Itthon hvg.hu 2014. január. 22. 08:42

Szavazókat buszoztatott az MSZP-Együtt: nyomozást rendelt el az ügyészség

Mivel a helyi választási bizottság megállapította, hogy valóban megsértette a kampánycsendet a szavazók szervezett szállításával a nagykátai időközi önkormányzati választáson az MSZP-Együtt jelöltje, a Jobbik büntetőfeljelentést tett, a Pest Megyei Főügyészség pedig közölte: elrendelte a nyomozást az ügyben.

A Pest Megyei Főügyészség választás rendje elleni bűntett miatt nyomozást rendelt el a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőinek feljelentése alapján. A feljelentés a január 19-i, nagykátai időközi önkormányzati választás szavazóinak szervezett szállításával függ össze. A nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja – közölte Szabó Ferenc főügyész.

Mint megírtuk: a vasárnapi voksolás során a Jobbik delegáltjának feltűnt, hogy egy személyautó több fordulóval szavazókat szállít a választás helyszínére. A választási bizottság vasárnap esti ülésén hozott határozatában – amelynek másolatát kiosztották a hétfői sajtótájékoztatón – megállapította, hogy Kántor László, az MSZP és az Együtt közös jelöltje érdekében szervezetten szállították a szavazópolgárokat.

A 31,4 százalékos részvétellel lebonyolított választáson a hét induló közül Gyüre Pál kapta a legtöbb, 124 voksot kapott, így ő  foglalhatja el a helyi képviselő-testületben haláleset miatt megüresedett helyet. Marton István – szintén független jelölt – lett a második 83 szavazattal, míg az MSZP-Együtt színeiben induló Kántor György a harmadik helyen végzett 72 vokssal.

A Jobbik jelöltjére, Fülöp Bélánéra 61-en szavaztak, ami a negyedik helyhez volt elég. Az ötödik Csubra András független jelölt lett (35 voks), a hatodik helyet Rusz József, az Emberbarát Városért Társaság jelöltje szerezte meg (32 szavazat), a hetedik helyre Szalay Sándor Géza került (5 voks).

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.