Előkerültek a felcsúti polgármester sertései, melyeket heteken keresztül sikertelenül kerestünk a telephelyein. Legalábbis Mészáros Lőrinc közleményében, mely szerint több mint 7 ezer disznót vágtak tavaly. Ám a közlemény továbbra sem ad választ több felmerült kérdésre, így többek között arra sem, hogy milyen tevékenység után igényelték a 7,4 millió forintnyi támogatást, márpedig a minisztérium rendelete igen szigorú feltételeket szab.
A cége 7302 darab sertés vágott 2013-ban – közölte szerdán Mészáros Lőrinc az MTI-hez eljuttatott közleményében. A felcsúti polgármester az állítja, hogy cége, a Búzakalász 66 Kft. mindig eleget tett az állatok bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeinek.
A hvg.hu múlt hét szerdán számolt be arról, hogy hetekig sikertelenül próbálta felkutatni, hová lett Mészáros disznóállománya, amelyre tavaly 7,4 millió állami támogatást kapott a cége. Jártunk a cégnyilvántartásban és az állat-nyilvántartási rendszerben szereplő telephelyein, meglátogattuk a veszprémi vágóhídját is, volt, ahol sikerül beszélnünk az alkalmazottakkal, volt, ahol csak a szomszédokkal, de ilyen nagy sertésállományt sehol nem találtunk. A központi Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) február 18-i állapota szerint sincs sertés, illetve tenyészkoca lejelentve.
A cikkünk megjelenését követőn kedden az Együtt-PM szakpolitikusa, Szabó Rebeka bejelentette: feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. Szabó úgy fogalmazott bejelentésekor: „ez az ügy is rávilágít arra, hogy a Fidesz és Orbán Viktor saját barátait és üzlettársait pénzeli, immár a törvényesség látszatára sem ügyelve”. Erre reagált szerdán Mészáros Lőrinc, aki szerint Szabó feljelentésével megvalósíthatja a hamis vád bűncselekményét, mely „bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
„Legalább öt éven át”
A hvg.hu a Vidékfejlesztési Minisztérium által közölt adatokra alapozva – mely szerint egy sertésre átlagosan 2150 forintnyi állatjóléti támogatás jutott tavaly – még úgy számolt, Mészáros telepein 3,4 ezer disznónak kellett lennie. Mészáros közleménye szerint ennél jóval több állatot vágtak 2013-ban. A közlemény úgy fogalmaz, 7302 disznót vágtak, viszont arról nem szól, mennyit tartottak, neveltek, hízlaltak, esetleg mennyit tenyésztettek.
Márpedig a minisztérium határozottan leszögezte a hvg.hu-nak, hogy az állatjóléti támogatás csakis „az egyes telepeken már meglévő vágósertésre és tenyészkocasüldőre vehető igénybe”. A támogatás folyósításáról szóló 2007-es rendelet szerint az részesülhet támogatásban, aki „az állatok nevelését, hizlalását, termelését saját kockázatára végzi, saját vagy integrátori finanszírozással a vágósertést közvetlenül vagy közvetve vágásra, feldolgozásra vagy külföldi értékesítésre, a tenyészsüldőt hazai vagy külföldi továbbtenyésztésre adja át”. A támogatás a rendelet szerint akkor jár, ha a gazda "a vágósertés tartása során" bevállal bizonyos fejlesztéseket (férőhelyet bővít, javítja az ivóvíz minőségét, biztosítja a természetes feltételeket stb.), és vállalja ezen „tevékenység legalább öt éven át történő folytatását”. A feltételek meglétét a rendelet szerint az illetékes állatorvos végzi a helyszínen. Mészáros szerdai közleményében azt írta, a rendeletben foglalt előírásoknak "maradéktalanul eleget tett".
Cikkünk megjelenése előtt szerettük volna megkérdezni, hogy pontosan hány sertésre kapták a 7,4 milliós állami támogatást, miért nem látni a nyilvántartásban a kocákat, és importálnak-e, de a Búzakalász 66 a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Amikor a veszprémi húsüzemről készítettünk a cikkünkhöz fényképet, a Bakony Hús ügyvezetője, Gavrucza Zsuzsa azt mondta, nem járul hozzá a képek közléséhez, és közölte, hogy azonnal hívni fogja az ügyvédüket. Miután elmondtuk, hogy Mészáros Lőrinc húsipari érdekeltségeiről írunk cikket, késznek mutatkozott, hogy írásban feltett kérdéseinkre válaszoljon, de hangsúlyozta, előbb egyeztetnie kell a főnökével – választ viszont több mint egy héten át nem kaptunk.
A veszprémi húsüzemükben készülő termékeikre védjegyet is igényeltek: 38 húsárujuk viseli a „Hazai termék” címkét. A védjegyek odaítélésével foglalkozó Magyar Termék Nonprofit Kft. (MTN) szerint azok az áruk kapják meg ezt, melyek nem 100 százalékban magyar húsból készülnek, feltétel a legalább 50 százalékos hazai termék arány.