A baloldali ellenzéknek több fővárosi kerület juthat, mint 2010-ben, és esélyük van néhány vidéki városban, még a Dunántúlon is. A megyeházák azonban egész biztosan narancsba borulnak, és Tarlós István előnye is kikezdhetetlen – derült ki az Ipsos legfrissebb felméréséből.
Az Ipsos október eleji közvélemény-kutatása szerint stabilak az erőviszonyok a vasárnapi önkormányzati választás előtt, a pártok támogatottsági adatai szinte teljesen azonosak a múlt havival. Felmérésük alapján a kormánypártok a listás szavazást minden megyében megnyerhetik, a megyei jogú városok túlnyomó többségében ők adják majd a polgármestert, és a főpolgármesteri poszt is a Fidesz-KDNP-nél marad. A baloldalnak Szegeden és iparvárosokban van győzelmi esélye.
Fej-fej mellett a Jobbik és az MSZP
Az Ipsos pénteken hozta nyilvánosságra a felmérésének eredményét,: a Fidesz a választókorú népesség egészén belül 35 százalékot ér el, az MSZP és a Jobbik küzdelme pedig folytatódik a második helyért, előbbinek 12, utóbbinak 11 százalékos a tábora. Az LMP, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt-PM támogatottsága azonos, 3-3 százalékos.
Továbbra is kimagasló a Fidesz-szavazók aktivitási szintje – folytatták –, a biztos pártválasztók körében három és félszeres többletük van a Jobbikhoz és az MSZP-hez képest. A kormánypárt ebben a szavazói körben 55, a Jobbik 16, az MSZP pedig 15 százalékos. A DK 5 százalékot kap a részvételüket biztosra ígérő és pártelkötelezett szavazók csoportjától, míg az LMP 4, az Együtt-PM pedig 3 százalékot – közölték.
Narancsba boruló megyei közgyűlések
Az Ipsos a kutatás alapján azt írta: október 12. alapvetően a Fidesz sikerét fogja hozni. A parlamenti választások megyei, települési eredményei és az azóta végzett közvélemény-kutatások adatai alapján biztosnak mondható, hogy az összes megyei közgyűlésbe a Fidesz-KDNP küldi a legtöbb képviselőt, és az is nagyon valószínű, hogy a Jobbik lényegében minden megyében megelőzi az MSZP-t, ez alól talán Pest megye lehet a kivétel.
A közvélemény-kutató cég adatai szerint a főpolgármesteri poszt is a kormánypártoknál marad. Felmérésük budapesti almintája 182 fős, ami a főváros választóit arányosan reprezentálja – közölték, megjegyezve, hogy a közzétett adatok tükrözik az erőviszonyokat, de az adatok értelmezési tartománya nagyobb, mint egy országos felmérésnél.
Több kerület juthat az MSZP-nek, mint 2010-ben
Ezt figyelembe véve úgy tájékoztattak, hogy Budapesten a Fidesz-KDNP listájára a választópolgárok egyharmada voksolna, s ugyanezzel a támogatottsági aránnyal rendelkezik Tarlós István is. A szavazásra jogosultak 26 százaléka támogatja a baloldalt, 14 százaléka Bokros Lajost. A Jobbik és Staudt Gábor támogatottsági adata egyaránt 11 százalék, az LMP-é 6, főpolgármester-jelöltjéé, Csárdi Antalé 7 százalék – írták.
"A fővárosi kerületekben a baloldal számára valós esély a 2010-es szereplés meghaladása, így minden bizonnyal az akkori háromnál több polgármesteri pozíciójuk lehet" – tették hozzá.
Városok, ahol a baloldal labdába rúghat
Felmérésük szerint a megyei jogú városok közül 18-ban szinte biztosan a Fidesz adja majd a polgármestert, a baloldalnak legnagyobb győzelmi esélye Szegeden van, de szoros lehet a verseny Salgótarjánban, Tatabányán és Dunaújvárosban is. Hozzátették, hogy a miskolci eredmény prognosztizálható a legnehezebben, ott a Fidesz és a baloldali összefogás mellett a Jobbiknak is vannak nyerési kilátásai.
A 10 ezer lakosúnál nagyobb városok többségében is fideszes polgármesteri győzelmek várhatók – írták –, de néhány helyen a baloldal is sikeres lehet: utóbbi sor élén Kazincbarcika áll, de nem lehetetlen számukra néhány egykori bányaváros – mindenekelőtt Komló és Dorog – elnyerése sem.
Alig mennek szavazni a falvakban
A közvélemény-kutató cég adatai szerint az elmúlt egy hónapban nem lettek aktívabbak a választópolgárok, most is 43 százalékuk ígéri biztosra részvételét az önkormányzati választáson. A fővárosban a voksolási hajlandóság relatíve magas, a részvételt ígérők aránya 55 százalék. A vidéki városokban 42-43 százaléknak áll szándékában, hogy október 12-én megjelenjen az urnáknál, míg a falvakban csupán 35 százaléknak – részletezték.
"Látványos érdektelenség" övezi az önkormányzati választást a 30 év alattiak és a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében: előbbieknek 31, utóbbiaknak 28 százaléka kíván szavazni – tudatták.
Az Ipsos október 1-7. között vette fel adatait ezer ember megkérdezésével, akik az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
