel versenyképesek lesznek. Szeptember végén arra a kérdésre Czibere nem adott pontos választ, hogy mennyi pénzre van szükség a béremelésre, de annyit azért elárult, hogy jóval kisebb összeg jött ki a munkacsoportokban dolgozók számításai szerint, mint amennyi korábban a sajtóban megjelent. Ezt azzal magyarázta, hogy nem a most kapott bérpótlékot kapják majd a dolgozók, hanem egy minősítési rendszerben kapott besorolás szerinti bért, de konkrét összegeket még példaszerűen sem tudott hozni az államtitkár.
A minősítési rendszerről szólva elmondta, hogy egyfelől a fiatalítás is célja a programnak, majd azoktól is meg kívánnak válni, akik nem alkalmasak a pályára. „Ez utóbbit a tervek szerint egy külső szakember fogja mérni, magyarázta az államtitkár. Olyan, aki évtizedek óta a szociális ágazatban van, s ránézésre meg tudja valakiről állapítani, hogy alkalmas-e, vagy sem.” Ezzel arra is utalt Czibere, hogy nem kívánják követni a pedagógusok körében ellenállást kiváltó „portfóliós” módszert.
A hónapok óta dolgozó munkacsoportok egy képzési rendszert rendelnének hozzá a pályamodellhez, a béreket pedig a végzettséghez, például a tanfolyamokon szerzett kreditekhez is igazítanák a pályán eltöltött idő mellett, és ez is befolyásolná a béremelés mértékét. Ebben a rendszerben – a tervek szerint – nem feltétlenül a konferenciákon való részvétellel juthatnának az előmenetelhez szükséges kreditekhez, hanem azzal, hogy például milyen eszközökkel rendelkezik a szakember egy adott helyzet megoldásában. Czibere akkor elmondta, hogy a minősítési rendszer részleteit még az év végéig pontosítják. „Egészen más, ha három fokozat van, és tízévenként lehet lépni, vagy nyolc van, és ötévenként lehet lépni. Ezek szakmai alapelvek, de a kormány fog róla dönteni” – fejtette ki akkori álláspontját Czibere Károly felzárkóztatásért felelős államtitkár.
Átalakításra szükség van az ágazatban, de a béremelés után
Azt a szakmai szervezetek vezetői szinte kivétel nélkül megerősítették, hogy szükséges a struktúra átalakítása, valóban színes a fenntartói paletta. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyházi működtetés önmagában nem garancia egy intézmény színvonalas munkájára, sőt ellenkező példával is szolgált az egyik szakember: azért vetett el a fenntartó egyház egy módszertani programot egy fogyatékosokat ellátó intézményben, mert azt túl drágának találta.
A hvg.hu-nak megszólaló szakemberek amellett mindannyian kiálltak, hogy a takarékos struktúra kialakítása nem mehet a szakmai munka rovására, és a béremelés nem maradhat el az új struktúra kialakításának késlekedése miatt. Többek szerint az is gondot jelent, hogy bár január óta dolgozik az életpályamodell kidolgozásán az akkor megalakított munkacsoport, a bizottságok gyártottak is anyagokat, de ezek szakmai összesítése, összefésülése elmaradt.
„Még a fél évvel későbbi béremelésnek sincs nyoma a költségvetésben”
„Nekünk jegyzőkönyvünk is van arról, hogy a januári bérrendezésre megvan a fedezet” – értetlenkedik Szűcs Viktória azon, hogy vajon mire alapozta a szaktárca, hogy hétfőn aláírják a megállapodást, tisztában lévén azzal, hogy nincs fedezet a januári béremelésekre.
„Számunkra teljesen elfogadhatatlan, hogy az ágazat sereghajtó az összes szektor bérezését tekintve, ami jóval százezer forint nettó alatti keresetet jelent átlagosan. Az ágazatban dolgozók 70 százalékának bére nem éri el a tavalyi létminimumot, ami 87 500 forint volt, tehát a 92 ezer dolgozóból majd 70 ezren a pályakezdőtől a 33 éve pályán lévőig a 2013-as létminimumot sem keresik meg. Ezt a tárgyalásokon elismerte a szaktárca. Szerintük a forrásokat kell megtalálni, szerintünk meg arra van forrás, amire akarják. Nincs tovább hitegetés, január elsejétől kívánjuk a béremelést” – mondta Szűcs Viktória.
A Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság és Sztrájkbizottság ügyvivője veszélyként jelzi, hogy már megindult a szakemberek pályaelhagyása belföldre (oktatás, egészségügy) és külföldre egyaránt, ráadásul az európai országokban többszörösét keresik meg a szociális szakemberek. Nem egy alkalommal előfordult, hogy nemzetközi konferenciákon a magyarországi nettó 250-300 eurós havi béreket hallva azt gondolták, hogy heti bérekről esik szó, amit mindig tisztázni kellett. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, mondta az érdekvédelmi szervezet vezetője, hogy a szegénységi statisztikáink ismertek. „Szakemberek mondják, hogy a gazdasági válságot szociális válság követi: mi ennek a küszöbén állunk, rajtunk kívül nem állíthatja meg azt senki.”
