A timföldgyártás egy veszélyes mellékterméke, a vörösiszap kezelésére dolgoznak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Sipos Pál professzor vezette kutatócsoportjának munkatársai.
Döntött a Kúria a Mal Zrt. vezetőinek felülvizsgálati kérelméről. A tízéves vörösiszapügy vádlottjai közül ők hárman voltak azok, akiket korábban letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.
Tíz éve történt Magyarország és Európa egyik legsúlyosabb ipari balesete. Bár a traumáról egyre kevesebbet beszélnek, és sokan inkább magukba temették, az emlékek élénkek, és van, akinek még most is jól esik kibeszélni a vörösiszap-katasztrófát.
Tíz éve ilyenkor, amikor átszakadt a gát és vörösiszap öntött el több települést Ajka mellett, még csak sejteni lehetett, hogy nem természeti katasztrófa történt. A felelősöket már aznap elkezdték keresni, a politikusoknak egy hét kellett csak, hogy megmondják, szerintük ki a bűnös, de a bíróság azóta sem jutott el a jogerős ítéletig. Áttekintettük, mi vezethetett el az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar ipari katasztrófájához, és mi történt az azóta eltelt tíz évben.
Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.
Az ügyész a megismételt elsőfokú eljárásban meghozott, tíz ember bűnösségét kimondó ítélet súlyosítását indítványozta, a védők pedig annak abszolút hatályon kívül helyezését vagy módosítását kérték.
Tíz ember bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. Az első- és a másodrendű vádlottat, a Mal Zrt. volt vezérigazgatóját és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Öt vádlottat felmentettek.