A „szabadságharcos” retorikától teljesen eltérő módon beszélt Orbán Viktor európai uniós nagyköveteknek egy zártkörű reggelin még tavaly év végén – tudta meg a hvg.hu több, egymástól független forrásból is. Információink szerint a kormányfő még brit kollégája elképzeléseitől is elhatárolódott, aki az uniós szerződések felülvizsgálatáról beszélt, és szólt arról is, mit tesz kormányfőként újraválasztása esetén – amit egyébként kezdenek tényként kezelni a diplomáciai partnerek is.
Zártkörű, uniós országok diplomatáinak részvételével tartott reggelin beszélt jövőbeni terveiről Orbán Viktor kormányfő – tudta meg a hvg.hu. Az információink szerint még tavaly december 10-én tartott rendezvény nem példa nélküli, de nem is túl gyakori. Egy diplomáciai forrásunk szerint Orbán Viktor évente egy-két alkalommal invitálja hasonló találkozóra a Budapestre akkreditált nagyköveteket.
Úgy tudjuk, az apropó hivatalosan a januártól induló görög uniós elnökség volt, de a megjelentek elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen tervei vannak Orbán Viktornak a következő kormányzati ciklusra. Diplomáciai forrásaink szerint ugyanis több képviseleten már nagyjából biztosak benne, hogy a Fidesz újrázni fog az április 6-i választásokon. A beszélgetés több mint két órás volt, és egy résztvevő szerint Orbán Viktor „nagyon dinamikus és nyitott volt, bármilyen témáról szívesen beszélt”.
Úgy tudjuk, a Fidesz „szabadságharcos”, „Brüsszellel kell megküzdenünk”-jellegű, „belső fogyasztásra” szánt retorikájához képest Orbán Viktor olyannyira uniópárti volt a rendezvényen, hogy az több résztvevőt meglepett. Információink szerint a kormányfő arról beszélt: a magyar kormányban mindenki tökéletesen tisztában van vele, hogy Magyarország helye az EU-ban van, hangsúlyozta, hogy soha, sehol nem merült fel az esetleges kilépés gondolata sem; sőt Orbán Viktor még David Cameron brit kormányfő politikai törekvéseit is veszélyesnek nevezte: Nagy-Britanniában a kormányzó Konzervatív Párt referendumot tervez a brit uniós tagságról 2015-ben, ha megnyerik a parlamenti választásokat.
Veszélyes brit törekvések?
Orbán Viktor arról beszélt, el kell kerülni az esetleges brit kilépést, és az uniós alapszerződések bármely felülvizsgálatát is, mert ez „kinyithatja Pandora szelencéjét, és egy sor állam előjöhet a maga követeléseivel”, ami politikai káoszhoz vezethet az EU-ban. Ez egyébként azért is érdekes, mert a jelek szerint számos, az unió működését, megreformálását érintő kérdésben a brit fél szövetségesként tekint Orbán Viktorra: úgy tudjuk, a magyar diplomácia például már régóta szerette volna elérni, hogy David Cameron a Downing streeten fogadja Orbán Viktort, de majdnem egy évbe telt az előkészítés, mire 2013 októberében Orbán Viktor Londonba utazhatott. Egy forrásunk ezzel kapcsolatban azt mondta: „azért telt ennyi időbe megszervezni a látogatást, mert a britek 'csak úgy, protokollból' nem fogadnak senkit, csak akkor, ha nekik is konkrét céljaik vannak egy vizittel: ebben az esetben Cameron gondolta úgy, hogy szükség van Orbán támogatására”. A magyar kormányfő ugyanakkor a reggelin arról is beszélt, hatékonyabbá kell tenni az uniós döntéshozatalt. (Ennek érdekében, hangsúlyozta Orbán, éppen a magyar uniós elnökség idején egy sor intézkedés történt, elsősorban a közös gazdasági kormányzás elősegítése terén.)
A magyar kormányfő az euróról is beszélt, és biztosította vendégeit, hogy továbbra is stratégiai cél a közös pénz bevezetése, a gazdaság jelen állapotában azonban felelőtlenség lenne céldátumot megállapítani Magyarország számára. Egy forrásunk szerint a kormányfő azzal magyarázta uniókritikus megnyilvánulásait, hogy „kampány van, ki kell fogni a szelet a Jobbik vitorlájából”, de mások nem emlékeztek arra, hogy Orbán Viktor ilyenről beszélt volna. (A Jobbikkal kapcsolatban kormányzati forrásaink rendszeresen azzal érvelnek, hogy nem igaz, hogy a Fidesz és a Jobbik szavazói között átjárás lenne, így az sem, hogy „a Fidesz a Jobbik szavazóira hajt”, mert a felmérések alapján a Jobbik és az MSZP az ország nagyjából azonos körzeteiben népszerű, így valójában ennek a két pártnak a szavazói között van átfedés. Egy, a Népszabadságnak adott interjúban Lengyel László is arról beszélt, hogy „az a szomorú, hogy lényegében beszorult a baloldali szavazótábor Északkelet-Magyarországra egy nagyon szegény övezetbe, ahol szinte reménytelen a helyzet, valamint Budapestre és egy-két nagyobb tömbbe, városba”. Márpedig a Jobbik hátországa szintén Északkelet-Magyarország.)
