Egyetemeken tartják, de végzettséget nem adó tanfolyam lesz a juhász kurzus, ami Debrecenben és Szegeden már biztosan elindul most szeptembertől. A képzés felöleli a teljes juhológiát a birkamanikűrtől a támogatásért pályázásig, mégis inkább tapasztalt gazdálkodók jelentkeznek kezdők helyett, a fiatalokat ugyanis nem vonzza a juhászkarrier. Pedig egy gazdálkodó szerint a munka összetettebb, mint gondolnánk, de alig találni rá embert.
Debreceni Egyetem, Kaposvári Egyetem, Szegedi Tudományegyetem – ezek a felsőoktatási intézmények lehetnek a feltámadó magyar juhászképzés fellegvárai, miután az augusztus 17-én kezdődő idei Farmer Expón erről fognak képzési megállapodást aláírni a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével. A hírt az Index írta meg, és jó adag sztereotípiával el is képzeltük a terelőkutya-szemináriumokat, meg a birkalélektanból meghúzott juhászgólyákat. Hamar kiderült azonban, hogy PhD-s juhászokról szó sincs: az oktatás „tanfolyam jellegű”, és elsősorban már juhokkal foglalkozóknak szánják – mintegy szakmai továbbképzésként. Képesítést nem is ad.
„Még most folyik a jelentkezés, két helyen, Debrecenben és a Szegedi Egyetem hódmezővásárhelyi mezőgazdasági karán már biztosan elindul az oktatás szeptembertől. Kaposváron még nem telt be a létszám” – számolt be a felvételi jelentkezés aktuális állásáról Sáfár László, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztésvezetője. Mindhárom helyen 15-25 fő kiképzésével indulnának el, és ha lesz igény, jön a folytatás.
Azt viszont elismerte, hogy egyelőre nincs túljelentkezés, kezdő fiatalokat nem motivál manapság a juhász karrier. „Nincs igény, inkább a működő juhászatoknál dolgozók jelentkeznek, vagy magángazdák, illetve családi gazdálkodást folytatók, akik így elméleti ismereteket is szerezhetnek” – mondta Sáfár. „Régen a nagy állami gazdaságokban foglalkoztak juhtartással, de ott alkalmazottak voltak, akiknek megmondták, mit hogyan csináljanak. Ma már a magángazdálkodónak mindent magának kell intéznie, ezért lesz hasznos a képzés” – tette hozzá.
Persze ehhez az is kell, hogy minderre tudjon szánni 125 ezer forintot, ennyit kóstál ugyanis a juhász kurzus, de a juhtenyésztő szövetségi tagok kedvezményt kapnak. Felvetésünkre válaszul hozzátette: gondolkodnak rajta, hogy a vállalkozók számára legyen valamilyen támogatás az oktatáshoz, de még korai erről beszélni, „csak most indulnak”.
Tanóra: az állatorvos és a juhász kapcsolata
A tanfolyam 8 elméleti képzési napból és 2 nap gyakorlati képzésből áll, az elméleti képzésnek része a juhászat közgazdasági, mezőgazdasági és környezetvédelmi oldala, de a juhászbojtárok tájékozódnak majd a különböző támogatási lehetőségekről – derül ki a tervezett tematikából, amelyet a szövetség megmutatott a hvg.hu-nak. Nyolc órán át tanítják a jelentkezőket a jogszabályi előírásokra, ugyanennyi időt szánnak a „gazdaságosságra”, ami kábé a termékértékesítést fedi. A tanrendben az állategészségügy is megtalálható, amin belül olyan ismereteket sajátítanak el, mint a körömvágás, vagy az „állatorvos és a juhász kapcsolata”.
A gyakorlati képzést bemutató mintatelepeken tartják majd, az oktatói gárda pedig az egyetemi karokról és a juhszövetség szakemberei közül kerül ki. Korában OKJ-s rendszerben is tanulhattak a juhászsághoz kedvet érzők: „juhtenyésztő szaktechnikus” képzettséget kapott, aki elvégezte az 500 órás tanfolyamot. A KSH adatai szerint Magyarországon nagyjából 1,2 millió állat béget, rájuk 6000 juhász jut, azonban az elmúlt években ez a terület igazi hiányszakmává vált. Egy névtelenül nyilatkozó, állattenyésztéssel foglalkozó agronómus szerint alig találni embert ilyen feladatra, ráadásul több száz jószág kell ahhoz, hogy egyáltalán megérje juhokat tartani, illetve direkt erre embert fogadni.
Lasszóval fogják a juhászt
„Én az egyik juhászomat még be is íratnám, ha leírható lenne az adóból” – mondta a Biharban családi gazdaságot üzemeltető János, aki kérte, hogy teljes nevét ne írjuk ki. Ahogy beszélgettünk vele az új képzésről, még azt is lejátszotta magában, három embere közül melyiket: „a fiatalabbat, aki ezt soha nem tanulta, de „ő szereti legjobban a jószágot”. A nála dolgozók közül ugyanis van, aki tanult kifejezetten állattenyésztést, de a gazdálkodó szerint ennek a fiatalabb fiúnak a hozzáállása felér egy iskolával.
A juhász munkát is lehet ugyanis komolyan venni, meg elszabotálni is. Ahogy fogalmazott „lehet 500 méterről is terelni a kutyával, de akkor nem kontrollálja a nyájat”. Szerinte sokkal bonyolultabb ez a szakma, mint ahogy az a közvélemény tudatában él. „A 90-es évek eleje óta foglalkozom birkával, sok mindent megtanultam, de meg sem közelítem a legidősebb juhászomat. Ő ránéz egy juhra, és megmondja, tavaly hányat ellett, vagy hogy ne hagyjuk meg a bárányát, mert beteg” – mesélte példaként arra, hogy azért a tapasztalat többet ér egy kurzusnál.
„Mégsem tartom rossz gondolatnak a képzést, az elmélet is fontos, csak sok múlik azon, hogy ezt meg is értsék, az ő szintjükön legyen összeállítva az anyag. Hátha egy-két fiatal beül rá és kedvet kap” – vélekedett a gazdálkodó, akinek több mint ötszáz anyajuhból és száz jerkéből álló állatállománya van most, az őszi ellési szezon előtt. Ő is azt tapasztalja ugyanis, hogy nagyon nehéz embert találni erre, állította, hogy vannak olyan kelet-magyarországi gazdaságok, ahová Romániából hozzák váltásban a juhokat gondozó munkásokat.
Így ha neki kellene új juhászt felvennie, ő sem kérné, hogy végezzen egyetemi tanfolyamot – válaszolt kérdésünkre. Mert szerinte, „nem baj ugyan, ha papírja is van, de úgyis az lenne a döntő, mit tud – az meg az első héten kiderül”.
