A vörösiszap-katasztrófa után négy évvel még mindig izzik a levegő Devecseren, ha a tragédia és a kártérítés szóba kerül: sokan keveslik az elszenvedett kár megtérítésének nagyságát, miközben úgy látják, hogy akadnak olyanok, akik a putriból egyenesen kacsalábon forgó palotába költözhettek. Többen úgy vélik, hogy az újonnan megválasztott jobbikos polgármester a kampányában is ezt az ellentétet lovagolta meg, azt hangoztatva, hogy minden devecserinek jár még 400 ezer forint, mivel a kármentő alapban levő pénz egy részét nem a lakosok kapták.
2010-ben a vörösiszap letarolta Devecser északi részét, és noha a katasztrófa Kolontárt és kismértékben Somlóvásárhelyet is érintette, a legtöbb ház, összesen 300 porta ebben a kisvárosban vált lakhatatlanná. Az állam összesen 40 milliárd forintot költött a helyreállításra, a károk enyhítésére, míg a kármentő alapba is befolyt 2,2 milliárd forint.
Az újjáépítés az Orbán-kormány egyik mintaprojektjének számít: a felépült 87 házat Makovecz Imre tervezte a város déli részén. Akik nem akartak itt maradni, azok is használt házakat, illetve lakásokat vásárolhattak a környéken, mások a családjukhoz költöztek nem kevés támogatás igénybevétele mellett. Mégis, ha ma valaki a kártérítésről kérdezi a helyieket, darázsfészekbe nyúl: szinte nem találni elégedett devecserit.
Ferenczi Gábor, a Jobbik nyertes polgármestere, aki kilenc százalékot vert a leköszönő polgármesterre, a fideszes Toldi Tamásra, azzal kampányolt, hogy rendezi az igazságtalanságokat, és minden eszközzel kicsikarja a központi költségvetésből, ami még minden helyinek jár. „Felállítjuk a vörösiszap-munkacsoportot, jogsegélyszolgálatot indítunk”– nyilatkozta a hvg.hu-nak Ferenczi. Nem lesz könnyű dolog, mert forrás az nincs, ismerte el az új polgármester, "de legalább meghallgatjuk a panaszokat". A képviselő-testületbe három jobbikos jutott, két Fidesz-KDNP-s és egy független jelölt mellett – a polgármester szavazatával kormányozható lesz a város. De, persze, forrás ettől nem lesz több.
A négy évvel ezelőtti összefogásra már csak a város északi sávjában, az iszap letarolta területen kialakított park emlékeztet kis tavacskáival, amelyeket azért töltöttek fel vízzel, mert földre már nem futotta, hogy eltüntessék a kimart lyukakat.
„A Jobbik küldte ide?”
„Éppen a gumishoz akartunk betérni, de ebédelt, ezért azt mondtuk, hogy majd visszajövünk” – emlékezett a négy évvel ezelőtti katasztrófára egy asszony, de már nem volt hova visszatérniük. „Még mindig beleborzongok, ha eszembe jut, hogy mi lett volna, ha fogad bennünket a szerelő. A katasztrófa után pár hónappal meghalt az öreg mester, nem tudta feldolgozni a tragédiát. A szervizt elvitte az iszap, a helye ott van a park végében, ahová nemrég egy rendőrőrs épült.”
Egyébként a kártalanításból lett egy új szerviz is, aminek új a tulajdonosa: ő nem áll szóba senkivel, amikor megszólítottuk, minket is elküldött, azt gyanította, hogy a Jobbik provokálja. Azt a korábbi polgármestertől, Toldi Tamástól tudtuk meg, hogy azoknak a vállalkozásoknak, melyeket az iszap letarolt, az állam teljes kártérítést fizetett: akik ebből kimaradtak, azok közül sokan mély ellenszenvvel viseltetnek azok iránt, akik kaptak. Az üzlet új tulajdonosa valószínűleg ezért nem akart velünk szóba állni.
Devecser központjában megújult a polgármesteri hivatal, a járási hivatal, rendezett minden szeglet. Mégis a feszültség tapintható. „Minek kellett beköltöztetni ide a romákat? Lepukkant putri helyett most ideköltöztették őket. Aztán tessék, két évvel ezelőtt meg itt masíroztak azok a gárdisták. Mi átéltük, gondolhatja! Most majd lesz, ami lesz. Meglátjuk! – utal a nő arra, hogy most a Jobbik jelöltje került a polgármesteri székbe. „ Az biztos, hogy most serényebben sepregetnek a közmunkások” – veti közbe a boltban egy üdítőjét iszogató férfi.
