Az új választási rendszer egyik fontos eleme a győzteskompenzáció, amely meghatározza a végeredményt. Ennek lényege, hogy a győzelemhez nem szükséges szavazatokat hozzáadják az egyéni körzetben győztes párt országos listájához. Azaz, ha például a Fidesz egy körzetben 10 ezer, a baloldali pártszövetség pedig 8 ezer szavazatot kapott, akkor a győzelemhez nem szükséges 1999 szavazatot hozzáírják a Fidesz országos listájához. Korábban ilyen esetben csak a vesztes pártra leadott szavazatok kerültek az országos listára – magyarázzák a cikkben.

Ennek alapján az egyes szavazatok nem egyenlőek a mandátumhoz jutás szempontjából. Vagyis egy-egy mandátum megszerzéséhez nem ugyanannyi szavazat kellett a Fidesznek, mint a baloldalnak, a Jobbiknak vagy az LMP-nek.

Az eddig összeszámolt szavazatok alapján az látszik, hogy a kormánypártnak 31 833 szavazónként jött össze egy-egy parlamenti hely, a baloldali pártszövetségnek 66 309, a Jobbiknak 84 879, az LMP-nek pedig 94 424 szavazóként járt egy mandátum.

Az Együtt-PM-től jelezték, hogy a győzteskompenzációval kapcsolatos beadványukkal nem megkérdőjelezni akarják a parlamenti választás eredményét, hanem a szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését szeretnék elérni.

Az Index a többi pártot is megkereste az ügyben, cikkük megjelenéséig csak a Jobbiktól és az MSZP-től reagáltak. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője szerint kérdéses, hogy ebben a kérdésben lehet az Ab-hoz vagy a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordulni. Ráadásul a két testület a Fidesz embereivel van feltöltve, nincs értelme próbálkozni – tette hozzá.

Ferencz Gábor, az MSZP sajtófőnöke szerint nincs lehetőség jogi lépésekre, mivel a választási törvényt 2012-ben elfogadta a parlament.