Saját tapasztalatai alapján lát kockázatokat a leendő, a Fidesz győzelme érdekében átszabott Fővárosi Közgyűlés működésében Tarlós István főpolgármester, aki ismét a kormánypárt támogatásával indulhat neki a választásoknak. Mi lesz a kétségessé vált fejlesztésekkel? Kihez kerül a BKV és a többi nagy fővárosi cég? És hogy miért is sajnálja a baloldal még mindig ismeretlen jelöltjét? – ezek is szóba kerültek a beszélgetésben.
hvg.hu: 2012 január elején azt mondta az Origo kérdésére: nagyon sok mindennek meg kellene változnia ahhoz, hogy újrainduljon a főpolgármesteri tisztségért. Azóta valóban nagyon sok minden megváltozott, de nem úgy, ahogy ön gondolta. Miért vállalta?
Tarlós István: Teljes bizalmat kaptam a támogatóktól, másrészt vannak pozitív ígéretek. Három hónapja szándékosan alig szólaltam meg, aminek az volt az oka, hogy rengetegen kiabáltak mindenfélét, és nem akartam ebben a hangulatban részt venni. Ilyenkor szoktak az emberek olyanokat mondani, amit később megbánnak.
hvg.hu: Egyelőre még nem tudni, ki lesz a kihívója a baloldalról.
T. I.: Bárki is lesz, nem tehet arról, ami most folyik.
hvg.hu: Mire gondol? Az ismét beinduló castingra?
T. I.: Részben igen. Ha tizennégy nevet nem dobtak be eddig a köztudatba, akkor egyet sem. Másrészt az a három párt, amelyik most ki akarja választani az ellenfelem, nagyjából megegyezik a 2010-es MSZP-vel. Hogy ez a közösség nem tud egy aktív politikust kiállítani, akit mindannyian támogatni tudnak, hanem mindenféle álcivilekkel próbálkoznak, akik évtizedes politikai múlttal rendelkeznek, akár egykori, rendszerből kikerült jobboldaliként is – az nagy szegénységi bizonyítvány a baloldali politikai közösségre nézve. De egyébként is teljesen rossz logika mentén gondolkoznak.
hvg.hu: Miért?
T. I.: Ha szerintük egy olyan politikus, aki 1990 óta polgármester, valamennyiszer a Fidesz támogatásával választották meg, úgymond „nem képes megvédeni Budapestet” a kormánytól, akkor valaki, akit Gyurcsány Ferenc segítene adott esetben a főpolgármesteri címhez, erre hogyan lehetne inkább képes? Egy olyan politikai közösség jelöltje védi majd meg Budapestet, amelyik „ádáz” ellenségének tekinti a kétharmados kormánytöbbséget?
hvg.hu: Akkor eszerint elfogadjuk azt a nem normális helyzetet, hogy a kormány adott esetben azért büntetné a fővárost, mert ellenzéki főpolgármestere van.
T. I.: Az ellenzék okoskodását idéztem. Ebből a logikából következik, hogy kevéssé lehetne eredményes egy általuk támogatott városvezető. Különösen, hogy egy kétharmados parlamenti többségről beszélünk, amelyik bármikor képes hozzányúlni az önkormányzati törvényhez.
hvg.hu: A parlament már hozzá is nyúlt. Hogy fog tudni együtt dolgozni a megválasztása esetén az új közgyűléssel, aminek a kerületi polgármesterek lesznek többségében a tagjai?
T. I.: Ez sok mindentől függ. Például a közgyűlés személyi és politikai összetételétől, a főpolgármesteri hatáskörök esetleges módosításától, a város hatásköreinek változásától. 1990 óta vagyok polgármester, így jól emlékszem az 1990–94 közötti időszakra, amikor hatályban volt egy törvény, ami előírta a kerületi polgármesterek többségének egyetértését bizonyos fővárosi döntések hatálybalépéséhez.
hvg.hu: Hogy működött?
