Egyelőre teljes a felfordulás az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban – erről beszéltek a hvg.hu-nak minisztériumi és diplomáciai források is. Mint egy informátorunk fogalmazott, „ez persze részben érthető is, mert a külügyön kívül a volt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból, valamint a Miniszterelnökségről is kerültek ide emberek".

Hogy „a szervezeti- és munkakultúra összehangolása” mennyire nem megy egyszerűen, arra forrásunk csak egy példát mondott: korábban, ha a miniszter, vagy valamelyik államtitkár, helyettes államtitkár találkozott egy nagykövettel, vagy külföldi diplomatával, előtte egyrészt mindig konzultált az adott országért felelős minisztériumi referatúra munkatársaival, másrészt utólag is beszámolt nekik a tárgyalásokról, és készített egy feljegyzést. „Most semmi ilyen nincs, ha Szijjártó Péter parlamenti államtitkár vagy helyettese, Magyar Levente találkozik valakivel, azt legfeljebb folyosói beszélgetésekből tudjuk meg, sem előtte, sem utána nem kérdeznek meg minket, ami csak azért baj, mert mi sem tudjuk, hogy alsóbb szintű egyeztetéseken konkrét ügyekben milyen álláspontot képviseljünk” – mondta forrásunk.

Bár Orbán Viktor arról beszélt a választások után, hogy a választók „észre sem fogják venni, hogy új kormány alakul”, elég komoly átrendeződések történtek a kormányban. A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnt, létrejött az önálló igazságügyi tárca, a közigazgatási feladatok pedig a Lázár János miniszterségével működő Miniszterelnökséghez kerültek. Államtitkári, helyettes államtitkári szinten rengeteg személycsere történt, de az egyértelmű, hogy az új kormány legerősebb tagja Lázár János lett. Ugyanakkor Navracsics Tibor is „gigatárcát” irányíthat, a külügy mellé megkapta a külgazdaságot – benne kiemelten a „keleti nyitás” programját, és a kulturális diplomáciát is. Maga a miniszter ugyanakkor minden valószínűség szerint csak néhány hónapig marad hivatalban, minden bizonnyal Navracsics Tibor lesz az új magyar uniós biztos, utódja pedig a tárca élén Orbán Viktor bizalmasa, Szijjártó Péter lehet.

Vélhetően nem tesz jót a hangulatnak az sem, hogy egy „régi” külügyes szerint az „újak” nem köszönnek nekik a folyosón, és gyakran úgy kezelik őket, mint akiket hamarosan úgyis ki fognak rúgni. Információink szerint ahhoz képest, hogy három új államtitkárság létesült (a külgazdasági, a biztonságpolitikai és a kulturális diplomáciáért felelős), valamint hat helyettes államtitkár dolgozik majd a tárcánál, és több új főosztályt is létrehoztak, az immár csúcsminisztériumnak számító külügy munkatársainak összlétszámát 50 fővel kell csökkenteni az eredetihez képest. A Magyar Narancs utolsó számában azt írja, az új vezetés mintegy kétszáz embert akar kirúgni úgy, hogy közben a volt KIM-ből is ejtőernyőztetnének át embereket.

Még a sofőrt is

Hogy ez a szám pontos-e, azt a hvg.hu-nak nem erősítették meg, de egy forrásunk szerint Navracsics Tibor és Szijjártó Péter érkezésével még minisztériumi sofőröket és titkárnőket is lecseréltek. Lesznek ugyanakkor, akik maguk fognak felállni. Mint azt korábban megírtuk, a tervek szerint a Győri Enikő vezette uniós ügyekért felelős államtitkárságot a Lázár János minisztersége alatt működő Miniszterelnökséghez költöztették volna át. Ez egyelőre elmaradt, de információink szerint legkésőbb az év végén, miután Navracsics Tibor Brüsszelbe megy uniós biztosnak, és Szijjártó Péter átveszi a tárca vezetését, az államtitkárság költözni fog. De mint ahogy a Mancs írta, és a hvg.hu-nak is megerősítették: Győri Enikő nélkül, aki inkább madridi nagykövetként folytathatja.

Az apparátusban sokan – főleg a fiatalabb szakemberek – attól tartanak, az uniós ügyek államtitkárságának költözésével bezárul előttük egy későbbi külszolgálat lehetősége. „Nagyon sokan azért akartak ide bekerülni, mert abban bíztak, előbb-utóbb kijutnak valamelyik uniós tagállam nagykövetségére. De most nagy az aggodalom, hogy a Miniszterelnökségből erre lesz-e lehetőség. Így tudok kollégákról, akik emiatt a kilépésüket fontolgatják” – magyarázta a helyzetet egy forrásunk.

Ősszel nagyságrendileg egyébként akár harminc, már az Orbán-kormány alatt kinevezett nagykövetet hívhatnak vissza idő előtt. A Magyar Narancs szerint alapvetően Németh Zsolt volt parlamenti államtitkár embereinek szisztematikus eltávolítása zajlik, és ezt megerősítették a hvg.hu forrásai is. Így a hazahívottak között lesz Németh két volt kabinetfőnöke, Hóvári János, aki csak 2012. augusztus 1-jén kezdte meg munkáját Ankarában, és Sümeghy Gyula, a hágai misszió vezetője (ő 2011. január 19-én adta át megbízólevelét, vagyis jövőre elvileg lejárna a megbízása, de forrásaink szerint mindenki arra számított, még legalább egy évet maradhat). Szijjártó Péter korábban beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában arról, hogy lesznek nagyköveti visszahívások, az államtitkár azt mondta, azért, mert az illetők munkájára itthon, a minisztériumban számítanak. Úgy tudjuk, mintegy harminc külszolgálatban dolgozó diplomatát hívhatnak haza idő előtt.

