Töretlen gyakorlatnak tűnik Magyarországon, hogy a rendőri vezetők a bűnügyi statisztikák adataival igazolják eredményeiket. Azok pedig évről évre jobban mutatnak, 2013-ban például 20-30 százalékkal javult a nyomozás eredményessége, és nagyjából hasonló mértékben csökkent a regisztrált bűncselekmények száma az előző évihez képest – legalábbis ez derül ki azokból a megyei főkapitányi jelentésekből, amiket a hvg.hu átnézett. Az idei év ugyanakkor hozott egy újdonságot: bár tavaly még panaszkodni is mertek a parancsnokok (például arra, hogy rendkívül nagy a fluktuáció, fiatalok és tapasztalatlanok a rendőrök, vidéken ráadásul a technikai felszereltség állapota is nehezíti az egyenruhások munkáját), 2014-re már szinte csak az öndicséret maradt.

Pintér Sándor évet értékel

Fülöp Máté

Az elégedettségi hullámot Pintér Sándor belügyminiszter indította el, aki évértékelőjében arról beszélt, hogy a regisztrált bűncselekmények száma a tavalyi évben jelentősen visszaesett. Míg ez a szám 2010-ben 428 ezer volt, 2011-ben 451 371, 2012-ben pedig 472 236, addig 2013-ban 358 ezer deliktum került a rendőrök asztalára. A miniszter mindezt a rendőrség eredményes munkájának tulajdonította. Valójában azonban apró Btk.-módosítások állnak a háttérben: mintegy 81 ezerrel kevesebb okirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélést regisztráltak tavaly, mint 2012-ben. Ennek oka, hogy az ellopott személyi iratokat, bankkártyákat már nem külön-külön bűncselekménynek számolják, hanem egy deliktumnak veszik.

És akkor jöjjenek a beszámolók

Eddig nyolc megyében fogadták el a közgyűlések a rendőrkapitányok jelentését, ebből a borsodiaké még nem elérhető az interneten. A Baranya megyei anyagban többek között olyanok olvashatóak, mint hogy „összességében megállapítható, hogy a főkapitányság feladatellátásával hatékonyan hozzájárult Baranya megye, Magyarország és az Európai Unió közrendjének, közbiztonságának fenntartásához”. Itt a rendőrök dolgoztak nagyon jól, vagy a bűnözők vettek vissza a munkából, mert az ismertté vált bűncselekmények száma 2012-höz képest 2013-ban 16 százalékkal visszaesett. Ehhez társult az, hogy kifejezetten jó nyomozási eredményességet, 50 százalék felettit produkáltak a rendőrök, ami az elmúlt öt év legjobb adata.

Rendőrök munkában, Pécsen

MTI / Kálmándy Ferenc

Az eredmények csak úgy sorjáznak: a százezer lakosra jutó bűntettek száma 3593-ról 3115-re csökkent. Összességében 10 713 bűncselekmény helyett (2012) tavaly 8915 történt. Ugyanakkor 6-ról 13-ra nőtt az emberölések száma. Baranyában 28 autót loptak el 2013-ban, ami majdnem fele a 2012. évi adatnak (46). Az utóbbi öt év közül tavaly történt a legkevesebb gépjárműlopás, hogy minek köszönhetően, nem derült ki.

Pedig a bűnügyi statisztikák épp a tendenciák szempontjából (lennének) jól használhatók. Egy jelentés persze önmagában is sok mindent elárul a bűnözés állapotáról, de csak ebből nem lehet pontos következtetéseket levonni a közbiztonságról, a rendőrség helyzetéről. Ráadásul a beszámolók megyénkénti összehasonlítását is megnehezíti, hogy elkészítésükre nincs egységes protokoll, így a dokumentumok minősége, részletessége igen változó, ráadásul elfogadásának vagy elutasításának sincs jelentősége.

Csongrádban tavaly mintegy 10 százalékkal „mérséklődött az állampolgárok vagyonát károsító deliktumok mennyisége” – írta a megyei főkapitány a beszámolójában. Általában is kevesebb dolguk akadt egyébként a megyében a rendőröknek 2013-ban az előző évihez viszonyítva, ugyanis „a regisztrált jogsértések száma 32,6 százalékkal visszaesett. A százezer lakosra jutó jogsértések (számuk 3 002 volt tavaly) 31 százalékos csökkenést jelentenek. A közbiztonság jó, a rendőri jelenlét mindenhol biztosított, veszélyeztetettnek minősülő település itt sincs, csak úgy, mint Baranyában sem, a lakossági visszajelzések pedig szintén jók – ezek a kijelentések sem maradtak ki a beszámolóból, már évek óta.

A sikerszériát a Győr-Moson-Sopron megye bűnüldözők sem szakították meg. „Az elmúlt öt év legalacsonyabb értékére szorítottuk a bűncselekmények számát” – áll a beszámolóban, ez 28,4 százalékos mérséklődést jelent 2013-ban az előző évi adatokhoz viszonyítva. A százezer lakosra jutó bűntettek tekintetében sem lehet panasz; itt 30,5 százalékos javulás van, ami kiemelkedő teljesítmény. A közbiztonsági, a bűnügyi adatok, a lakosság szubjektív biztonságérzete alapján a megyében egy veszélyeztetett település akadt, Iván, ezért itt hetente háromszor tartottak ellenőrzéseket. Említést érdemel még „a bírság kiszabási gyakorlat”, amely emelkedést mutat, a bíróságok egy főre eső átlaga, ami 43 százalékkal nőtt.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság csak azért lóg ki a sorból a regisztrált bűntettek számának mindössze 1,8 százalékos csökkenésével, mert egy csalássorozat (személyes adattal való visszaélés) 2234 ügyet produkált. Ezek nélkül itt is 20,4 százalékkal kevesebb (9563) lett volna 2013-ban a regisztrált bűncselekmények száma. Százezer lakosra így 3850 eset jutott, ami 2,2 százalékos visszaesést jelent a 2012 évihez képest. A hevesi községek lakói valószínűleg ezt nem érezték, mert náluk jelentősen nőtt a bűnözés: míg két éve 4784 addig tavaly 6684-ra nőtt a rendőrség tudomására jutó bűnügyek száma. Az okokról itt sem történik semmilyen említés.

