Takaros parasztház hatalmas udvarral, két kutyával, tyúkokkal, medencével, autóval a kapu előtt. A körülbelül 400 lelkes Baranya megyei kis faluban, Somogyhárságyon járunk, itt él immár 15 éve Roel és Adri van der Mei, holland nyugdíjas házaspár. 1998-ban jártak először Magyarországon, vakációzni jöttek abból a 3000 fős holland faluból, amit nem sokkal utána végleg maguk mögött hagytak.

„Egyszerűen több teret szerettünk volna magunknak” – vágta rá egyből Adri, hogy miért költöztek el Hollandiából 15 évvel ezelőtt Roellel. A házaspárnak – mondták – elege lett abból, hogy Hollandiában megfizethetetlen áron, vagy egyáltalán nem lehet 100 négyzetméternél nagyobb telket vásárolni, illetve hogy sokkal szigorúbb szabályozások vonatkoznak a hasznosítására. Somogyhársággyal még több dél-franciaországi kis falu állt versenyben, de végül az ár döntött.

A Szigetvár vonzáskörzetében fekvő Somogyhárságyon rajtuk kívül még legalább 23 holland él. Ezt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból tudjuk, eszerint ugyanis Dél-Dunántúlon itt szerepel a választási névjegyzéken a legtöbb (25) holland állampolgár egy nagyváros, Pécs után. Az októberi 12-i önkormányzati választásokon ők is ugyanúgy részt vehetnek (sőt, választhatók is lennének), mint bármely más magyarországi állandó lakcímmel rendelkező EU-s állampolgár. Igaz, még sosem fordult elő, hogy a választáson bármelyikük képviselői vagy polgármesteri posztért indult volna.

Lankás dombok, barátságos emberek, stabil befektetés

Bár Magyarországon nagy mértékben elterjedt tévhit, nem igaz, hogy Hollandiából azokról a területekről "menekülnek" hozzánk és Európa más országaiba, melyek a tengerszinthez képest alacsony fekvésük miatt veszélyben vannak – taglalja a Benelux államokból hazánkba irányuló migráció okait egy alapos tanulmány. A szöveg a holland nagykövetség és egy önkéntes regisztráción alapuló internetes ingatlantulajdonosi adatbázis adatait összevetve körülbelül 5000 főre teszi a Benelux államokból Magyarországra költözöttek számát, ennek számításai szerint 70 százalékát adják a holland vagy flamand anyanyelvűek.

A népesség területi megoszlása szerint a Dél-Dunántúl (Baranya és Somogy megye) messze a legnépszerűbb a holland és flamand beköltözők között, részesedése több mint 57 százalékos. (Ők lennének azok, akik egyes vélekedések szerint már felvásárolták fél Dél-Dunántúlt. – szerk.) Baranya megye 300 településének több mint felében van legalább egy holland vagy flamand család által birtokolt ingatlan – írja a tanulmány, mely szerint elsősorban a tartósan alacsony ingatlanárak, a szubmediterrán klíma, valamint a hegyes-dombos táj vonzza a tartósan letelepülőket és házvásárlókat.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011-ben közölt statisztikái szerint hollandok 2001 és 2009 között 3717 ingatlant vásároltak hazánkban, ebből 750-et Baranyában, 680-at Somogyban.

A saját ízlésükre formálták

A hárságyi holland közösség növekedése 5-6 éve megállt, de akik eddig Somogyhárságyra költöztek, azok itt is maradtak – magyarázta Fáth József, aki ősszel kezdi ötödik polgármesteri ciklusát, miután nincs a településen kihívója. Fáth első polgármestersége idején, a 2000-es évek elején, érkeztek nagyobb számban hollandok, „már amennyire lehet hárságyi léptékben nagy számokról beszélni” – tette hozzá. Ma a falu lakóházainak 25 százaléka van holland tulajdonban, bár ezek egy részét csak nyaranta lakják. Fáth szerint a kvázi-lakatlan házak nem jelentenek különösebb problémát a falunak, mert azokat a hollandok távolról is folyamatosan karbantartatják, a falubelieknek fizetnek azért, hogy takarítsanak, füvet nyírjanak, virágot öntözzenek. Adrinál és Roelnél is találkoztunk két helyi magyarral, egy férfi a kerti világítást szerelte, egy nő pedig a lakásban takarított épp.

