Találkozhatna Barack Obamával a Fehér Házban ilyen körülmények között a magyar kormányfő? Erre a kérdésre is választ adott André Goodfriend amerikai ügyvivő pénteki sajtóértekezletén.
Sajtótájékoztató keretében válaszolt az újságírók kérdéseire az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatban a budapesti amerikai követség ügyvivője. André Goodfriend szerint kénytelenek voltak a nyilvánosság elé lépni a történettel, miután a Napi Gazdaság által közölt információ, miszerint amerikai cégek ellen folyik NAV-vizsgálat, nem volt korrekt, félrevezető volt, ezért gondolák, hogy nyilvánosan meg kell magyarázniuk, mit miért tettek, ugyanis nem arról volt szó, hogy a NAV vizsgál amerikai cégeket.
A hvg.hu kérdésére, hogy mit gondol a magyar kormánypolitikusok élesen bírálták az Egyesült Államokat az eset kapcsán október 23-i beszédeikben, Goodfriend úgy reagált, mindig vannak ilyen beszédek, ők nyitott párbeszédre törekednek minden esetben, ezen kívül minden országnak megvan a maga megközelítése minden őt érintő ügyhöz. Soha nem veszik rossz néven, ha kritika éri őket, ők is tesznek kritikus megjegyzéseket másra, ezért is tartják például fontosak a civil szervezeteket, melyek kritikusak a kormányokkal szemben.
Goodfriend szerint az amerikai kritikák tárgya a médiaszabadság, és egyéb dolgok, például a transzparencia hiánya a paksi szerződés ügyében, amiket most már nyilvánosan tárgyalnak. Más országokban is előfordulhatnak ilyenek, ők minden országról készítenek jelentéseket, másokat is kritizálnak, nem használnak kettős mércét. „Nem Magyarország a lényeg, hanem az emberi jogok helyzete” – mondta.
Szijjártó Péter washingtoni útjáról úgy fogalmazott, Victoria Nuland ugyanúgy elmondta a magyar külügyminiszternek, hogy a korrupciós ügy konkrét ügy, és külön kezelik az összes többi kritikus témától. A magyar kritikákra, miszerint nem kapnak elég információkat az amerikai hatóságoktól, Goodfriend azt mondta, nem fogják a neveket elárulni, de korrupciógyanúról osztottak meg információt a magyar hatóságokkal, melyek alapján indulhatna vizsgálat, és ebben együtt akarnak működni a magyar hatóságokkal, a magyar hatóságok jogsegély keretében is kértek tőlük információt, amiket meg is kaptak.
Az érintetteket egyébként október 6. után értesítették, telefonon, vagy mailben, illetve akit tudtak, behívtak a követségre, és személyesen közölték vele a döntést. A magyar-orosz kapcsolatokkal kapcsolatban azt mondta, az Egyesült Államoknak is szoros kapcsolata van Oroszországgal, együttműködnek több területen, ezzel nincs semmi baj önmagában. Amivel kapcsolatban aggodalmaik vannak, inkább magyar belső ügyek, például a transzparencia teljes hiánya a paksi szerződéssel kapcsolatban. A Déli Áramlattal az a probléma, hogy nem járul hozzá az energiaforrások diverzifikálásához. Ezzel nem értenek egyet.
Ukrajna ügyében megértik a helyi sajátosságokat, hogy a magyar kisebbség helyzete érzékeny kérdés Ukrajnában, de akkor sem most van itt az ideje, hogy kibeszéljünk a közös uniós álláspontból, és az autonómia kérdését feszegessük, amikor Ukrajna a területi integritásáért harcol - mondta Goodfriend.
Az ügyvivő a hvg.hu kérdésére nem kívánta kommentálni, hogy néhány napja magyar parlamenti küldöttség látogatott Teheránba, és Latorcai János, a parlament alelnöke egy „terrorellenes konferencián” vett részt, ahol az Egyesült Államokat bírálták.
Kérdésre válaszolva azt mondta, nem fogják közölni a nyilvánossággal, ha újabb kormánytisztviselőket tiltanak ki, a kormánnyal ugyanilyen módon fogják közölni, mint ahogyan most tették. A magyar kormány dolga, hogy ezután megtegye a szükséges lépéseket - tette hozzá. „Biztosan vannak korrupt amerikai kormánytisztviselők is, az amerikai kormány ezért harcol a korrupció ellen, és tesz lépéseket, ha ilyen információ jut a birtokába” - fogalmazott Goodfriend.
Egy kérdésre válaszolva, miszerint mi lenne, ha Orbán is a listán lenne, az ügyvivő azt mondta, ha magas rangú kormányhivatalnokot tiltanak ki, akkor az illetőt értesítik róla. Ha egy miniszterelnököt tiltanának ki, de hivatalos útra menne az Államokba, mondjuk Obamával tárgyalni, akkor mehetne, de magánemberként nem. Vagyis a kitiltottak Magyarországot képviselhetik, csak magukat nem. (Érdemes felidézni, hogy Varga Mihály mivel indokolta azt az állítását, hogy még nem kérdezett rá a NAV-elnöknél annak az esetleges érintettségére: azt mondta, megegyezett Vida Ildikóval, hogy majd az szól, ha a munkáját befolyásoló fejlemény lesz, és nem szólt. Ezek szerint a hivatalos látogatásokat nem befolyásolja a kitiltás.)
André Goodfriend azt sem kívánta kommentálni, hogy Vida Ildikó, és Csillag Dezsőné, a NAV két vezetője elhagyta az országot, állításuk szerint nyaralni mentek.
A hvg.hu kérdésére, miszerint történtek-e más országokban is hasonló lépések (az Új Szónak a pozsonyi amerikai követség nem cáfolta, hogy ott is történtek kitiltások), az ügyvivő azt mondta, ez a szlovák hatóságokra tartozik, ha van ilyen.