T. I.: Emlékszem, hogy a kerületi polgármesterek vérszerződést kötöttek addig, amíg Demszky Gáborral kellett vitatkozni, aztán amikor előjöttek konkrét kerületi ügyek, akkor egymásnak estek. Nem tudom, most mi lesz, de az akkori tapasztalatokra elég vegyes érzésekkel emlékszem vissza. Ilyen veszéllyel most is szembenézhetünk, hiszen a kerületi polgármesterek elsősorban a kerületi érdeknek akarnak majd megfelelni. Márpedig ezek nagyon eltérőek: van olyan kerület, ahol még mindig sok a földút, hiányzik sok infrastruktúra, nagyon alacsony áron lehet ingatlanokat kiadni; máshol minden ki van építve, és drágán bérbe adhatók a helyiségek. Eltérő érdekek, igények és jövedelemtermelő képesség. Itt látok feszültségeket. Nem a "kerületek versus főpolgármester"-problémát látom, hanem, hogy a kerületek maguk hogyan lesznek képesek együttműködni, hiszen a források viszonylag szűkösek. A kompetenciák még inkább – a kerületeknél még kevesebb hatáskör maradt, mint a fővárosnál. De azt sem hiszem, hogy ha kiegyensúlyozottabb lesz a bal- és jobboldal viszonya a fővárosban, amire egyébként látok esélyt, akkor a két oldal kerületi polgármesterei olyan remekül együttműködnek majd városi ügyek mentén, mint ahogyan azt most páran jósolják.
hvg.hu: Egy kerületi polgármester a kerülete javára és a fővároséra is felesküszik majd. Ezt hogyan lehet feloldani?
T. I.: Erre csak azt tudom mondani, nekem könnyebb lesz a helyzetem, ha megválasztanak: csak egy esküt kell tennem, egy feladatra, amit meg is akarok oldani. Ez nem az én problémám lesz.
hvg.hu: Kósa Lajos szerint „eddig a pártpolitika túsza” volt a Fővárosi Közgyűlés, ami most majd megszűnik.
T. I.: Nekem tetszettek Kósa Lajos gondolatai, Óbudán 12 évig kormányoztam kisebbségből. Személy szerint a kormánnyal, a miniszterelnökkel, Lázár Jánossal is együtt tudok működni. Azért olyan rosszul eddig sem ment, ha az eredményeket nézzük. A kerületi polgármesterekkel is együtt tudok működni, és akarok is, beleértve a baloldaliakat is. Senkit nem szeretnék kompromittálni, de a jelenlegi négy baloldali polgármester közül ketten is vannak, akikkel kifejezetten jó a viszonyom.
hvg.hu: Elmondja, kikkel? Csak nem lesz bajuk belőle.
T. I.: Nem szeretnék se feldicsérni, se kompromittálni senkit közülük, így csak annyit mondok, van köztük olyan, akivel 1998 óta nagyon jó a munkakapcsolatom. (Budapesten a XIII., a XIX., a XX. és a XXIII. kerületben van baloldali polgármester, közülük Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert választották meg először 1998-ban – a szerk.)
hvg.hu: Milyen kampányra számít?
T. I.: Az biztos, én pozitív üzeneteket szeretnék közvetíteni. Elindultunk egy úton, előkészítettünk egy csomó új fejlesztést és beruházást, van a városnak 30 évre elfogadott fejlesztési koncepciója, ami az agglomerációt is érinti; vannak tematikus fejlesztési programjaink, mint a Duna-menti területek fejlesztése, a barna övezetek hasznosítása, szociális városintegráció, számos konkrét kidolgozott tervvel, például a Margitszigetre vagy az 5-ös metróra vonatkozóan. Többször mondták rám, hogy „Tarlós csak üzemeltetni szeret, fejleszteni nem". Hát, kérem, én szeretek, de csak úgy, ha ezek jól elő vannak készítve. Korábban egy-egy közgyűlési határozatból állt egy program „előkészítése”, de a döntés pillanatában sem műszakilag, sem pénzügyileg, sem az engedélyeztetést tekintve sehogy nem állt az adott beruházás. A 4-es metró második szakaszát elég megemlíteni. Hiába mond bármit is Demszky Gábor, az EU még csak nem is tárgyalt róla, engedélyes kiviteli tervek sincsenek. Ez nem előkészítés, ez álmodozás. Mi ehhez képest jogi és pénzügyi előkészítést végeztünk, utóbbin azt értse, legalább a költségvetési terveket összeraktuk.
hvg.hu: Hogy lehet tervezni akkor, amikor a kormány legbefolyásosabb tagja egyik napról a másikra bejelenti, hogy nem támogatják a budapesti fejlesztési terveket?
