Ismételten elutasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az Ukrajnában súlyos bűncselekménnyel vádolt ukrán-kanadai Sepeljev-házaspár magyarországi menedékkérelmét – közölte Bősze Ferenc, a házaspár ügyvédje hétfőn, aki megpróbálta elmagyarázni a szövevényes ügyet és a kifogásaikat.
Galina Sepeljeva férjét, Olekszander Sepeljevet, aki korábban ukrán képviselő volt, hazájában súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, de a férfi tagadja bűnösségét. Az ukrán-kanadai házaspár jelenleg kiadatási letartóztatásban van Magyarországon.
A Sepeljev-házaspárt tavaly júliusban fogták el Budapesten. Ezután mindketten menekültstátusért folyamodtak, kérelmüket azonban a BÁH elutasította. A döntést a házaspár megtámadta, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly decemberben új eljárás lefolytatására utasította a hivatalt. A bíróság előírta a bevándorlási hivatalnak, vizsgálja meg, hogy Kanada nyújt-e olyan, "tényleges védelmet" az ukrán-kanadai kettős állampolgárságú házaspárnak, amelyet ők valóban igénybe is tudnak venni.
A BÁH múlt kedden már másodszor hozott döntést az ügyben, és másodszor utasította el a házaspár menedékkérelmét, eszerint – a kanadai "lehetőségre" hivatkozva tagadták meg a menekültstátus megadását. A határozat megállapítja, hogy "a kérelmezőket Kanadában üldöztetés nem fenyegeti", és a kanadai nemzeti védelmet "elméletileg megadottnak kell tekinteni, gyakorlati igénybevételének csak egyetlen akadálya van, a kiadatási letartóztatás". A BÁH ezzel úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ezen egy módon lehet változtatni, a menekültstátus megadásával – mondta az ügyvéd. Az ügyvéd utalt arra, a határozat megállapította az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban az alapos gyanú meglétét, holott a bíróság kimondta, ezt nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta.
Bősze Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadatásnál fontos garanciális szabály, hogy a kiadott embert nem fenyegetheti a kínzás, az embertelen bánásmód veszélye. Ennek garanciáját az ügyvéd szerint a BÁH határozata abban jelöli meg, hogy az ukrán főügyészi hivatal ígéretet tesz arra, a kijevi magyar diplomáciai képviselet tagjainak biztosítja a börtönviszonyok kontrollját és azt, hogy részt vehetnek a nyomozati cselekményekben.
A BÁH határozata szerint Ukrajnában "a jogi helyzet rossz, de javulást mutat" – mondta az ügyvéd, hozzátéve, hogy az összes, általuk csatolt dokumentum ennek ellenkezőjét mutatja. Bősze Ferenc azt mondta, hogy a BÁH határozata értékeli az ukrajnai politikai helyzetet is, és úgy fogalmaz: "a szemben álló felek felfegyverkezettsége, a halottak és sebesültek száma még nem minősül belső fegyveres konfliktusnak, s annak mértéke nem éri el azt a szintet", amelyet a BÁH a menedékkérelem vizsgálatánál figyelembe vehetne. Az ügyvéd közölte azt is, a BÁH-határozat felülvizsgálatát kezdeményezik a bíróságon.
A menekültügyi eljárásának elhúzódása miatt Galina Sepeljeva január elején éhségsztrájkba kezdett, ám azt egészségügyi okokból egy hét múlva fel kellett adnia. A házaspár ügyvédje akkor azt mondta, Galina Sepeljeva úgy érzi, az ukrán hatóságok megpróbálják elérni, hogy a BÁH ameddig lehet, húzza a menekültstátus megítélését, bízva abban, hogy a házaspár "feladja".
Az ukrán hatóságok szerint Olekszandr Sepeljevnek köze volt a Rodovid Bank egyik volt részvényese ellen tavaly tavasszal egy Kijevhez közeli településen elkövetett merénylethez. Ismeretlenek rálőttek az üzletember autójára, a támadásban ő és sofőrje is megsérült.
Sepeljev két cikluson át parlamenti képviselő volt Julija Timosenko egykori kormányfő frakciójának tagjaként. 2010-ben kizárták, és csatlakozott a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártjához. A tavalyi parlamenti választásokon egyéni jelöltként indult, de nem jutott be a parlamentbe.
A volt politikust az ukrán hatóságok kétrendbeli sikkasztással is gyanúsítják. A gyanú szerint a Rodovid Bankból 2009-ben sikkasztott el több mint 220 millió hrivnyát (6,6 milliárd forint), egy másik üzletemberrel közösen pedig 315,3 millió hrivnya (9,5 milliárd forint) állami támogatást.
