Újra nyomoz a rendőrség annak a kiskatonának a halálával kapcsolatban, aki 1976-ban megtalálta a Seuso-kincs ma ismert darabjait a Dunántúlon – írta a Blikk.
A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) műkincs alosztálya emberölés gyanúja miatt folytat nyomozást a 24 éves korában elhunyt Sümegh József halálával kapcsolatban – közölte a Blikk.
Ő volt az a kiskatona, aki 1976-ban megtalálta a Seuso-kincset és később rejtélyes körülmények között életét vesztette. Most, hogy a kincs több ismert része is hazatért, a lap szerint a rendőrök azt várják, azok a tanúk is beszélni kezdhetnek, akik eddig félelmükben hallgattak.
Sümegh József Pápán, az építőszázadban mentőautóvezetőként szolgált, amikor 1980-ban, négy nappal leszerelése előtt eltávozásra ment. Otthon az ABC-ben csokit, cukrot vásárolt a testvére gyerekének, majd kiugrott a pincébe, ahol borozgatott – idézte fel a beszámoló.
Odabent leült a pinceajtó elé és felakasztotta magát a kilincsre, két katonai derékszíjra – legalábbis az akkori hivatalos álláspont szerint. Az egyik NB1-es labdarúgó csapat orvosa állapította meg a halál beálltát, ő később a katonai elhárításnak azt mondta, idegenkezűséget nem tudott megállapítani, de kizárni sem.
Az öngyilkosság módja azonban több mint furcsa volt. Sümegh nővére azt mondta Dézsy Zoltán 1997-ben forgatott dokumentumfilmjében, hogy öccse trikója véres volt. A titkosszolgálatok egyébként tudtak arról, hogy Sümegh „ezüst tárgyakat akar eladni", hiszen még a laktanyába is bevitt egy kisebb darabot. Ott egy numizmatikus katonatársa megvizsgálta azt, tetszett neki, de végül nem vette meg tőle. Polgárdiban ugyancsak tudtak arról, hogy „Józsi kincset talált".
Halála után a titkosszolgálatok emberei kiderítették, hogy hol találta két barátjával az ezüstöket és alaposan átvizsgálták a kőrszárhegyi kőbányát, de nem találtak további darabokat. Sümegh leletének nyoma veszett, de 1990-ben Londonban felbukkant fel egy árverésen. A pincében a helyszinelők két idegen lábnyomát is rögzítették, de hogy kik járhattak ott, azóta sem tudja senki – tette hozzá a lap.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma továbbra is fenntartja a 10 milliós nyomravezetői díjat annak, aki a Seuso-kincs olyan darabját szolgáltatja be, ami igazolja annak pannóniai származását. Régészek szerint a kincs akár 250 darabos is lehetett. Baán László miniszteri biztos azt valószínűsíti, hogy még itthon is lappanghat néhány darab belőlük, és elképzelhető, hogy ezek is előkerülhetnek.
