Mozgalomba tömörítette a természetes szülést támogató szülésznő kórházi távozása a gyöngéd szülés híveit. Ők azt hirdetik, az anyának legyen meg a lehetősége dönteni a komplikációmentes szüléseknél az őt érő rutinszerű beavatkozásokról. Ezzel szemben a nőgyógyász azt állítja, nincsenek rutinszerű beavatkozások, csak adott esetek. Ön mit gondol a természetes szülésről? Kérdőív!
A Szent Imre Kórházban a szokásos szülőszobák mellett található egy úgynevezett IKEA-szoba is, ami egy alternatív szülőszoba – sarokkáddal, franciaággyal és óriás labdákkal. Többek között ebben a kórházban is kísért szüléseket Vass Gabriella szülész-nőgyógyász, az Országos Bábaszövetség elnökségi tagja, akinek a határozott időre szóló szerződését a kórház nem hosszabbította meg, ami viszont fellobbantotta a gyöngéd szülés híveinek indulatait.
Hétfő délután a Szent Imre Kórház előtt nagyrészt Vass Gabriellánál szült anyák tüntettek. Weisz-Nemcsik Katalin szervező felolvasta online is elérhető petíciójukat, amit előzetes egyeztetés után – a vezetőség távolléte miatt – két, szülészeten dolgozó orvosnak adtak át. A kórház szerint ugyanis Vass munkaviszonya a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően ért véget, egy gyesről visszatért kolléga váltja őt.
A petíció átvételekor elhangzott, hogy a tüntetők „nyitott kapukat döngetnek” a természetes szüléssel kapcsolatban. De Weisz-Nemcsik Katalin szerint nem egy olyan esetről van tudomásuk, amikor a megbeszélt szülésterv ellenére az orvos vészhelyzet nélkül is eltért a szülés pillanatában az anyával előzetesen megbeszéltektől. Az egyik tüntető, Kis-Márton Vidor elismerte, hogy továbbra is lesz lehetőség a természetes szülésre a kórházban, de szerinte „egy intézmény ugyan mondhatja magáról, hogy bababarát, de ez leginkább az ott dolgozó orvosok hozzáállásán múlik”.
A kórház közleménye a történtekhez még annyit fűzött hozzá, hogy rendkívül sajnálatosnak tartják, ha „egy civil szervezet a Vass Gabriella munkaviszonyával kapcsolatos kérdést használja fel vélt érdekeinek érvényesítésére”. Megpróbáltunk beszélni Sziller István főorvossal is, de a kórház azt a tájékoztatást adta, hogy szabadsága miatt nem elérhető.
A kismamáknak nincs elég információja
Kis-Márton Vidor felesége is Vass Gabriellánál szülte az első gyermeküket. „Azt szerettük volna megmutatni, hogy számunkra fontos, ha kockázatmentes a terhesség, mi választhassuk meg a szülés körülményeit” – mondta a tüntetés céljáról. Weisz-Nemcsik Katalin szerint a szülésznő távozása csak apropó volt, a mozgalom céljai túlmutatnak a konkrét eseten. „Azt szeretnénk, hogy az ellátórendszer pártolja a természetes szülést, és hogy létrejöhessen egy referencia-kórház.” Mozgalmuk első lépése az emberek országos szintű tájékoztatása a lehetőségeikről. „A kismamáknak sincs elég információjuk a lehetőségeikről, a tájékoztatás is nagyon gyerekcipőben jár még” – mondta el erről Weisz-Nemcsik Katalin.
A Szent Imre Kórház a kilencvenes évek közepe óta úttörője volt a gyöngéd vagy természetes szülésnek, amelynél az orvos csak felügyel, de nem avatkozik be hormonnal, fájdalomcsillapítóval, gátmetszéssel vagy császármetszéssel, ha nincs vészhelyzet. Az otthonszüléssel ellentétben gyöngéd szüléskor az orvos és a kórházi körülmények is kéznél vannak, ha életmentő beavatkozásra lenne szükség. Ellenérvünkre, hogy a meggyorsított szülés az anya érdekeit szolgálja, hisz kevesebb fájdalommal jár, illetve kevesebb idő marad komplikációra, Kis-Márton Vidor azt válaszolta, hogy „egy anya szervezete nem erre van kitalálva. A szülés nem fast food étterem, hogy megnyomjuk a gombot és kipottyan a gyerek.”
„A múlt beidegződései még nagyon itt élnek, nincs hagyománya Magyarországon a természetes szülésnek" – mondta Weisz-Nemcsik Katalin arra a kérdésünkre, hogy ha ennyire veszélytelen és költséghatékony, akkor miért nem terjedt el a szülészek körében a csendes szülés.