T. I.: Lázár miniszter úrral is teljesen kiegyensúlyozott a kapcsolatom.
hvg.hu: Volt azért ez rosszabb is.
T. I.: Nekem mindig voltak vitáim a saját politikai családommal is. De a túloldalon például sokkal brutálisabb viták mennek. Én nem csak főpolgármester, ős-budapesti is vagyok: nekem már az édesanyám nagyanyja is Budán élt. Ezért, ha egy vitában Budapest pártján állok, akkor ezen senki ne csodálkozzon. Ha egy vidéki polgármester harcol, lobbizik a városáért, megdicsérik, engedjék meg, hogy mi is így gondolkodjunk. Budapestnek szüksége van bizonyos alapvető fejlesztésekre, amihez a forrásokat biztosítani kell.
hvg.hu: A forrásokról: van a 2021-ig szóló Budapest 21 megállapodás, ami számos fejlesztést tartalmaz, amire viszont nem biztos, hogy lesz pénz, ha a Kohéziós Alapokból nem költünk rá.
T. I.: Erről nem született még végleges kormánydöntés, és a kormányfőtől sem hallott senki ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Amíg ilyen nincs, addig minden nyitott. Én persze nem fogok Brüsszelbe rohangálni, ahogy tanácsolták nekem, ez ellenzéki kompetencia. Ha én odamennék, saját kormányom ellen kellene lobbiznom. Demszky Gábor akkor rohangált Brüsszelbe, amikor 57 milliárd forint büntetést szabtak ki a 4-es metró szabálytalanságai miatt. Lázár János is legalább kétszer kijelentette már nagy nyilvánosság előtt, hogy a 3-as metró felújítására kormánygaranciát adnak.
hvg.hu: De a Budapest 21 megállapodásba foglalt fejlesztések több száz milliárdos nagyságrendet tesznek ki. Nyilván nem az ön dolga, de ha, mint hírlik, valóban megszorításokra is szükség lehet ahhoz, hogy a kormány tartani tudja idén a 3 százalékos hiánycélt, akkor aligha lesz pénz a központi büdzsében ilyenekre.
T. I.: Ötéves ciklus elé nézünk. Nem szeretném cáfolni, amiket ön állít, de tény, hogy ha az ország általában kevesebb pénzt kap a Kohéziós Alapból, mint korábban, akkor az, hogy Budapest és a vidék között ez hogy oszlik meg, még nem egy lejátszott meccs. Azt is el kell ismerni, hogy a félidőben nem áll a főváros túl jól. De nem hiszem, hogy olyan bekövetkezhet, hogy a 3-as metrót ne lehessen felújítani. Egyébként abból a szempontból egyáltalán nem sajnálom, ha sok fideszes kerületi polgármester lesz majd a közgyűlésben, hogy a múltban nem egyszer megkaptam, ha a főváros nem kapott valamire elég pénzt, hogy „a Fidesz bünteti a Tarlóst”. Ezután, aki ezt mondaná, kénytelen lesz azt hozzátenni: a Fidesz a fideszes kerületi polgármestereket bünteti.
hvg.hu: Viszi a kormány a városüzemeltető cégeket.
T. I.: Nana. Melyikről is van konkrét döntés? Nekem ilyet a miniszterelnök úr nem mondott. Mikor legutóbb erről beszéltünk Orbán Viktorral, éppen azt mondta, nem akarja a Fővárosi Csatornázási Műveket elvinni. Nincs még semmilyen elhatározás, persze azt nem állíthatom, hogy valahol a kormányban valakik nem szőnek ilyen terveket. De döntés nincs, és a miniszterelnök úr fejében tudtommal sincs ilyen visszafordíthatatlan elhatározás. Hogy a jövő mit hoz, azt persze nem tudom. A Főgáz-részvényeket valóban el fogjuk adni. Ezzel kapcsolatban is éppen elég téves közlés, misztifikáció jelent meg az újságokban, miszerint vagyonértékelés sem volt, és hogy vagyonvesztés történt, miközben a Boston Consulting Grouppal végeztettük ezt el, és sikerült többet kapnunk érte, mint a becsült érték. A többi közműcég megtartásáért én mindent megteszek, és egyáltalán nem támogatnám, ha a főváros évszázados hagyományain kialakult közszolgáltató rendszer megbomlana. Egy cégről lehet reálisan egyeztetés, az a BKV. Itt az egyik szemem sír, a másik nevet. Ha az állam el akarja vinni, ám vigye, akkor viszi a teljes járműállomány-csere finanszírozásának problémáját, a hosszú távú finanszírozás gondjait, a 3-as metró felújítását, a BKV adósságait. Az összes többi közszolgáltató céget a városnál szándékozom tartani.
hvg.hu: Voltak olyan interpretációk, hogy ha minden, a sajtóban keringő terv megvalósul, akkor a főváros csak a budapesti utak és parkok állapotára ügyelhet majd, más hatásköre nem lesz.