Heves város helyzete sem jó a helyi kapitány beszámolója alapján: 2013-ben 560 regisztrált bűncselekmény történt, ami 35 százalékkal több az előző évihez képest, míg a lopásoknál az emelkedés 82 százalékos, miután a 2012. évi 218 helyett 2013-ban 397 ügy gazdagította a bűnügyi statisztikát. A közterületeken pedig 63 százalékkal több bűntettet követtek el 2013-ban, mint az előző esztendőben. A lopások és betöréses lopások számának növekedését a városi parancsnok szerint az okozta, hogy az egyre több, üresen álló, magára hagyott ingatlan védelmével a tulajdonosok keveset törődnek.

A regisztrált bűntettek számának 17,1 százalékos csökkenésével tűrhetően szerepelt Tolna megye a rendelkezésre álló főkapitányi beszámolók alapján. Míg 2012-ben 6983 ügyük volt, tavalyról 5786-ról adhattak számot. Mindez köszönhető a jogszabályi változások mellett természetesen annak is, hogy „a rendőri munka eredményesebbé vált”.

Az emberölések száma 4 (2012) helyett 5 volt 2013-ban, a súlyos testi sértések tekintetében viszont komolyabb a növekedés: 145-ről 154-re emelkedett a számuk. Az összkép azért természetesen nagyon jó: a nyomozások 56 százalékában voltak eredményesek, ami azt jelenti, hogy hat százalékkal növelték a tolnai rendőrök 2012-es teljesítményüket. Még úgy is, hogy Faddon, Kocsolán, Döbröközön, Nagyszékelyen és Ozorán – a veszélyeztetett településeken – több hónapon át tartottak folyamatos ellenőrzéseket.

Jó látni az önbizalomtól duzzadó Veszprém megyei állomány beszámolóját, amiben egyszerűen ez áll: „a rendőri munka tökéletesítésén keresztül a kiválóság felé mozdulunk”. Ennek érdekében a fő cél természetesen "a bűnelkövetők igazságszolgáltatás elé állításával a megye közrendjének, közbiztonságának javítása, s ezzel a félelemmentes életminőség kialakítása és megőrzése". A bűnügyi statisztikák alapján nem is lehet kifogás a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság dolgozóinak munkájával. A regisztrált bűncselekmények száma 2013-ban 36 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A százezer lakosra jutó ügyek terén pedig 35,5 százalékos a javulás, és remek a nyomozások eredményességi mutatója: 67,1 százalékos.

Tavaly kevesebb bűncselekménnyel kellett szembenézniük a rendőröknek Zala megyében is. A 2012. és a 2013. évet összehasonlítva ugyanis a regisztrált bűncselekmények 23,2 százalékkal csökkentek: 2200-zal kevesebb bűntettel, pontosan 7321-gyel kellett foglalkozniuk a zalai bűnüldözőknek. Ez százezer  lakosra kivetítve azt jelenti, hogy 3342,4-ről 2599,1-re csökkent a szám. A nyomozás eredményesség is jelentősen javult a megye rendőri szerveinél: 52,4 százalék lett. Ez 9,2 százalékponttal több, mint egy évvel korábban (43,2 százalék). Szembe kellett azért nézniük a zalai rendőröknek azzal, hogy több kiskorút veszélyeztetettek a megyében tavaly, mint 2012-ben, illetve több garázdaság és lakásbetörés adott munkát nekik.

Bírságolási gyakorlat

A bírságolásban – a fellelhető adatok alapján – Csongrád járt élen: 37 345 esetben büntették ezzel a tetten ért szabálysértőket a helyszínen. Győr-Moson-Sopronban a 143,3 millió forint bírságból 83,5 millió forint folyt be a központi költségvetésbe. Heves megyében 17 438 helyett 14 135-en kaptak helyszíni bírságot. 117,8 millióból 44,5 milliót tudtak behajtani.

Per a szegedi bíróságon

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

17,4 százalékkal nőtt Tolnában a kiszabott helyszíni bírságok száma, és 19,2 százalékkal megnőtt a kiszabott összeg. Ez 86,1 millió forint lett, de ebből jogerősnek, vagyis behajthatónak 77 millió forint bizonyult, és annak mintegy fele, 36 millió folyt be. A megbírságoltakra átlagosan 36 899 forint jutott. Baranyában 275 emberrel szemben 3,2 millió forint helyszíni bírságot szabtak ki. A Veszprém és a Zala megyei beszámolókban nem szerepelnek a kiszabott és behajtott bírságok összegei.

Összegzés

Ha a főkapitányságok nyomozási eredményességét nézzük, akkor a következő sorrend alakult ki a megyék között: Veszprém (67,1), Tolna (56,6), Csongrád (54,7) Baranya (52,9), Zala (52,4), Győr-Moson-Sopron (50,2), Heves (47,1).

A százezer lakosra jutó bűncselekményeket nézve így következnek a megyék egymás után: Veszprém (2 233), Tolna (2 515), Győr-Moson-Sopron (2 538), Zala ( 2 599) Csongrád (3 024), Baranya (3 115)  és Heves (3 850).