A szomszédos utcában az egyik ház udvarán egy férfi kerékpárokat szerel, nincs hozzáfűznivalója a kártalanítás ügyéhez, ám a hátsó udvarból felbukkanó roma férfiből dől a szó: „Elvitte a házamat az iszap, mentettem a buszommal az embereket, és nem kaptam semmit, állítja, csak azt a 150 ezer forintot, amit a MAL Zrt. adott mindenkinek. Ide kellett költöznöm a lányomék nyakára, a buszomat meg Dabronyban 600 ezerért javították meg. Jó, az üzemanyagot fizették, de a javítást nem. Majd az új polgármester rendet tesz. Azt ígérte. Meglátjuk.” Pár házzal odébb egy másik férfi nem igazán érti, hogyan választhatták meg a jobbikost, ő úgy hallotta, hogy az új telepen élőket vette meg Ferenczi 400 ezer forintért.
| Mi lett Devecser fő munkaadójával? |
Négy évvel a katasztrófa után elkelt az iszapömlés felelősének kikiáltott Mal Zrt., melynek vagyonelemeiért 17 milliárd forintot fizet az IC Profil Kft., a szerződést az év végéig megkötik. A projektcég a teljes ajkai vertikumra tett ajánlatot, ahol korábban az alumíniumkohászat, tavaly nyáron a bauxit kitermelése szűnt meg, mivel megoldatlan maradt a vörösiszap tárolása. A kormány stratégiailag kiemeltté nyilvánította az üzemet még 2012-ben, a vagyonfelügyeletet a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. látta el. A felszámolást tavaly februárban indította a Veszprémi Törvényszék, az NRN Kft. idén júliusban írta ki a pályázatot, szeptemberig nyolcan jelentkeztek a vásárlásra. A nyertes IC Profil Kft. augusztusban létrejött projektcég volt az egyedüli pályázó, amely vegyipari technológiára nyújtott be ajánlatot. |
„A férjem ebbe halt bele”
A központtól, negyedóra járásra épültek a Makovecz tervezte házak, középen egy közösségi park, teniszpálya. Azt is a korábbi polgármestertől tudjuk, hogy 19 típusterv közül lehetett választani, így bár van egységes vonulata az épületeknek, mégsem egyformák. Az egyik kapuban kérdezősködnék, de az asszony legyint, nem akar beszélni, a férje nem bírta a hercehurcát, szerinte abba halt bele.
Két idősebb nő az utcán sétálva mondja, szinte egyszerre, hogy itt semmi nincs rendezve. Az egyikük csak csóválja a fejét, az ő házuk jóval többet ért, mint az, amit cserébe itt a telepen kaptak. „Olyan dolgokra költötték a kármentő alapba összegyűjtött pénzt, ami nekünk járt volna, hogy azokat egyébként mind a költségvetésből kellett volna finanszírozni.” De sietünk, mert vissza akarunk érni a tv-adásra, állítólag elmondja az új polgármester, hogyan lesz.
Toldi Tamással, a város korábbi polgármesterével éppen a hétfői átadás-átvétel után találkozunk, hosszúra nyúlt a beszélgetés, tanácsokkal is ellátta utódát. A négy évvel ezelőtti katasztrófa éppen a megválasztása után zúdult a városra. Az első feladat az életek mentése volt, a családok elhelyezése, az ő lakhatásuk biztosítása. A károkat felmérték – az egykori polgármester szerint – mindenkit igyekeztek az őt ért kár mértéke szerint kielégíteni, de „elégedetlenség mindig volt.” Azt az öt vállalkozót, akiket teljesen elmosott az iszapár, az állam kártalanította, az áttételesen a bezárások miatt kárt szenvedett szolgáltatókat önkormányzati szinten próbálták megsegíteni, kétszeri alkalommal is kaptak támogatást.
A mezőgazdasági területek jelentősebb részét egy nagyvállalkozó művelte, az ő összterületének egy kisebb részét érte kár. A kisebb gazdálkodóknak a földművelésügyi tárca megtiltotta, hogy egy éven át termeljenek a szennyezett talajon, őket a minisztérium az előző éves árbevételük mértékében kártalanította. Nekik azt is felajánlották, hogy az állam megveszi a területeiket, vagy bérbe adhatják.
