A Laborc-Portik találkozót vizsgáló bizottságnak semmilyen olyan adat vagy információ nem jutott a tudomására, amely szerint az NBH a Portiktól származó információkat jogellenes célra használta volna, de felróják, hogy a találkozó megszervezése nem volt kellően dokumentálva a titkosszolgálatok részéről, és azt is, hogy az NBH-főigazgató Laborc hazudott a nemzetbiztonsági bizottság előtt.
Pénteken az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján közzétették a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság munkáját összegző jelentést, amelyben több hibát, mulasztást tárt fel a testület.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (a volt Nemzetbiztonsági Hivatal, azaz NBH) 2013. április 25-én oldotta fel az alvilági figuraként ismert Portik Tamás és az NBH-főigazgató Laborc Sándor közötti két, 2008-ban történt találkozóról készült hangfelvétel titkosságát. Ezek szerint Portik és Laborc két másik ember társaságában kétszer találkozott egymással, és a hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A leiratokból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az albizottság jelentése szerint azonban - ámbár a hanganyag leirata nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a találkozók megszervezésében - bizonyos mértékig - politikai motivációk is megjelenhettek - a vizsgálatuk során semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra, visszaélésszerűen használta volna fel.
Hogy miért volt szükség az albizottság munkájára, azt a jelentés azzal magyarázza, hogy miután olyan sajtóhírek jelentek meg 2012-ben, hogy a szocialista kormány által irányított titkosszolgálat vezetője személyesen találkozott az alvilág egy ismert és meghatározó alakjával, és a nemzetbiztonsági bizottság információkat kért ezekről, nyilvánvalóvá vált, hogy sem a korábbi szolgálati vezetők, sem a találkozón résztvevő személyek nem adtak teljes körű és valós tájékoztatást.
A jelentés felrója Laborc Sándornak, hogy "nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett" a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén, továbbá, hogy a találkozók leirata szerint "Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta".
Azt rögzíti a jelentés, hogy a szervezett alvilág köreiben jártas együttműködő személyek nagyon hasznos információforrást jelenthetnek a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, majd hozzáteszi, hogy "Portik Tamás az Energol Rt. egyik vezetőjeként az 1990-es években a szervezett alvilág egyik ismert alakjának számított".
Az albizottság jelentése hibának tartja, hogy az NBH közvélemény előtt ismert, első számú vezetője nyilvános helyen, személyesen találkozott a szintén széles körben ismert és "alvilági múltja miatt hírhedt Portik Tamással", valamint azt is, hogy a két beszélgetés során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai tartalmú megjegyzéseket és felajánlásokat nem utasította határozottan vissza.
A kapcsolatfelvétel dokumentálásának módját vitatottnak találták, azt írják, hogy a szakszerűségének megítélése a meghallgatott szakembereket is megosztotta. A kapcsolatfelvételt nem a bevett módon dokumentálták. Ugyanakkor szakmailag indokolhatónak nevezték, hogy Portik Tamás esetében nagyfokú belső konspirációra törekedtek az NBH érintett vezetői.
A tavaly május 14-én alakult albizottság munkáját lezáró végső jelentést február 28-án több órán át tartó vita után, de konszenzussal elfogadta a testület.
