„A lányom rengeteget szenvedett, december 2-ától nem evett, nem ivott, és csak 16-án voltak hajlandók megműteni. Infúziókkal maradt életben, de a karjait szétlőtték, a végén már alig találtak vénát. Közben egy baktérium is megtámadta a hasfalát. Szóval nagyon sok rémséget tudnék mesélni én is a gyomorgyűrűs szörnyűségekről” – mesélte a hvg.hu-nak egy páciens édesanyja.

Ahogy arról korábban már írtunk, komoly nehézségek vannak a gyomorgyűrűs páciensek ellátásában a Péterfy Sándor Utcai Kórházban, amely korábban ezeknek a beavatkozásoknak az országos centruma volt. Az ilyen típusú operációkra specializálódott orvoscsoport ugyanis feloszlott, az általános sebészetként továbbélő osztályon pedig egyszerűen nincs kapacitás a korábban – sokszor magas térítés ellenében – megoperált több mint 1600 beteg ellátására. Pedig ezeknek az embereknek a műtét után is folyamatos utógondozásra van szükségük, többek között azért, mert a testükbe ültetett gyűrű méretén időszakosan változtatni kell: ezzel szabályozzák, mennyit tudjon enni a rendszerint extrém túlsúllyal küzdő páciens. A Péterfyben viszont arra hivatkoztak: közkórházként nem tudnak külön foglalkozni a speciális páciensekkel, miközben torlódnak a várólisták az összes többi beteggel. Ráadásul egy kényes betegcsoportról van szó: magas a kockázat mind a műtéti altatás, mind ápolásuk szempontjából, és nagyon sok szövődménnyel jár a beavatkozás.

A szerkesztőségünkhöz fordult édesanya is azt állította, hogy lányánál a gyomorgyűrű miatt alakult ki többféle betegség a műtét utáni években, de ezt szerinte „senki nem hajlandó elismerni”. „Szülőként örültem, mikor betették a gyűrűt, hiszen úgy voltunk vele, hogy talán ettől sikerül a lányomnak lefogynia. Mondjuk, így is egy cserfes, kedves valaki, de azért tudtuk, hogy zavarja a súlya, sok téren ez hátráltatta is, mégsem tudott más módszerrel lefogyni, vagy mindig visszaszedte. Huszonegy éves egyetemista volt a műtét idején, utána rögtön látványos volt a fogyás, ami persze feldobta. Öröm volt nézni, bár én elsősorban persze mindig attól tartottam, hogy a túlsúly ártani fog az egészségének, például cukorbeteg lesz. Ehhez képest igazából a műtét után kezdtek panaszai lenni, 2010-ben krónikus autoimmun-betegséget állapítottak meg nála, amit szteroidokkal kezeltek” – mondta.

Nincs életveszélyben, menjen haza

Csakhogy a gyűrűvel nagy nehezen lefogyott lány a szteroidoktól hízni kezdett: a műtét előtti 140 kilogrammos testsúlyából leadott több mint negyven kiló fele újra felkúszott. Egy évvel ezelőtt tovább romlott az állapota, ekkor döntötte el, hogy kiveteti az eszközt. Csakhogy állítása szerint hiába fordult a Péterfy kórházhoz, ahol a műtétjét korábban elvégezték, mint mondja, a hozzá hasonló páciensekkel foglalkozó orvos felháborító módon bánt vele, és próbálta lebeszélni a lépésről. Idén december elején már annyira rosszul volt, hogy több mint 200 kilométerre lévő szülőfalujából felutazott Budapestre a kórházba. „Az orvos gyakorlatilag megvádolt, hogy rá akarom kényszeríteni a műtétre azzal, hogy megjelenek a bőröndömmel. Pedig a hosszú út miatt volt nálam váltóruha, nem tudhattam, mi lesz velem. Adtak egy majdnem két héttel későbbi időpontot, és hazaküldtek azzal, hogy nem vagyok életveszélyben” – mondta Ilona, aki azt kérte, hogy teljes nevét ne tüntessük fel, és édesanyja is névtelenséget kérve nyilatkozhasson.

