2014. május. 30. 12:39 MTI Utolsó frissítés: 2014. május. 30. 12:38 Itthon

Portik-Laborc-ügy: bűnpártolás miatt már nem nyomoznak

Bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a Portik-Laborc-találkozóval kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt indult nyomozást - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője tájékoztatása szerint mivel minősített ügyről van szó, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem hozhatók nyilvánosságra. A szóvivő annyit mondott: a több mint egy éve tartó nyomozást május 22-én szüntették meg.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója közötti találkozók ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés alapján rendelték el nyomozást. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze titkos volt.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor két megbeszéléséről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. 

A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor 2008-ban két másik ember társaságában kétszer találkozott. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc Sándor a Portik Tamástól származó, közéleti szereplőkre vonatkozó terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik Tamás félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és azt mondta, mindent megtenne, amit kérnek tőle.

Tavaly májusban megalakult az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága is, amelynek elnöke az LMP-s Mile Lajos lett. A ténymegállapító albizottság - mandátumának kétszeri meghosszabbítása után idén február végéig tartó - munkája során több mint tucatnyi embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt, köztük Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Laborc Sándort és Portik Tamást.

A bizottság tagjai az utolsó ülésen hosszas vita és egyeztetés után, de végül egyhangúlag fogadták el a testület munkáját lezáró jelentést. Ebben többi között megállapították: hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor az első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott Portik Tamással. 

A dokumentumot ismertetve Mile Lajos azt is kiemelte: vélelmezhető, hogy Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arra vonatkozóan, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra használta volna fel - tette hozzá.

A jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület, március 28-án az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján is közzétették. E szerint rögzítették azt is, hogy Laborc Sándor "nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett" a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-ei ülésén, továbbá, hogy a találkozók leirata szerint "Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta".

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.