T. I.: Ha ez így van, akkor miért is mozgat meg minden követ ezért a semmit nem érő pozíció megszerzéséért az ellenzék?
hvg.hu: Nekik nyilván politikai presztízs.
T. I.: Vagyis annyira mégsem jelentéktelen?
hvg.hu: Ha a BKV állami kezelésbe kerül, de a BKK marad, akkor kin múlik majd a szolgáltatás minősége? Ki határozza meg, hogy hány percenként jár a 7-es busz?
T. I.: Előbb had oszlassak el itt is egy tévhitet, miszerint „Tarlós Vitézy Dáviddal harcol”: tizenhat fővárosi üzemeltető cég van, a BKK ezekből egy, Vitézy Dávid egy a tizenhat vezető közül. Ez is egy olyan sajtókacsa, aminek van alapja, de eltúlozzák. A BKK-t azért hoztuk létre, hogy elválasszuk a közlekedésben a megrendelői, a végrehajtói és a kontrolling szerepeket. A végrehajtó a BKV, a másik kettő funkcióért a BKK felel. A BKK személyi problémái másodlagosak, Vitézy Dávid egy tehetséges, intuitív fiatalember, akinek a vezetési tapasztalatai pont a nullával voltak egyenlők amikor idekerült, és ez – az intuitivitásával párosulva – kioltotta a hatékonyságát. Ebből keletkeztek a viták.
hvg.hu: Aba Botond óta ő a budapesti tömegközlekedés egyhuzamban legrégebben hivatalában álló vezetője.
T. I.: Na látja, ezt így még végig sem gondoltam. Nem is személyi probléma van itt, hanem elhamarkodottan túlságosan széles kompetenciákkal ruházta fel a BKK-t a közgyűlés. Ezeket a kompetenciákat szűkíteni kell, a BKK-t kisebb céggé alakítani, amelyik megrendelői, forgalomszervezői és kontrolling feladatokat lát el, de ezeknél nem többet. A két cég közötti kompetenciazavarokat kell megszüntetni, és ezután Vitézy Dávid intuitív képességeit akár továbbra is használhatja a város.
hvg.hu: Nekem mint tömegközlekedő városlakónak ez igazából tökmindegy. Az a kérdés, hogy a 86-os, amikor reggelente munkába megyek, ne járjon ritkábban, mert akkor mérges leszek. Ezt tudja majd garantálni egy állam által működtetett BKV?
T. I.: Abban kénytelen vagyok önnek igazat adni, hogy ha a MÁV veszi át a fővárosi tömegközlekedés működtetését, akkor ott komoly zavarok lehetnek, mert a MÁV-nak ebben semmi gyakorlata nincs, a MÁV például nem ért az olyan menetrendek kialakításához, ahol 1-2 perces járatsűrűséggel kell számolni. Ez egy szakma, tanítják az egyetemen, nem is könnyű tudomány. A 3-as metró önmagában nagyobb forgalmat bonyolít le, mint a MÁV. Csak a nagykörúti villamos naponta 120 ezer embert szállít, a 2-es metró 160 ezret, a 3-as 220 ezret. Ilyen menetrendeket készíteni nagyon nehéz, egy MÁV-menetrendet elkészíteni óránként, kétóránként járó vonatokkal, más feladat.
hvg.hu: Mi van akkor, ha az állam átveszi a BKV-t, és bejelenti, hogy csak ritkábban járó buszokat, metrót tud finanszírozni?
T. I.: Erre nem tudok válaszolni, ez merőben új helyzet lenne, de ilyen döntés még sehol nem merült fel.
hvg.hu: De 2015-ben lejárnak a BKV hosszú távú hitelei.