Szülés egy tatami szőnyegen
Az apa elmondása szerint az újszülött anyakötődése is erősebb egy természetes szülés után, amire a tejtermelés beindulását hozza fel példaként. Császármetszést követően ugyanis jóval lassabban indul be az anyatej termelése, és a terhességet követő gyermekágyi depresszió is gyakoribb. „A protokollszerű szüléseknél az anyának a hátán kell feküdnie, ezzel szemben a feleségem azt mondta, ha öt perccel többet kell a hátán feküdnie, megfullad, annyira magasan feküdt a gyerek” – mesélte Vidor gyermeke születéséről, akit felesége a neki kényelmes pozícióban hozhatott a világra.
Weisz-Nemcsik Katalin is azt mondta, mindig az adott a pillanatban dől el, hogy kényelmes az anyának a szülés: „én a negyedik gyermekemet egy tatami szőnyegen szültem meg a szülőszoba előtti előtérben, amikor foglalt volt minden szülőszoba”. Katalin egyébként négygyermekes anyuka, aki első két babáját a régi rendszerben, kettőt az újban szülte. „Borzasztó nagy volt a különbség a gyermekeim világra hozatala között. A legfontosabb számomra a választás lehetősége volt. Az első gyermekemnél a szokásos módon felfektettek, felraktam a lábam, jött a beöntés, a borotválás, és „ha kell, ha nem”-alapon a gátmetszés. A második gyereknél direkt kértem, hogy ne legyen gátmetszés, mert nehezen épültem fel az előzőből. Az orvos azonban gondolkodás nélkül vágta, mert azt mondta, a repedés rosszabb” – mesélte.
Ellenvetésünkre, hogy ez megint csak az anya érdekét szolgálhatja, Katalin azt felelte, elhiszi, de „a különbség a szemléletben van”. „Ha már eleve oxitocinnal gyorsítjuk a szülést, nagyobb az esélye a repedésnek. Normális ütemű szülésnél a méhszáj rugalmasan hozzá tud szokni a táguláshoz” – felelte, és hozzátette, negyvenhez közel természetes módon szült, két gátmetszés után, minden komplikáció nélkül – kétszer.
Vannak kollégák, akik aktívabbak
Siklós Pál nőgyógyász-főorvos szerint biztos vannak kollégák, akik aktívabban vezetik a szülést – néha fölöslegesen is –, és biztos lennének esetek, amikor türelmesebb szüléskíséréssel elkerülhetőek lennének a beavatkozások. Ugyanakkor szerinte nem lehet általánosságban fogalmazni, és mindig konkrét esettől függ a beavatkozás mértéke. Egyetért azzal azonban, hogy a gátmetszést nem lehet rutinszerűen alkalmazni. Ugyanakkor elismerte, lehetnek olyan esetek és kollégák, akik gyorsabban döntenek. És azért hozzátette, hogy a tankönyv előírja azt az időtartamot, ami után már be kell avatkoznia az orvosnak a szülés során, és egy esetleges pernél a bíróságon ezzel támadhatóvá válik egy orvos. Siklós Pál elmondta, hogy hozzá is többen adnak le szüléstervet, és a kismama borzasztóan csalódott, ha el kell tőle térni, mert nem jön össze. Szerinte a kérdés kulcsa a várandósgondozás során a kismama és szülész között kialakult bizalom. Azt javasolja az anyáknak, hogy próbálják megkeresni azt az orvost, akiben meg tudnak bízni.
Persze nyilvánvalóan nem a Szent Imre Kórház az egyetlen intézmény, ahol az anyák a természetes szülés mellett dönthetnek. A Szent István Kórházban is van lehetőség erre, sőt, felárért olyan szülést is lehet vállalni, melynek során az édesapa is a szülés után is együtt lehet a családdal háborítatlanul. De sok anya nincs tisztában a lehetőségeivel.
Az igazi tanácstalanságot azonban azok a kismamák érzik, akik tudatosan Vas Gabriellával készülve gyermekük világrahozatalára, és már csak pár hétre vannak a szüléstől. E szüléseket ugyanis Vass önkéntesként sem folytathatja le. „Lógnak a levegőben” – mondta ezekről az anyákról Weisz-Nemcsik Katalin. Persze a Szent Imre kórházban is van még olyan orvos, aki a gyöngéd szülés szemléletét képviseli, de ők eleve túlterheltek, így Katalin azt tanácsolja a kismamáknak, olvassanak fórumokat, beszélgessenek ismerőseikkel, mert a személyes tapasztalatot semmi sem pótolhatja.
Ön mit gondol a gyöngéd szülésről? – Töltse ki a kérdőívünket!
Köszönjük a válaszokat!