Információink szerint Orbán Viktor azt is elismerte, hogy az elmúlt években komoly viták voltak Brüsszel és Budapest között, de ennek mindig konkrét okai voltak, és olyan ügyekhez kötődtek a kormányfő szerint (az új alaptörvény, a médiatörvény, különadók), melyek „szükségesek voltak az ország átalakításához”. Orbán szerint ugyanakkor mára a legtöbb ügyben sikerült nyugvópontra jutni, és mivel hasonló léptékű intézkedésekre a következő ciklusban nincs szükség, sokkal nyugodtabb, konszolidáltabb lehet a kapcsolat Magyarország és az EU intézményei között.
PPP helyett EEE?
Konszolidációt ígért Orbán Viktor a meghívott nagyköveteknek a belpolitikában is. Elmondta például, hogy ha sikerül lezárni a devizahitelüket törleszteni nem tudó családok helyzetének rendezését, akkor „le kell ülni a bankokkal is, és rendezni a vitákat”. (Ebből a szempontból meghatározó lehet a Kúria jogegységi határozata, amelynek azonban egyelőre nincs időpontja; jövő héten az Alkotmánybíróság is dönthet egy devizahiteles beadványról, de információink szerint itt „salamoni” állásfoglalás várható.)
Úgy tudjuk, Orbán arról is beszélt, hogy a következő ciklus két legfontosabb célja politikailag megítélése szerint nem kényes. Ezek egyike a közigazgatás, államigazgatás hatékonyabbá tétele, a másik pedig az energiahatékonyságot javító infrastrukturális beruházások támogatása. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte, hogy az új kormányban sokkal jobb működést vár el több minisztériumtól is. Hogy a kormány és a Fidesz csúcsvezetésében is komoly kritikák vannak a közigazgatással, vagy éppen olyan nagy állami szervezetek, mint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésével, régóta ismert. (Az NFÜ-t már át is szabták.) Ezzel kapcsolatban Lázár János Miniszterelnökséget vezető (és így az uniós pénzek felhasználásáért is felelős) államtitkár például 2013. márciusi interjújában arról beszélt a hvg.hu-nak, „ötszáz hivatalnok szabotálja a Fidesz sikerét”.
A reggelin információink szerint Orbán Viktor arról beszélt: a kormány nem véletlenül költött rengeteg fejlesztési pénzt a kormányhivatalok, kormányablakok kialakítására, nem véletlenül hozta létre a járási hivatalokat: ezekre alapozva a következő ciklusban a lehető legtöbb területen szeretnék az e-közigazgatást bevezetni, a cél a minél gyorsabb ügyintézés, elsősorban a vállalkozások számára. (Egy kormányzati forrásunk szerint az alacsony rezsi mellett ez lehet az a tényező, amivel régiós vetélytársainknál versenyképesebbek lehetünk.) Úgy tudjuk, Orbán Viktor azt mondta: az átalakítás során a közigazgatásban dolgozóknak is „fel kell venniük az új ritmust”, mert „akinek ez nem sikerül, attól megválnak”. Egy kormányzati forrásunk megerősítette, hogy 2014-18 között ez az egyik stratégiai cél, mint fogalmazott, „a gépezet fel van építve, most már csak az olajat kell beletölteni”.
Úgy tudjuk, szóba került az egészségügyi közigazgatás digitális fejlesztése. Horvátországban például már működik olyan rendszer, amely az e-egészségügyben minta lehetne. Információink szerint lenne cég, amelyik ezt Magyarországon is telepíteni tudná, az Emmiben már foglalkoznak az elképzeléssel.
A résztvevők végső benyomásait összegezve egy forrásunk csak annyit említett meg, amiről a kormányfő a reggelin beszélt, az önmagában „nagyon pozitív volt”, csak „azt nem értik, mi szükség van arra, hogy Kínában vagy Kazahsztánban járva Orbán Viktor szükségét érezze az ottani politikai rendszerek hozsannázásának”.