T. I.: Azok már 2012-ben lejártak, szerkesztő úr, csak mind a 9 bankkal újra tudtuk tárgyalni őket. Erre valahogy nem büszke az előző városvezetés. Ezeket az ügyeket (metró, BKV-hitelek, CET), sokkal nehezebb volt rendezni, mint sokan gondolták. Csak hogy egy példát mondjak: egy elfuserált munkadarabot sokkal nehezebb megjavítani, mint egy újat létrehozni.
hvg.hu: De mi lesz a hitelekkel?
T. I.: Az idei kontingenseket részben önerőből, részben kormányzati segítséggel kezelni tudjuk, a 2015-ös csomag még valóban hátra van, nem tagadom. De ismeri a kormány a problémát, ahogy 2012-ben megoldottuk, remélhetőleg jövőre is megoldjuk, a kormánnyal együttműködve. Bátortalanul felvetném a kérdést, kik, miért is vettek fel 8 év alatt 112 milliárd forint hitelt?
hvg.hu: Annyit legalább az ellenfelei közül is többen elismernek, hogy régóta ez volt az első ciklus BKV-sztrájk nélkül.
T. I.: És még hitelt sem vettünk fel a BKV működtetésére.
hvg.hu: A CET viszont szintén egy elfuserált munkadarabnak tűnik.
T. I.: Hat pert nyertünk meg, és visszaszereztük azt a 31 milliárd forintot, amit ki kellett volna fizetni az üzemeltetésért. Az egész egy offshore konstrukcióban jött létre, műszaki átadás soha nem volt, az egészet már a 2010-es választások előtt át kellett volna adni. De nem mi kértük például, hogy az alvállalkozó kivitelezők szedjék össze annak idején a bankgaranciát. Velük is elmentünk addig a határig, amíg elmehettünk.
hvg.hu: Mikor fog végre egy nyüzsgő kulturális központtá válni a CET?
T. I.: Ön szerint üres? Már most is egyre több a beköltöző bérlő. Volt olyan elképzelés, hogy a kormányzattal közösen üzemeltessük. Mi hónapokig vártunk, de utána én mondtam, hogy akkor ne várjunk tovább, befejeztük, folyamatosan kötjük az új szerződéseket. Fokozatosan ugyan, de kezdjük birtokba venni ezt az egyébként elég szellemesen kialakított létesítményt.
hvg.hu: Két új helyen is működnek független színházak, a volt Átrium mozi helyén és a Jurányi utcai kulturális inkubátorházban. Ezeket sikeresnek tartja? Önöket többször azzal vádolták, hogy az alternatív kulturális kezdeményezések ellen vannak.
T. I.: Mert ez is nagyon jól hangzik, mint ahogy azzal is jól lehetett riogatni, hogy az Új Színházból „fasiszta központ” lesz. Nem lett az, nem mondom, hogy a legjobban működő színházak egyike, valóban csökkentek a jegyeladások, de ez máshol is megtörtént. Egy esetben kellett beavatkoznom, azt meg is tettem. Egyébként, amikor hivatalba léptem, 15 – szerintem – inkább liberálisnak mondható színházigazgató volt, ebből 13 most is a helyén van. Fordított helyzetben aligha történt volna így. Puskás Tamás például most kapott önálló lehetőséget a Centrál Színházban. Elég nagy elfogultság kell ahhoz, hogy valaki kultúrterrorról beszéljen.
hvg.hu: A Városháza parkkal viszont ebben a négy évben sem történt semmi.
T. I.: Készek vannak a tervek, a forrás a nyitott kérdés. A Városháza átalakítására is vannak határozott elképzelések.
hvg.hu: Ha meglesz az ellenfele a baloldalon, leül vele vitázni?
T. I.: A jelenlegi hangulatot tekintve, meg kell várnom, ki lesz az. Mondjuk, ha valóban egy civilt, de a város ügyeihez nem értő valakit neveznek majd meg, akit városüzemeltetési ügyekben néhány kérdéssel akaratlanul is meg tudnék alázni egy fórumon, ő pedig teoretikus székfoglalókat tart, akkor ezt inkább nem tenném. Az sem túl jó ötlet, ha valaki olyan akarna új arcnak látszani, aki itt hagyta nekem azt, ami itt maradt 2010-ben. De meglátjuk, mi lesz addig a helyzet. Én előzetesen kategorikusan semmi elől nem zárkózom el.