Orbán Viktor a Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédére emlékezve azt mondta: akkor jött rá arra, hogy nem az a fontos, tud-e jókat mondani, hanem hogy mit idéz elő az emberek fejében, amit mond. A beszéd segítette őt a magyar politikai elit megismerésében, mert aki utána gratulált neki, azokat jó gondolkodású embereknek vélte, akik viszont "húzták a szájukat", azokról azt gondolta, hogy sosem szabad megbízni bennük - mondta a Duna Tv-ben.
Őszinte, nemzedéki beszédnek tartja Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a budapesti Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-ai újratemetésén elmondott beszédét. A miniszterelnök a Duna tv-csatorna Szabadság tér '89 című, hétfő este vetített műsorában idézte fel a 25 évvel ezelőtt történteket.
Orbán Viktor az interjúban elmondta, abban az időben Csurka István volt az egyik képviselője annak, hogy "micsoda dolog az, hogy lesz egy újratemetés, és csupa öreg csóka fog majd beszélni", miközben 1956 mégis "a pesti srácok forradalma is volt". Abban mindenki egyetértett, hogy ha egy fiatalnak kell beszélnie, akkor az fideszes legyen - emlékezett vissza a kormányfő -, a Fidesz választmánya pedig azért döntött mellette, mert ő 1989. március 15-én már szónokolt nagy tömeg előtt, a Kossuth téren.
Felelevenítette azt is, hogy "intellektuálisan" nem volt egyszerű feladat megalkotni a beszédet, tisztázni kellett ugyanis, "mit keresünk" ott, hiszen "mi nyugatosok vagyunk (...), ugyanakkor kommunistákat is temetünk - nem csak kommunistákat, mert a hatodik koporsóban a fiatalok feküdtek szimbolikusan".
"Szívből mondtam" a beszédet - folytatta a múltidézést a pártelnök-miniszterelnök, aki őszintének, a nemzedékét politikai értelemben szimbolizálónak nevezte szónoklatát, amely "mindannyiunk lelkéből jött", azt közvetítve, hogy "vége van, többet nem ilyen világ lesz", a kommunistákat "félretoljuk".
Akkor ez kockázatos, de helyén lévő, egy nemzedék szívből jövő akaratát kifejező beszéd volt - értékelt, megjegyezve azt is: akkor jött rá arra, hogy nem az a fontos, tud-e jókat mondani, a kérdés ugyanis az, hogy mit idéz elő az emberek fejében és lelkében az, amit mond.
Orbán Viktor szerint egyébként ez a beszéd arról is szól, hogy "van az igazság nagy pillanata, amikor elválnak a dolgok egymástól: a színlelés az őszinteségtől, a hazugság az egyenes beszédtől, a ravaszkodás a szívből jövő gondolatoktól". Ezért - mondta - a beszéd segítette őt a magyar politikai elit megismerésében, mert aki utána gratulált neki, azokat jó gondolkodású embereknek vélte, akik viszont "húzták a szájukat", azokról azt gondolta, hogy sosem szabad megbízni bennük.
Az utólagos értékelésekkel kapcsolatban a kormányfő ugyanakkor figyelmeztetett: bár "jó okunk van arra, hogy mindazzal, ami a rendszerváltás után történt, fönntartással viseltessünk", de arra a kérdésre, hogy akkor és ott lehetett volna-e mást tenni, "nem szabad így, utólag visszakövetkeztetve válaszolni".
"Ha Moszkvában akkor egy negatív fordulat történik, akkor itt mindenkit elvisznek. Tehát utóbb azt mondani, hogy radikálisabban kellett volna, meg forradalmat kellett volna csinálni, ezt én megértem, de ott és akkor ennyi bátorság, ennyi vér volt a magyar nép pucájában". A magyarok történelmi tudata ugyanis arra int, hogy amit lehet, azt békésen próbáljuk elérni - mondta Orbán Viktor.