Nem egyszerű most a Bem József téren

MTI / Faludi Imre

Hogy a hazahívottak sorsa mi lesz, egyelőre nem tudni, de külügyes berkekben azt mondják, ha Hóvári nem kap felelős megbízást, kifejezetten megalázó eljárásnak számít, hogy félidőben kell elhagynia Ankarát, hiszen nem követett el szakmai hibát. Már korábban nyilvánosságot kapott, hogy hazahívják Hongkongból Erdősi Ákost, Wolf Kati énekesnő férjét. Dán Károly New York-i főkonzul ugyanakkor csak átszállójegyet vált Budapestre, és Bécsben folytatja pályafutását, helyére végül valóban Kumin Ferenc kerül, akinek új megbízását az Index írta meg először, de akkor a kormányszóvivői iroda cáfolta a kinevezést. Szijjártó Péter régi bizalmasa, a Miniszterelnökség külgazdaságért felelős helyettes államtitkára értesülésünk szerint Genfben lehet misszióvezető.

A nagykövetségek átszervezése miatt egyébként információink szerint egy múlt hétfői kabinetértekezleten nyílt vita tört ki Szijjártó Péter és Navracsics Tibor között. Takarékossági okokból ugyanis több fővárosban összevonják az egymással párhuzamosan működő magyar képviseleteket – ezt Szijjártó Péter az atv.hu-nak nyilatkozva nem is cáfolta. Így Genfben például az ENSZ és a WTO magyar delegációját olvasztják egybe, míg Bécsben az ENSZ- és az EBESZ-képviseletet. Úgy tudjuk, Szijjártó Péter szerette volna a brüsszeli magyar uniós képviseletet is beolvasztani a nagykövetségbe, de ezt Navracsics Tibor ellenezte, ezért tört ki a vita, a jelek szerint egyelőre a miniszter nyert, marad az önálló magyar uniós képviselet.

Kínai főosztály

Átszervezés ugyanakkor bőven történik a Bem téren is: a keleti orientáció erősödését jelzi, hogy Kína és Oroszország külön főosztályt kap (ilyen még Magyarország minden szempontból legfontosabb partnerének, Németországnak sem dukál, Izlandtól Ciprusig az összes európai államnak egy főosztálya van, kivéve a szomszédos államokat és a Nyugat-Balkánt, mert azoknak van egy „sajátjuk”), míg az Egyesült Államokkal ápolt – most éppen nem túl intenzív – kapcsolatokért csak egy osztály felelős. Az újonnan érkezettek szemléletét egyébként jelezheti, hogy az EU-ügyekért felelős államtitkárságot többen csak „a hanyatló Nyugat államtitkárságnak” becézik a folyosói beszélgetéseken.

Külügyes és diplomáciai forrásaink is biztosra veszik, hogy Navracsics Tibort valóban Szijjártó Péter váltja. Sokan már most úgy tekintenek rá, mint a tárca tényleges vezetőjére. A minisztérium teljes felső vezetése egyébként három hete egy zárt beszélgetésen a Budapestre akkreditált uniós nagyköveteknek is bemutatkozott, a találkozó egyik résztvevője szerint „alapvetően jó benyomást tett ránk Navracsics Tibor és Szijjártó Péter is, mindketten felkészültnek látszanak, Győri Enikőt pedig már régóta ismertük”.

Egy diplomata egyébként arról beszélt a hvg.hu-nak, Navracsics és Szijjártó egyaránt azok közé tartozik, akikkel „jól együtt lehet dolgozni, mert elérhetőek, felveszik a telefont, ha keressük őket, vagy hamar visszahívnak, és rendelkeznek releváns információkkal, ha kérdezzük őket, el tudnak intézni ügyeket”, ez pedig azért nagy szó, mert „egyébként szinte az egész kormányzati apparátusra jellemző, hogy annyira félnek a szereplők maguktól bármit is mondani vagy tenni, hogy a legegyszerűbb ügyekhez is felsőbb utasítást várnak, így pedig nagyon nehézkessé válik bármit elintézni”.

Az új minisztérium működésével kapcsolatban egyébként pozitívak a várakozások, de egy diplomáciai forrásunk arra hívta fel a figyelmet, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők között is nagyon kevés a tapasztalt diplomata, a legtöbben a „szakmán kívülről” jöttek. Ilyen lesz a belső hírek szerint a már említett kínai és orosz főosztály vezetője. (Az európai főosztályt ugyanakkor egy 38 éves, tapasztalt diplomata veszi át, négy év berlini külszolgálatból hazatérve.)

Többen arra is felhívták a figyelmet, ha az uniós államtitkárság végül mégis a Miniszterelnökségre költözik, az okozhat zavarokat a magyar diplomácia működésében. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, „az Európai Unióhoz kapcsolódó feladatok mára sokkal inkább belpolitikai jellegűek lettek, mint külpolitikaiak", és hogy „az ügyek elsöprő többsége az uniós jog magyar jogrendszerbe történő beillesztésével kapcsolatos”. Ezt a helyzetértékelést azonban egyáltalán nem osztja mindenki. Több diplomáciai forrásunk úgy érvelt, nem lehet különválasztani az uniós ügyeket az ország kétoldalú kapcsolataitól. „Tegyük fel, hogy egy uniós tagállam kormányfője, külügyminisztere találkozik Orbán Viktorral: a felmerülő témakörök nyolcvan százalékénak biztosan lesz uniós vonatkozása, de ha ezt nem a magyar diplomácia, hanem a Miniszterelnökség intézi, akkor az zavarhatja a megfelelő információáramlást, és végeredményben a magyar kormányfő lehet kevésbé felkészült.”