Kormányzati szándékból újjáépülne a Hajógyári-szigeten a Hadrianus-palota – derül ki Lázár János leveléből, amelyet a Miniszterelnökség Kiss László MSZP-s képviselőnek a sziget hasznosításával kapcsolatos kérdéseire válaszolva fogalmazott meg júliusban. A dokumentum tanulsága szerint már egy februári kormányülésen napirenden volt a Hajógyári sziget sorsa, de a végleges koncepció kialakítása még folyamatban van.
„A kormány döntése szerint a Hajógyári szigeten néppark kialakítása indokolt a Hadrianus-palota felépítésével” – ez áll Lázár Jánosnak a hvg.hu birtokába került, 2014. július 17-én kelt hivatalos levelében, amelyet Kiss Lászlónak, Óbuda-Békásmegyer MSZP-s országgyűlési képviselőjének címzett - az ellenzéki politikus írásbeli kérdésére válaszolva, amelyben a Hajógyári-sziget déli részén lévő 32 hektáros, tavaly novemberben izraeli befektetőktől visszaszerzett terület hasznosításával kapcsolatban intézett a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.
A képviselő kérdéseit tartalmazó július 2-án elküldött levelében hosszasan taglalja a Hajógyári sziget zűrös tulajdonosi hátterét, majd azt a javaslatot teszi a kormányzat felé, hogy ha annak „valóban fontos szándéka kezdeni valamit a Hajógyári-szigettel”, akkor profitorientált hasznosítása, „az üzleti oldal” helyett „a kultúrában kell keresni az Óbudai sziget valódi helyét”. Végül Kiss a Hadrianus-palota és a hajógyár múzeummá alakítására tesz javaslatot, mondván ezzel a szigeten egy „Közép-Európában teljesen példátlan múzeumi negyed jönne létre”. Majd a levél végén arra kérdez rá: tervezik-e Lázárék, hogy „feltárják és múzeummá alakítják az Óbudai Szigeten található római emlékeket”?
Már készült Hajógyári-jelentés
A válaszlevélben Lázár arról tájékoztatja Kisst, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kultúráért és sportért felelős ágazata a kormány számára „több projektjavaslatot dolgozott ki a Hajógyári-sziget kulturális és sport célú fejlesztése érdekében”, és hogy ennek központi eleme lehet „az aquincumi római helytartói palota és környezete, valamint a sziget délkeleti nyúlványán feltárt középkori megerősített birtokközpont bemutatása és hasznosítása”.
Szerdai cikkünkben hoztuk nyilvánosságra azt a JövőSziget munkacímet viselő hasznosítási tervet, amelyet kormányzati megrendelésre a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) készíttetett egy neves fővárosi tervezőirodával. Ebben a dokumentumban is felvetődik a rekonstrukció gondolata, de inkább csak ötletként. „Az itt [a Hajógyári szigeten] található emlékek, maradványok kivételesen jó állapotban maradtak fenn, a távlatos jövőben azok magas szintű rekonstruálására, visszahelyezésére is lehetőség nyílhat” – írják. A birtokunkba került tervekkel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget is, azonban kérdésünkre, készült-e más javaslat is az MKKSZ-én kívül, mindeddig nem kaptunk választ.
A válaszlevélből az is kiderül, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Hajógyári-szigetről készített egy kormányzati jelentést, amelyet egy február 19-én tartott ülés alkalmával ismertettek a Kormány tagjaival. Ennek nyomán születhetett a fentebb idézett döntés, miszerint a kormány a Hadrianus-palota rekonstrukcióját támogatja.
Sokaknak nem fog tetszeni
Régészeti és kulturális örökségvédelmi körökben vitatott lépésre készül ezzel az Orbán-kormány, ugyanis az újjáépítést a szakma nagy része eleve elhibázott, hiteltelen műemlékvédelmi megoldásnak tartja, noha ez iránt – mint ahogy azt Kiss László, a jelek szerint a kormányzati szándékkal is egyező javaslata mutatja – egyértelmű társadalmi igény mutatkozik. Ennek az ellentmondásnak a korábbi példája a szombathelyi Isis-szentély, Mezős Tamás, a 2012-ben megszűnt Kulturális- és Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egykori elnöke nevéhez fűződő 2007-es rekonstrukciója, amelynek terveire a szakma fenntartásai miatt csaknem nyolc év után bólintott rá a Műemlékvédelmi Tervtanács.
A Hadrianus-palota esetleges rekonstrukciója a KÖH jogutódjának, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnak a hatáskörébe tartozna, melynek volt elnöke Cselovszki Zoltán építész több KÖH-elnöksége alatt lezajlott rekonstrukciós projekttel bizonyította, hogy a romkonzerválás helyett az újjáépítést tartja jobb műemlékvédelmi megoldásnak. „…egy adott kormányzatnak, nemzeti kormánynak, vagy akár helyi önkormányzatnak jogában áll akkor is eredetiben helyreállítani egy-egy adott épületet, ha szakmailag nem száz százalékig igazolható, viszont az ország története szempontjából fontos üzenetet hordoz.” – nyilatkozta még 2001-ben egy Magyar Demokratának adott interjúban.
