Lehet, hogy senki. Lehet, hogy sokan. Lehet, hogy kétszer ennyi minisztérium lesz, lehet, hogy még nyolcnál is kevesebb. Kormányzati és kormánypárti forrásaink segítségével összeszedtük a lehetséges harmadik Orbán-kormány összetételéről jelenleg keringő (fél)információkat. A legkisebb odds-ot Hoffmann Rózsa távozására adnánk, Lázár János viszont maradhat „szupermindenes”, Navracsics Tibor pedig uniós biztosként folytathatja. A „szupertárcákat” szétszabdalhatják, bár az érintettek keményen küzdenek ellene.
Hoffmann Rózsa a választások után távozni fog a kormányból, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is átszervezik majd – ebben gyakorlatilag minden kormányzati, kormánypárti forrásunk egyetértett, amikor arról kérdeztük őket, hogy változhat a kormányzás személyi, szervezeti szempontból, ha a Fidesz nyer április 6-án. Azt ugyanakkor több forrásunk is hangsúlyozta, hogy „egyelőre minden lehetséges változtatási variáció Orbán Viktor fejében létezik, senki nem tud biztosat”. Jellemző, hogy egy, a kormányfőhöz közel álló forrásunk azt mondta, ő már azt is hallotta, hogy az eddigi nyolc helyett tizenhat tárca lesz, de azt is, hogy még kevesebb. Mint ahogy már az is felmerült, hogy 2015-ig egyáltalán semmilyen személyi, szervezeti változás nem lesz, „azért, hogy a maradék néhány jelentősebb intézkedést ’lendületből’ vigye végig ez az apparátus”.
Utóbbinak van ugyanakkor a legkisebb esélye, már csak azért is, mert például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), és az oktatási államtitkárság működése egyelőre minden kormányzati várakozást alulmúlt, Szantner Viktort, Hoffmann Rózsa kabinetfőnökét pedig nemrég egy vezetői értekezleten egy informátorunk szerint Lázár János olyan vehemenciával és stílusban bírálta, hogy már azok is kezdték megsajnálni, akik nem számítanak Szantner nagy hívének.
Hogyan mondjam el neked...
A Klik működéséről valóban nehéz jót írni: a központilag megrendelt és hiányosan kiszállított tankönyvek hónapokon keresztül szolgáltattak témát a médiában; ráadásul a problémák egy része éppen a kampányidőszak kezdetén kumulálódott. Az Index január elején írta meg, hogy a Klik átvilágításáról készült jelentés nagyon súlyos hiányosságokat, hanyag gazdálkodást tárt fel az intézményfenntartónál, majd márciusban szintén az Index írt róla, hogy Áder János húga, az Emmi főosztályvezetőjeként dolgozó Pölöskei Gáborné is azt írta, rosszul, túl centralizáltan működik a szervezet. Ráadásul az államtitkárság 57 milliárd forinttal elszámolta az új, államosított oktatásügy és a pedagógus-életpályamodell bevezetésének költségeit, ezt is nehezen tolerálják a kormányban.
Bár a hivatalos válasz a kormány részéről mindkét esetben (egyébként bármely más esetben is) a hárítás volt, a területre rálátó egyik forrásunk szerint mára a kormány döntéshozói számára is világossá vált, hogy a Kliket át kell szervezni, decentralizálni kell a működését. Úgy tudjuk, Marekné Pintér Aranka sem marad a helyén, az Emmin belül ugyanakkor sokan lobbiznak azért, hogy éppen Pölöskei Gáborné váltsa, aki egy minisztériumi forrásunk szerint „éppen ahhoz ért, hogy egy szervezet hogyan tud hatékonyan működni”.
Forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy a „mamutminisztérium” Emmit is kettéválasztják majd, egy oktatási-kulturális, és egy népjóléti-egészségügyi részre, bár Balog Zoltán „nagyon küzd ellene, és ő bírja Orbán Viktor bizalmát”. Úgy tudjuk, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár mindenképpen megy, Soltész Miklós szociális államtitkár viszont marad a területért felelős vezető, változzon bárhogy is a minisztérium, ő is bírja a kormányfő bizalmát. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár sorsáról ellentmondó információkat kaptunk: az egyik szerint maradna, de csak feltételekkel (elsősorban a kidolgozott, és a szakma által is jól fogadott felsőoktatási stratégia elfogadása jön szóba), egy másik informátorunk azt mondta, megköszönik neki a munkát a választások után. Ugyanakkor, ha Balog Zoltánon múlik, az Emmi nemhogy szétválik, de még a mostaninál is nagyobb lehet, a miniszter élénken lobbizik azért, hogy a jelenleg a Közigazgatási Minisztériumban működő nemzetpolitikai államtitkárság is hozzá kerüljön.
