„A volt grúz államfő magánlátogatást tett a miniszterelnöknél, régi személyes jó kapcsolatuk okán” – szűkszavúan csak ennyit közölt a Miniszterelnökség a hvg.hu megkeresésére, amikor arról érdeklődtünk, miért találkozott Orbán Viktorral Budapesten Miheil Szaakasvili. A volt grúz államfő még július 30-án jött egy napra - mint az orosz Ruptly hírportálnak fogalmazott - „régi barátja, Orbán Viktor meghívására”.

A Miniszterelnökség nem verte nagy dobra a találkozó tényét, és utólag sem lehetett sokat megtudni a két barát megbeszéléseiről. Egy a magyar külügyekre és diplomáciára közeli rálátással bíró fideszes forrásunk azonban „megalapozott feltevésnek” nevezte, hogy szóba került -e esetleg Szaakasvili esetleges magyarországi befogadása is. Külföldi diplomáciai forrásból is úgy értesültünk, hogy szóba kerülhetett a menedékkérés. A volt elnök és több egykori munkatársa, kormányának tagjai ellen ugyanis büntetőeljárások folynak különböző vádakkal. Magát Szaakasvilit például hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják, amiért a grúz hatóságok lerohantak és bezártak egy kormányt bíráló tévéadót, valamint egy 2007 novemberi tüntetés erőszakos feloszlatásának elérendeléséért.

Bárhová?

Maga Szaakasvili a Ruptly szerint azt mondta, Oroszország és Grúzia kivételével a világ bármely országába szabadon utazhat (jelenleg egyébként leginkább az Egyesült Államokban tartózkodik, és előadásokat tart egy bostoni egyetemen), így nem áll szándékában bárhol is menedékjogot kérni. Budapesti látogatása idején ugyanakkor már köztudott volt, hogy többször kapott idézést a tbiliszi ügyészségtől, két nappal a vizit után pedig távollétében előzetes letartóztatását is elrendelte (egykori igazságügy miniszterével, Zurab Adeisvilivel, illetve védelmi miniszerével, Davit Kezerasvilivel együtt).

A Népszava a grúz sajtóra hivatkozva azt írta Szaakashvili látogatásáról, hogy Adeisvili már menedékjogot is kapott Magyarországon (emiatt tartotta a lap is elképzelhetőnek, hogy Szaakasvili is szóba hozta az ügyet Orbánnál), sőt, Áder János tanácsadójaként dolgozik. Jobban utánanézve az értesülésnek azonban ez nem jelenthető ki teljes bizonyossággal. A Democracy & Freedom Watch grúz portál egy tavaly októberi cikke ugyanis idézi Adeisvili ügyvédjét, aki nem akarja megerősíteni, hogy a volt miniszter valóban Budapesten lenne.

Érdekes ugyanakkor, hogy Orbán Viktor éppen tavaly októberi londoni látogatásán kapott egy kérdést az ügyben egy külpolitikai fórumon. A neves brit külügyi intézet, a Chatham House grúz munkatársa, Sulkan Kabadze érdeklődött a magyar kormányfőtől, hogy tisztában van-e vele, mivel vádolják hazájában Adeisvilit (többek között azzal, hogy politikai alapon börtönöztek be embereket Grúziában regnálása alatt), és hogy igaz-e, hogy a volt miniszter menedékjogot kért és kapott Magyarországon. Orbán Viktor nem válaszolt érdemben a kérdésre.

A Democracy & Freedom Watch-nak nyilatkozott ugyanakkor egy másik volt magas rangú grúz politikus, a Tbiliszi Fejlesztési Alap vezetője, Giorgi Sabanadze ügyvédje (Sabanadzét 20 millió dollár elsikkasztásával vádolják), aki azt mondta, „megerősíthetem, hogy ügyfelemnek Magyarország politikai menedékjogot nyújtott”. Vagyis egyáltalán nem lenne precedens nélküli, hogy az Orbán-kormány a Szaakasvili-rezsim magas rangú vezetőinek nyújtson letelepedési lehetőséget, még akkor is, ha a Ruptly szerint Grúzia hamarosan kérheti az érintettek nemzetközi körözését is az Interpoltól.

Egy külügyi forrásunk „teljesen életszerűnek” nevezte, hogy az utóbbi időben több országot is felkereső (Budapest előtt Albániában járt) Szkaakasvili esetleges menedékkérelméről is tárgyaljon, főleg azért, mert valóban régóta jó személyes viszonyban vannak Orbán Viktorral, aki  2012 szeptemberében Grúziába utazott és felszólalt egy kampánygyűlésen is a grúz elnök mellett. Más kérdés, hogy ez nem sokat segített barátján, Szaakasvili pártja a parlamenti, ő maga az elnökválasztásokat bukta el egy oroszbarát ellenzéki koalícióval szemben. Viszont éppen utóbbi tény az, ami miatt egyes szakértők életszerűtlennek tartaná, ha Magyarország befogadná Szaakasvilit. Ez ugyanis nemcsak a jelenlegi grúz vezetéssel ápolt jó kapcsolatokat veszélyeztetné (Ramil Safarov kiadatása után nem nagyon hiányzik még egy diplomáciai botrány egy kaukázusi állammal), hanem Vlagyimir Putyin haragját is kiválthatná – az orosz elnök Szaakasvili-utálatára mi sem jellemzőbb, hogy egy ízben szó szerint azt mondta, a volt grúz elnököt „a tökeinél fogva kellene fellógatni”.

Szaakasvili ugyanakkor az amerikai elitben is kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik, többek között a januárban Orbán Viktorral Budapesten tárgyaló John McCain volt republikánus elnökjelölttel is baráti a viszonya. Emiatt volt olyan ellenzéki külügyes forrásunk, aki azt sem zárta ki, amerikai közvetítés is zajlik a háttérben: Szaakasvili esetleges befogadása hosszú idő óta az első pozitív fejlemény lenne a meglehetősen hűvös magyar-amerikai kapcsolatokban – hangzott az érvelés. „Az amerikai vezetésnek nem nemzetközi diplomáciai problémái vannak Magyarországgal, hanem a demokrácia-deficit aggasztja, ezen pedig egy ilyen gesztus semmit nem javítana” – hangzanak ugyanakkor az ellenérvek. Így egyelőre egy dolog biztos: Szaakasvilit körözik, ő nemrég Budapesten járt, és tárgyalt Orbán Viktorral.