Az etikai tanács elnöke kijelöli az ügyben eljáró tanácsot, annak először arról kell állást foglalnia, hogy egyáltalán foglalkozhat-e egy bíró ítéletének tartalmával - mondta Makai Lajos az eljárás várható menetéről szólva hétfőn. Ha úgy dönt, hogy igen, akkor a vitatott megfogalmazásokat egybe kell vetnie az etikai kódex egyes rendelkezéseivel.

A MABIE elnöke szerint nem egyszerű kérdés, hogy az etikai tanácsnak van-e hatásköre egy ítélet kijelentéseinek vizsgálatára. Erre a bírói etikai kódex megalkotása óta eltelt egy évtizedben egyébként sem volt még példa. Eddig többnyire bírák magatartását vizsgálták, azt, hogy mit tettek vagy nem tettek bizonyos helyzetekben.

Tartalmi kérdésekről szólva Makai Lajos azt mondta, a vizsgálat tárgya az lehet, hogy bíró kifejtheti-e személyes véleményét, értékítéletét egy bírósági határozatban. Hangsúlyozta, hogy csak etikai vonatkozásokkal foglalkozhatnak, sem az eredeti bírósági eljárás érdemi kérdéseiről, sem az esetleges alapjogsértésekről nem foglalhatnak állást az etikai eljárásban. 

Az elnök beadványában elsősorban az etikai kódex 2., 3. és 4. bekezdésére hivatkozott, amelyek szerint minden bíró maga is védelmezi az igazságszolgáltatás függetlenségét nem csupán a politikától, hanem a döntést befolyásoló minden más külső vagy belső körülménytől.

Továbbá a bíró jogalkalmazói tevékenységét nem befolyásolhatja a közvélemény vagy a média kritikája, illetőleg a közvélemény vagy egy részének előítélete, valamint a bíró hivatásából eredő kötelezettségeit - a felek egyenjogúságát tiszteletben tartva - pártatlanul teljesíti. Fokozottan ügyel a pártatlanság látszatára is. Indulatait, érzelmeit, jogi álláspontját nem nyilvánítja ki oly módon, hogy abból a részlehajlásra lehessen következtetni.

Az eddigi gyakorlat szerint etikai ügyekben jobbára egy hónapon belül megszületnek a tanács döntései - tette hozzá Makai Lajos, a MABIE és a Pécsi Ítélőtábla elnöke.

A Gyulai Törvényszék március 24-én hozott, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában Mucsi Erika tanácsvezető bíró többi között azt fejtegette: "nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák 'cigánybűnözésként' való megfogalmazására." 

Ezután több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet megfogalmazásai ellen.