A másik „gigatárca” a nemzetgazdasági, egy lehetséges forgatókönyv szerint gazdasági és pénzügyminisztériumra válna szét. Ebben az esetben egy fideszes forrásunk szerint Naszvadi György államháztartásért felelős államtitkár lehet a pénzügyminiszter, és Varga Mihály kapja a gazdasági tárcát. A minisztériumban ugyanakkor információink szerint tényként kezelik, hogy a 70. évét idén betöltő Naszvadi György a választások után visszavonul, de egy kormányzati és egy fideszes forrásunk is arról beszélt: az államtitkár Orbán Viktor egyik bizalmasa, és „kevesen értenek annyira a költségvetéshez, mint ő”, ráadásul „megtalálja a büdzsében a forrásokat azokra a területekre, amik Orbán Viktornak nagyon fontosak, például a sport vagy a stadionépítések”. Életkora ellenére ráadásul Naszvadi György kitűnő egészségnek örvend, minden évben kerékpárral teszi meg a Bécs–Budapest Maratont, „ez is imponál Orbán Viktornak”. Forrásaink szerint az államtitkár emiatt akkor is marad a költségvetésért felelős vezető, ha az NGM végül nem válik szét. Varga Mihályról ugyanakkor egy informátorunk azt mondta, „Orbán Viktor szerint egy kicsit megerősödött a karcagi lobbi a kormányban” (Varga, és Fazekas Sándor mezőgazdasági miniszter is a mezővárosból származik), így „neki most meg kellene elégednie a gazdasági miniszterséggel, bár a PM-et ambicionálná”.
Válni nem tanácsos?
Ha már "karcagi lobbi": Fazekas Sándor távozását is biztosra veszik a kormány környékén, mint, ahogy Hende Csaba honvédelmi miniszterét is. Utóbbi számára nyilvánosságot kapott válása volt „nagy rossz pont Orbán Viktor szemében”, amit az utóbbi hetekben csak tetézett szerencsétlen nyilatkozata Vadai Ágnes vád alá helyezéséről, illetve a horvát kormány által rögtön cáfolt kijelentése arról, hogy magyar Gripenek védik majd horvát kérésre déli szomszédunk légterét. Egyikük utódjáról sincs még hír, kérdésünkre, hogy Simicskó István volt honvédelmi államtitkár nem vágyott-e a tárca vezetésére, egy kormányzati forrásunk azt mondta, „Simicskó láthatóan élvezi a sportért felelős államtitkári posztot, Orbán Viktornak ez fontos terület, és most pénz is van rá”.
Martonyi János is távozik, a külügyminiszter előre megmondta, hogy csak egy ciklust vállal, utódjaként már régóta emlegetik Navracsics Tibor közigazgatási minisztert, és Csák János volt londoni nagykövetet is, aki éppen egy friss Heti Válasz-interjúban mondta azt, hogy egyelőre semmilyen felkérésről nem tud. Egy kormányzati forrásunk szerint ugyanakkor Navracsics Tibor ellen szól, hogy „bár tudását, diplomáciai képességeit és nemzetközi tapasztalatait senki nem vitatja, de a külügyminiszter hagyományosan népszerűbb a kormányfőnél, ezt pedig Tibornál nem biztos, hogy jó szemmel nézné Orbán Viktor”. Felmerült ugyanakkor Szijjártó Péter neve is, aki információink szerint maga is szívesen lenne külügyminiszter, és szintén bírja a kormányfő bizalmát.
Nem beszéltünk még Lázár Jánosról, aki jelenleg Miniszterelnökséget vezető államtitkárként több forrásunk szerint is „gyakorlatilag a teljes kormányzati apparátus működéséért felel”. Legfontosabb dolga, hogy az Orbán Viktor által stratégiainak tartott, de nem jól működő területeket (EU-s pénzek szétosztása, közoktatás, egészségügy) folyamatosan „nyomás alatt tartsa”. Lázár negatív véleménye a bürokráciáról, a kormányzati adminisztrációról köztudott, 2013 márciusában éppen a hvg.hu-nak adott interjújában beszélt arról nyíltan, hogy szerinte „ötszáz hivatalnok szabotálja a Fidesz sikerét”, és a kormányzat egyik kudarca, hogy ezeket a megkövesedett rendszereket egyelőre nem tudta szétrobbantani. Egyes információk szerint Lázár János vehetné át a közigazgatási minisztérium vezetését, amihez ugyanakkor hozzácsapnák a belügytől az önkormányzatokat is, ezzel a területtel Lázár szívesen foglalkozik, míg Pintér Sándornak sem lenne ellenére, ha „rendőrminiszter” lenne. (Az ő maradása is nyilvánvaló, ezt már Orbán Viktor is elmondta korábban.)
Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy Lázár János kancelláriaminiszterként folytatja majd ugyanezt a tevékenységet. Miniszteri kinevezésének ellentmond, hogy a politikus a Fidesz elnökségi tagja lett a legutóbbi pártkongresszuson, márpedig Orbán Viktor számára íratlan szabály, hogy elnökségi tisztséget vállalók ne legyenek miniszterek. Lázár kulcsszerepe ugyanakkor mindenképpen megmarad, akár miniszterként, akár államtitkárként, abban minden forrásunk egyetértett, hogy a volt hódmezővásárhelyi polgármesterre egyre több ügyet bíz a kormányfő.
Felpörgetni a ritmust
Orbán Viktornak már az első kormányzati ciklusában is az volt a célja, hogy biztosítsa a politikai döntések elsőbbségét a lassan dolgozó, nehezen mozduló, különféle részérdekeket kiszolgáló minisztériumi apparátusokkal szemben. Ezért alakították ki az úgynevezett tükörreferatúrákat, vagyis minden tárcának volt egy felelőse a Miniszterelnöki Hivatalban is. Bár ezt a megoldást az akkori ellenzék erősen kritizálta, később, a szocialista kormányok alatt is megfigyelhető volt a kormányzás központosítása: a Miniszterelnöki Hivatal egyre csak nőtt, ahogy a kormányfő magához vonta a fontosnak vélt ügyeket.
2010-ben Orbán szakítani próbált ezzel, úgy képzelte, ő és a legszűkebb stábja a Miniszterelnökségen csak a legfontosabb, politikai döntéseket hozza meg, a kormányzás stratégiai irányát határozza meg, a kisebb jelentőségű ügyeket rábízhatja helyettesére, Navracsics Tiborra és a csúcsminisztériumok vezetőire. Ez azonban nem vált be, amit a külső szemlélő abból is láthatott, hogy a törvényjavaslatok nem a tárcák előterjesztéseként, hanem egyéni képviselői indítványként kerültek a parlament elé. Forrásaink szerint a rendszer kudarcában szerepe volt a folyamatos átszervezésnek, az apparátussal szembeni bizalmatlanságnak, és a kormánypárton belüli személyes ellentéteknek is.
Mivel a csúcsminisztériumi rendszer nem vált be, Orbán és stábja ismét elkezdte magához vonni a feladatokat, hogy megőrizze a politikai akarat elsőbbségét. A Miniszterelnökség létszáma alaposan megnőtt (2013. január 1-jén az engedélyezett létszáma 275 fő volt, duplája a 2011-es létszámnak), Navracsics helyett pedig fokozatosan Lázár János lett a kormányzat legfontosabb figurája, előbb Fidesz-frakcióvezetőként, majd a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként. Ma minden fontosabb ügy rajta keresztül fut, és nála kilincselnek azok, akik el szeretnének érni valamit a kormányfőnél.
Még egy nyitott személyi kérdés van, az új magyar uniós biztosé. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor és a jelenlegi uniós államtitkár, Győri Enikő nevét emlegetik, de mindkét esetben vannak „zavaró tényezők”. A közigazgatási miniszternél az, hogy Navracsics Tibor egyéni jelölt Veszprémben, így ha őt küldenénk Brüsszelbe, hónapokon belül új választást kellene körzetében kiírni. Egy vezető fideszes forrásunk szerint ugyanakkor az új biztos lesz a májusi Európai Parlamenti választás fideszes listavezetője is, mert a Fideszben úgy kalkulálnak: az Európai Bizottság új vezetője az Orbánnal nem szimpatizáló, szociáldemokrata Martin Schulz lesz, ebben az esetben viszont egy erősebb biztosi poszt megszerzéséhez jól jönne, ha az EP-ből, a közvetlen választás legitimációjával, az Európai Néppárt támogatásával érkezne a magyar biztos. Erre viszont Győri Enikő személye egyelőre kevésbé tűnik esélyesnek.
Az új kormány megalakulásáig persze még rengeteg variáció felmerülhet, a végső szó úgyis a kormányfőé, aki, mint írtuk, egyelőre senkinek nem mond semmi konkrétat. Mint egy forrásunk meg is fogalmazta: „Orbán Viktor erejét jelzi, hogy három héttel a választások előtt még senkinek nem kellett semmit megígérnie”.
A cikk megírásában közreműködött M. László Ferenc.
