Szabó Marcel hétfőn megnézte a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő hulladéklerakó telepet, ahol tízezer hordó, mintegy kétezer tonna veszélyes hulladékot, cianid- és klórszármazékot, valamint galvániszapot tárolnak nem megfelelő körülmények között.

Az ombudsman helyettese felhívta a figyelmet, hogy az országban több mint 300 olyan helyszín van, ahol szennyeződött a környezet, és ebből 150 fontos ivóvízbázis közelében. A teljes kármentesítés ezermilliárd forintba kerülne, de európai uniós forrásból mindössze néhány milliárd forint áll jelenleg a kormány rendelkezésére ilyen célokra.

Az alapvető jogok biztosának környezeti kérdésekben is illetékes helyettese a hortobágyi környezetszennyezéssel összefüggésben a jogszabályi módosítások fontosságára is felhívta a figyelmet, amire javaslatot tesz az ombudsmani hivatal. Megítélése szerint ugyanis a veszélyes anyagok tárolásának engedélyezési eljárása ma nem követel elegendő garanciát arra, hogy az érintett vállalkozás helyt tudjon állni az esetleg általa okozott környezeti károkért.

Jelentős kockázati tényezőnek nevezte Szabó Marcel a több évig is elhúzódó felszámolási eljárásokat, amikor a cég által okozott környezetszennyezés megállapítása, visszafordítása a felelős pénzügyi csődje miatt lehetetlenné válik, és végső soron az államra hárul.

Az ombudsman helyettese szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzésre, ezért a környezetvédelmi felügyelőségeket több eszközhöz kell juttatni, hogy "kikényszeríthessék és hatékonyan ellenőrizhessék az engedélyezés során megszabott környezetvédelmi feltételek betartását".  

Szabó Marcel elismerően szólt a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a hortobágyi szennyezéssel kapcsolatban az elmúlt napokban végzett munkájáról, és köszönetet mondott a szennyezést feltáró Terepszemle Stúdiónak. Megjegyezte: nagy szükség van a civil szervezetekre, és mint a mostani példa is mutatja "a civil aktivitás él Magyarországon".

Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztos a bejárás utáni sajtótájékoztatón elmondta: a Chase Coorporation Kft. - amelynek a tulajdonában van az ominózus hortobágyi veszélyeshulladék-tároló - felszámolása 2011 augusztusában kezdődött. A felszámolás első évében 90 millió forint összegben végeztek ártalmatlanítást a Balmazújváros-Lászlóházán található telepen, de egy friss felmérés szerint további 100-150 millió forint kellene a veszélyes hulladékok ártalmatlanításához, amire nincs fedezet - tette hozzá.

A szakember szerint célszerű volna törvényi szabályozással az ügyvezetői felelősséget erősíteni, hogy az a cégvezető, aki nem gondoskodik az ártalmatlanításról, felelősségre vonható legyen. Kelemen Béla, a tiszántúli zöldhatóság vezetője elmondta, hogy azonnali intézkedéseket hoztak a telep elfogadható állapotba hozására: kötelezték a felszámolót a telep kerítésének helyreállítására, 24 órás őrzésére, valamint a szivárgó, veszélyes hulladék újracsomagolására.

A hatóság vezetője utalt rá: miután a cég vagyona nem teszi lehetővé a teljes ártalmatlanítást, felügyelőségük - kivételes eljárásban - saját költségvetéséből biztosítja a legfontosabb munkálatok elvégzését.

Kelemen Béla az MTI érdeklődésére megerősítette: a Balmazújváros-Lászlóházán lévő telep veszélyes hulladékok tárolására épült, megfelelően szigetelt, hat monitoring kút van körülötte, vagyis alkalmas a hulladékok tárolására. Veszélyt elsődlegesen a korábban a telepre behatolt, ismeretlen fémtolvajok által feldöntött hordók, kiborogatott hulladékok jelentenek, de a történtek miatt rendkívüli kárelhárítási beavatkozásra nincs szükség - jelezte a zöldhatóság vezetője.