Négy évvel a katasztrófa után elkelt az iszapömlés felelősének kikiáltott Mal Zrt., melynek vagyonelemeiért 17 milliárd forintot fizet az IC Profil Kft., a szerződést az év végéig megkötik. A projektcég a teljes ajkai vertikumra tett ajánlatot, ahol korábban az alumíniumkohászat, tavaly nyáron a bauxit kitermelése szűnt meg, mivel megoldatlan maradt a vörösiszap tárolása. A kormány stratégiailag kiemeltté nyilvánította az üzemet még 2012-ben, a vagyonfelügyeletet a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. látta el. A felszámolást tavaly februárban indította a Veszprémi Törvényszék, az NRN Kft. idén júliusban írta ki a pályázatot, szeptemberig nyolcan jelentkeztek a vásárlásra. A nyertes IC Profil Kft. augusztusban létrejött projektcég volt az egyedüli pályázó, amely vegyipari technológiára nyújtott be ajánlatot.
A legtöbb földet az önkormányzat vásárolta fel, a piaci ár felett. „Ezen a károsult területen energianyárt telepítettünk, ma négy intézményben az ilyen célra alkalmas kazánokban tüzeljük el a faaprítékot, ezzel kiváltottuk a gázt. Szintén a károsult területen ipari parkot hoztunk létre infrastruktúrával, elérve a kormánynál, hogy szabad vállalkozási zóna minősítést kapjunk, amely társaságiadó- és járulékfizetési kedvezményt biztosít a betelepülő vállalkozások számára. A város költségvetése nem érezte meg túlzottan a katasztrófát, hiszen a kármentesítés és építkezés miatt idetelepülő cégek bevételt jelentettek az önkormányzat számára. Még egy szakképzőt is elindítottunk, ami korábban nem volt a városban."
Toldi Tamás elmondta, "a miniszterelnök úr támogatta városfejlesztési programunkat, aminek fedezetét a kármentő alap biztosította". A volt polgármester szerint csak elismerő szavakat kapott a város az adományozóktól, hogy felajánlásaikból maradandó értéket tudtak produkálni. "Ajka mellett a város több mint fél évszázadon át stagnált, azonban sikerült elérnünk, hogy 2011-től önálló statisztikai kistérség, majd 2013-tól önálló járás lett Devecser, amely ugyan kötelezettségekkel, de számos előnnyel és lehetőséggel jár, és egy sor pályázat is megnyílik ezáltal. Összességében az egész város hasznára válik.”
„Nem lesz itt soha békesség már”
Varga Sanyi bácsi, a helyi pálinkafőzdés vállalja egyedül a nevét a megszólítottak közül, nyolcvanon túl van, neki két háza lett oda a vörösiszapban, de nem akartak házat venni már a feleségével, inkább beköltöztek Ajkára a gyerekekhez. „Az egyik házamnak olyan volt az alapja, hogy alig tudták szétmarcangolni a gépek. De ha már ott voltak, nekiestek. Nem kellett volna lebontani mindet, véli az öreg, amelyik állta a sarat, hagyni kellett volna. De már mindegy. A feleségem ebbe bele fog pusztulni. Ott Ajkán csak néz ki az ablakon. Tudja, más az, ha reggel kimegy a kertbe, azt mindenki ráköszön az utcáról. Tanított itt Devecserben majd 50 éven át.” Egy szintén idősebb asszony úgy látja, hogy fenekestül felfordult minden, hiába lett szebb a város, mindenkinek a maga baja a legnagyobb.
Az új polgármester lelkesen sorolja, hogy mi mindent fog tenni: jogsegélyszolgálatot hoznak létre azok számára, akik még perben állnak, ügyvédet biztosítanak azokban az esetekben, amikor az ügyvéd visszalépett, és arra is javaslatot tett, hogy alakuljon egy vörösiszap-munkacsoport. Azt is kiszámolta, hogy a 2,2 milliárd forintból minden devecserinek járna még 400 ezer forint.
Úgy látja ő is, hogy olyan beruházásokat finanszírozott az önkormányzat az alapból, amit a központi költségvetésből kellett volna fizetni. „Beszélni kell az emberekkel, meg kell hallgatni őket.” Van olyan eset, amikor megszületett már a jogerős ítélet, de a felszámolt cég nem tud fizetni, Ferenczi Gábor azt ígéri, hogy addig veri az asztalt, amíg a kormány nem biztosítja a károsultaknak a kifizetést.