A nyugdíjas házaspár egy ingatlanügynökön keresztül talált rá arra a 300 négyzetméteres telekre és a rajta álló, akkor még romos és erősen lelakott állapotban lévő házra, amelyet később kibővítettek emelettel és fedett terasszal. Az ingatlan akkor nem került többe, mint 11 ezer eurónak megfelelő holland gulden (a gulden Hollandia euró előtti pénzneme – a szerk.).

Roel és Adri ugyan telefonon kommunikáltak az ügynökükkel, de emlékeik szerint akkoriban évente legalább egy-két alkalommal jelentek meg magyar brókerek a holland településen. Az első telefontól számítva körülbelül két hónapon belül övék volt a ház, amelyet – ahogy Adri van der Mei többször is hangsúlyozta – szerettek volna száz százalékig a saját ízlésükre formálni. „Sok pénzt öltünk ebbe bele, de így elmondhatjuk: az utolsó négyzetméterig minden a mi elképzeléseinket tükrözi” – tette hozzá Roel. A házaspár egyébként az építkezésnél nem volt jelen, elképzeléseik alapján végig Hollandiából tartották a kapcsolatot az építési vállalkozóval.

„Amint költözhető lett a házunk, mindent felszámoltunk magunk mögött Hollandiában, és jöttünk” – folytatja Roel. Még mindketten aktív korúak voltak akkor, a nyugdíjig még volt pár évük hátra. Roel a reklámszakmában dolgozott, Adri pedig háztartásbeli volt – lányának segített és az unokákra vigyázott. Mióta a nagyszülők Magyarországon élnek, évente egy-két alkalommal repül ide a lányuk családjával, ilyenkor körülbelül egy hétig maradnak – a ház tetőterében külön lakrészük van, a falai tele családi fotókkal.

A Bolygó Hollandi, a templom és a focimez

Fáth József minden hárságyi hollandot, így Adri és Roel van der Mei-t is személyesen ismeri, de nem azért, mert problémáikkal vagy kéréseikkel járnak hozzá, hanem mert aktívan részt vesznek a falu életében. „Talán mert Somogyhárságyot éppúgy a tágabb otthonuknak érzik, mint a magyar lakosság” – vélekedett a polgármester.

Roel és Adri szavaiból is az derült ki számunkra, hogy a hárságyi hollandok teljesen belesimulnak a faluközösségbe és nem alkotnak érdekcsoportot a dél-dunántúli kis faluban. Még arra is figyelnek, hogy egy utcában, egymás mellett ne legyen több holland ház, Adri és Roel pedig még törzskocsmát is váltottak, nehogy úgy tűnjön a magyaroknak, hogy klikkesedni járnak oda a hollandok. „A legjobb lenne, ha nem is költöznének ide többen” – mondta Adri. „Ha hollandokkal akarnánk élni, maradhattunk volna a helyünkön” – tette hozzá nevetve Roel.

A falu hollandjai, főleg az ide költözésük utáni pár évben, különösen jótékonyak voltak. A település akkori egyetlen holland családjának családfője például egymillió forintot adományozott a helyi katolikus templom felújítására, riportalanyaink, Adri és Roel pedig focimezeket és -cipőket vásároltak a helyi csapatnak. A polgármester irodájában pedig nem tudtuk nem észrevenni azt a gyönyörű, fa szekrényes álló ingaórát, amin közelebbről megszemlélve a Bolygó Hollandit (a tengerészlegenda szerint az utolsó ítélet napjáig a világtengeren bolyongásra ítéltetett hajót) véltük felfedezni. Mint azt később megtudtuk, ez is a templomtatarozást támogató holland vállalkozó ajándéka.

„Jó, hogy jöttek…”

A régióban nem Somogyhárságy az egyetlen település, ahol a kétezres évtized végére jelentős méretűre nőtt a holland „közösség”. Elég csak pár kilométert menni Hárságytól nyugatra, a Somogy és Baranya megye határán fekvő Vásárosbécre, ahol hasonló a felállás: a Somogyhárságynál is kisebb, 200 fős kis zsákfalu lakosságának közel 10 százaléka (egészen pontosan 19 fő) holland állampolgár.

