Csütörtökön kikapcsolták a villanyt és a gázt annál a makói vállalkozónál, aki tavasszal henteseket közvetített Németországba, de a német fél 190 ezer euróval adósa maradt, és az adósság miatt hiába tüntetett nyáron a németországi üzem előtt. Andrási Zoltán, aki a húsiparban már négyszer tönkrement, a nyilvánosságban sem bízik: a házát már elárverezte a bank, a kiköltöztetési moratórium pedig már csak április végéig védi. A lánya lakása már korábban ráment a húsiparban tapasztalható körbetartozásokra.
„Nem akarom, hogy a kisebbik gyerekemet elvegyék. Iskolába jár, de ha megtudják, hogy kikapcsolták a villanyt meg a gázt, a következő lépés, hogy megjelenik a gyámügy” – mondta a hvg.hu-nak Andrási Zoltán hentes, makói vállalkozó.
Andrási tavasszal egy három hónapos vállalkozói szerződés keretében henteseket közvetített Németországba a Müller Fleisch GmbH, az egyik legnagyobb német húsfeldolgozó birkenfeldi üzemébe. A német tulajdonú humánerőforrás-közvetítő azonban, amellyel kapcsolatban állt, nem fizette ki a magyar alvállalkozót. Andrási a Symplex Pro Kft. vezetőjével együtt több mint 190 ezer eurót követel a német munkaerő-közvetítőtől: mint arról a hvg.hu több cikkben is beszámolt, a pórul járt hentesek emiatt tüntettek is nyáron Németországban. És bár 20 ezer eurót ígért a német gyár a munkások kárának enyhítésére, ezt az összeget máig nem fizették ki.
Az ügyvéd is lehúzta
„A 20 ezer euró letétbe van helyezve egy egri ügyvédnél. Én csak azt szeretném, hogy mind az 54 hentes részesüljön az adományból, de ne mindenki 200 eurót kapjon, mint ahogy a németek szerették volna, hanem az, aki végig kint volt, arányosan többet, mint aki csak két hetet dolgozott” – mondta Andrási, hozzátéve, hogy sajnos ez így is a járandóságok töredéke. Andrásinak nagyon sok „földije” és munkatársa van, akik az ő kedvéért ment vele Németországba dolgozni, és ők is pórul jártak. „Mindenki rajtam keresi a pénzt, teljesen jogosan. De egyszerűen nem tudok mit tenni.” A lánya házát már korábban eladták, hogy átmenetileg finanszírozni tudják a kint dolgozó hentesek megélhetését, a saját háza pedig ráment arra, hogy a német munkaerő-közvetítő nem fizetette ki a szerződés szerint.
„Én ezt a pénzt nem loptam, ezért megdolgoztam” – mondta a telefonba a könnyeit nyelve Andrási, s most itt állok, és jogi úton esélyem sincs, hogy visszaszerezzem akárcsak egy részét is. Egy közismert "médiaügyvéd" is „lehúzta”, mint mondja, négyszer háromnegyed órát volt bent nála, 381 ezer forintot számlázott. „Először fűt-fát ígért, és az előző ügyvédet szidta, hogy milyen ügyetlen, de a végén csak annyira tellett tőle, hogy azt ajánlja, keressek közelebb jogi képviselőt, akkor nem kell Pestre feljönnöm. Amíg meg nem jön össze semmi, menjek el fokhagymát pakolni.”
Sokszor nem fizették ki
Andrási a hvg.hu-nak azt mondta, Magyarországon ugyanúgy működnek alvállalkozói láncolatok, mint Németországban, és nálunk is gyakran előfordul, hogy a napi munkaidő meghaladja a 12-14 órát, a végén pedig a munkavállalók nem kapják meg a közvetítőtől a beígért pénzt. Andrási alvállalkozóként bent volt Magyarország legnagyobb húsfeldolgozójánál, az olasz Pini-csoporthoz tartozó Hungary Meat Kft.-nél és a kapuvári húsüzemben. Mindkét helyen milliós kintlévősége maradt, sosem fizették ki.
A bajok szerinte mindig akkor kezdődnek, amikor a vágóhídon nincs annyi vágás, amennyit beterveznek, az alvállalkozónak viszont fizetnie kell a megegyezés szerinti béreket. Németországban ehhez még az is hozzájön, hogy a közvetítő jutalékot szed le, extra kell fizetni a szállásért, az eszközökért, amit levonnak a járandóságból, ami még így is megérné, ha a végén a teljesítés tisztességes lenne.
Andrásinak április végéig kell elhagynia a makói házát, esetével a hvg.hu-n kívül a Magyar Narancs is nagy riportban foglalkozott.
