Megfenyegették, nekitámadtak, de mégis ellene indult eljárás, mivel dulakodás közben eltört az egyik támadó állkapcsa. Bárkivel megeshet hasonló, de az nemigen fordul elő, hogy a támadókkal szemben nem emelnek vádat. Ha nem egyértelmű, hogy a garázdaságban kinek, mekkora a felelőssége, a bíróság szokta helyretenni ezt a kérdést.
„Ez egy tipikus jogos védelmi helyzet, mégsem annak vette a rendőrség” – mondta a hvg.hu-nak Kertész Gusztáv ügyvéd, akinek az ügyfele és a védelmére siető ismerőse gyanúsított lett egy olyan eljárásban, amely amiatt indult, mert R. Péterre egyszerre hatan támadtak, csak aztán a dulakodás közben a támadók egyike súlyosan megsérült – eltört az állkapcsa.
Kertész szerint az eset illusztrálja azt a megfigyelését, hogy a rendőrség sokszor annak az oldalnak ad igazat, amelyik oldalon többen vannak, vagyis többen bizonygatják a saját igazukat. A történet igazából azért furcsa, mert máskor, ha nem is tisztázható egyértelműen, hogy ki a felelős az elkövetett garázdaságért, az eljárás valamelyik szakaszában tisztázódnak a szerepek, és extrém esetben akár az összes szereplővel szemben vádemelési javaslattal élnek. És akkor legkésőbb a bíróságon kiderül, hogy kinek mi volt a felelőssége. Ebben az ügyben viszont azokkal szemben történhet vádemelés, akik nem is a kezdeményezők voltak.
A tavaly év eleji verekedés
Az ügy elég banális: tavaly január 26-án zárni készültek éjjel egy körül egy hatodik kerületi kocsmában, de egy hatfős, csocsózó, már kissé kapatos társaság a pultos felszólítása ellenére hőzöngve ellenállt a felszólításnak. Eközben próbált R. Péter, a szórakozóhely tulajdonosának ismerőse megpróbált kimenni a vécére, megkérve a csapat egyik tagját, hogy álljon egy kissé odébb. Ez épp elég volt ahhoz, hogy a társaság belékössön. Szóváltás kerekedett, egy Attila nevű meg akarta ütni ököllel R. Pétert, aki elkapta őt a nyakánál. Erre odaugrottak a többiek, és elkezdték ütni és rugdosni a R. Pétert, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
A férfi segítségére sietett a hely tulajdonosa, aki megpróbálta róla leráncigálni a támadókat. Miközben ők állították, hogy védekezésre kényszerültek, a hatfős társaság a rendőrségi tanúvallomásban magukról állították ugyanezt. A tízperces dulakodás közben Attilának eltört az állkapcsa, állítása szerint akkor, amikor a gyanúsított beszorította a nyakát a hóna alá. De volt olyan vallomás is, amely szerint Attila a helyiség elhagyása közben esett el, és törte össze magát.
R. Péter a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy jogosan védekezett, késsel is fenyegették, mielőtt rátámadtak. Ezt az érvelését nem fogadták el, ahogy azt sem, hogy a helyszínelést követően előkerült a kés. Ugyanakkor orvosszakértő azt az állítást nem vizsgálta, hogy az állkapocscssont-törés keletkezhetett-e attól, hogy L. Attila a szórakozóhelyről kifele menet elesett és megütötte magát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szeptember 24-én közölte, hogy a nyomozást „a VI. kerületi Rendőrkapitánysága befejezte és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal elküldte az illetékes ügyészségnek.”
| Mikor áll fenn a jogos védelem? |
A tavaly július 1-jétől hatályos Büntető törvénykönyv a jogos védelem terén kimondja, hogy „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.” Jogos a védelem jogtalan támadás, illetve közvetlenül fenyegető jogtalan támadás esetén. Ez utóbbi esetben a megtámadottnak nem kell kivárnia azt, hogy tényleges megtámadják. A jogos védelem nem minden esetben önvédelem. A védelmi cselekményt bárki kifejtheti, nem csak a megtámadott. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a támadással, de ezen belül akár a valaki életére törő támadó megölése is jogszerű lehet. Vidákovics Béla Zsolt ügyvéd irodája honlapján azt az esetet hozza fel példaként, amikor valaki támadólag lép fel valakivel szemben. Hangosan azt kiáltja „leszúrlak te disznó” és közben késért nyúl, akkor a védekezőnek nem kell megvárnia, amíg a támadó tényleg felé szúr. A kés felvétele már elég ahhoz, hogy valaki egy például jól irányzott "Chuck Norris féle köríves rúgással" megelőzze a támadást. Ebben az esetben a jogos védelem megállapítható, és a megelőző rúgás még akkor sem büntethető, ha komoly sérülést okoz. |
Kertész Gusztáv szerint az eset két szempontból nagyon érdekes: egyrészt szerinte az ügy tipikusan a jogos védelem esete, másrészt bemutatja azt a hazai rendőrségi gyakorlatot, amely alapján annak van igaza, aki mellett többen állnak. „Ez a magyar jog egyik csapdája” – mondta Kertész. Szerinte az is tanulságos, hogy a rendőrök nem végeztek el minden szükséges nyomozati cselekményt, és nem is aggódtak emiatt, mondván, a bíróságon majd végrehajtják ezeket is. „A bírónak azonban nem ez a feladata, hanem az, hogy a nyomozó hatóság által elé tárt bizonyítékokból, vallomásokból, szembesítésekből meghozza az ítéletét.
Hack Péter büntetőjogász szerint – aki egy hasonló esettel kapcsolatban szólalt meg a hvg.hu-nak - az viszonylag gyakori, hogy garázdaság esetében nehéz megmondani, hogy kinek mi volt a szerepe. „Sokszor kiderül, hogy valaki állít valamit, de annak épp az ellenkezője történt. Például az, aki áldozatnak tűnt, valójában kezdte a garázdaságot. Ezért járnak el így ezekben az ügyekben, s a büntető eljárás menetében tisztázzák, ki marad gyanúsított, ki nem. Mivel könnyen fennállhat az a helyzet, hogy mindig annak van igaza, aki először beszél, ezért ha már a rendőrség az eljárás elején különbséget tenne, akkor azt jelezné vele, hogy az egyik félnek jobban hisz, mint a másiknak” – magyarázta a büntetőjogász.