Vásárosbéc sorsa hasonlít az előző településéhez, hiszen a téeszek megszűnése után itt is az elharapódzó munkanélküliség következtében néptelenedett el rohamtempóban a hely, és somogyhárságyinál jóval nagyobb mértékben. A falu jelenlegi polgármestere, Bankó István szerint a mostani kétszázhoz képest Vásárosbéc lakosságszáma a hetvenes években még a 900 lelket is elérte.

Az üresen maradt, évről évre romló állapotú parasztházakat itt is a kilencvenes évek vége felé kezdték megvásárolni a hollandok – mondta Bankó. „Jó, hogy jöttek, mert a házakat, amiket megvettek, nagyon szépen felújították, és rendben is tartják őket” – magyarázta. A helyieknek is plusz munkalehetőséget teremtenek,  a kert körüli és a takarítási munkákat Bécen is rendre helyiekkel végeztetik a hollandok. Van, aki egyszerre több házhoz is jár, akár a szomszéd településekre is. A polgármester szerint alkalmanként 3-6 ezer forintot lehet így a hollandoknál megkeresni.

Vásárosbécen is zömmel nyugdíjas hollandok laknak, akik Bankó szerint azért is találhatják vonzónak a környék településeit, mert a vásárolt telekkel szinte akármit csinálhatnak, a területrendezés ugyanis „nincs agyonszabályozva”. A helyi hollandok, akik között van egykori újságíró, matróz és NATO-katona is, elsősorban a kocsmában érintkeznek a helyiekkel, de mostanában többen jelezték, hogy részt vennének a nyugdíjas klub találkozóin is.

„Az elején próbálkoztunk azzal is, hogy templomba hívtuk őket, a református templomban párszor angolul tartottunk istentiszteletet, de hamar rájöttünk, hogy ez nem az ő világuk” – meséli a polgármester, aki idén hatodik alkalommal indul a címért. Most kihívója is akad, úgyhogy megkérdeztük: mivel próbálja meggyőzni a béci hollandokat, hogy inkább rá szavazzanak. Bankó azt válaszolta, szerinte az adu ász az lenne, ha az ő polgármestersége alatt végre sikerülne elérni, hogy szélessávú internet-végpont épüljön ki Vásárosbécen – ugyanis akkor nem kéne a falu közepén álló „teleházba” járnia a hollandoknak, ha például Skype-olni szeretnének családjukkal, barátaikkal.

Vásárosbécen, felújított parasztházukban látogattuk meg a 76 éves Flik Peter van der Poelt és 60 éves feleségét Edith-et, akik épp Hollandiából látogatóba érkezett barátaikat látták vendégül. Az egykori újságíró, Peter és textilművész felesége 1998-ban vette meg a romos állapotban lévő parasztházat, hogy aztán minden sarkát a saját szájízük szerint alakítsák ki. (Ottjártunkkor nem tudtuk nem észrevenni a faragott Yoda mestert, vagy a homlokzaton díszelgő magyar és holland címereket, a kötelező holland fapapucsról nem is beszélve.)

Peter még újságíróként járt először Magyarországon, hat hetet töltött akkor itt, az országban mindenfelé utazgatva. Amikor évekkel később nyugdíjba ment, regényírásba kezdett – akkor jött az ötlet, hogy feleségével olyan helyre költözzenek, ahol lelassíthatnak, Peter pedig nyugodt körülmények között írhat. Most épp egy hidegháborús történeten dolgozik. „Elég ritkán mozdulunk ki a faluból, nyaralni sem voltunk sehol évek óta” – mondja Edith. „Az itteni életünk is olyan, mint egy hosszú nyaralás” – tette hozzá Peter.

Magyar ingatlan csomagban

A Dél-Dunántúlon működő ingatlanügynökségek közül többen is jelen vannak a holland ingatlanpiacon. A huis in hongarije (ház Magyarországon) keresőszavakat beírva a Google keresőbe vagy egy tucat különböző hirdetőoldalt és holland-magyar ingatlanügynökségek weblapjait találtuk, amelyek közül nem egy a házak felújítását, a gáz, víz és a villany bevezetését is vállalja és biztosítási csomagot is ajánl. Kifejezetten a Dél-Dunántúlra fókuszálva, a Somogyhárságyhoz és Vásárosbéchez hasonló kistelepüléseken árusított házakat böngészve az látszik, hogy alig van olyan ingatlan, ami 25-30 ezer eurónál többe kerülne.