December 16-án végül eltávolították Ilona gyomorgyűrűjét, így pár nappal az operáció után, még a kórházban tudtunk beszélni a két heti teljes étel-ital megvonás miatt legyengült nővel. „Ha újra dönthetnék, soha nem csináltatnám meg. Az ötlet onnan jött, hogy édesanyám látott egy tévéműsort a gyomorgyűrűről, utána, amennyire lehet, utánajártunk, utánaolvastunk. De azt szeretném, ha mások is tudnák: egyáltalán nem lehet előre látni, mivel jár ez. Folyton azon kell gondolkodni, mit ehetsz és mit nem, és az embernek szinte megszűnik a társasági élete, hiszen volt, hogy a gyűrű miatt nem tudtam ülve enni. Előfordult, hogy annyira szűk volt a gyűrű, hogy még a nyálamat sem tudtam lenyelni” – mondta Ilona, aki meg van győződve arról, hogy többek közt az immunbetegsége is a beavatkozás következményeképpen alakult ki.

AFP / Qiao Junwei

„Sajnos, sok beteg úgy fogja fel, hogy a gyomorgyűrű olyan, mint egy fitneszbérlet, vagyis ettől önmagában le fog fogyni. Pedig nagyon komoly elhatározást igényel, mert az étrend szempontjából nagy megkötöttséget jelent, mit lehet utána enni vagy akár inni. Sokan nem bírják ezeket a szabályokat megtartani, illetve pszichésen nem készülnek fel, mivel is jár ez a beavatkozás” - mondta Szokoly Miklós, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ orvos igazgatója.

„Ha valaki ki akarja vetetni a gyomorgyűrűt, akkor az orvosnak hivatalból a gyűrűt kell védenie, vagyis fel kell hívnia a páciens figyelmét, hogy ez már egy definitív lépés, ami ráadásul sokkal nagyobb rizikóval jár, mint a behelyezése” – tette hozzá a kórházi vezető, aki szerint ezt a kötelező figyelmeztetést érthette félre a hvg.hu-hoz forduló páciens, és vette azt „lebeszélésnek”. „A gyűrű eltávolítása ugyanis az összenövések miatt sokkal bonyolultabb beavatkozás, a hasűri megnyitás miatt pedig fennáll a hashártyagyulladás vagy a zsírelhalás veszélye, főként, ha egy még mindig túlsúlyos betegről van szó”  - magyarázta.

Az orvos igazgató szerint a korábbi cikkünk óta már megoldódott náluk a kapacitásprobléma, mivel a gyomorgyűrű behelyezésekkel teljesen leálltak, a korábban megoperált betegek közül pedig havonta alig hárman-négyen jelentkeznek az eszköz kivetetését kérve, és ugyanennyien valamilyen más ellátás, rendszerint a gyűrű beállítása miatt. „Ezeket a betegeket soha nem a mentő hozza, nem akut problémáról van szó. Ráadásul először mindenkit alaposan ki kell vizsgálnunk, csak utána kerülhet programba. Lehet, hogy az adott esetben a gyomorgyűrűs páciens pszichésen volt olyan állapotban, hogy a problémájának az azonnali megoldását szerette volna, mintha egy rossz fogról lenne szó” – mondta Szokoly Miklós a hozzánk forduló páciens kifogásaira reagálva.

Az is megbánja, aki kiveteti

A gyomorgyűrű praxist a Péterfy kórházban csúcsra járató Bende János szerint viszont nagyon ritka, hogy a túlsúlyos beteg utólag megbánja a gyomorgyűrű behelyezését. „Az szokta inkább megbánni, aki az úgynevezett idegentest érzés miatt vagy más okból kiveteti” – mondta a hvg.hu-nak a kórház sebészeti osztályát 2011-ig irányító, azóta visszavonult főorvos. Sőt, praktizálása idején több olyan eset is volt, mikor a gyűrű eltávolítása utána 1-2 évvel ismét náluk kopogtatott a visszahízott páciens azzal, hogy újra berakatná a mesterséges evésszabályozót.

Bende János műtötte hat évvel ezelőtt Ilonát is, akinek hivatalos zárójelentése szerint a port gyulladása miatt kellett végül kivenni a gyűrűt. A port a gyűrűhöz kapcsolódó, folyadékkal teli, kis tartály, ezzel szabályozható a gyomorgyűrű átmérője: a hasfalon keresztül ebbe szúrt tűvel lehet feltölteni vagy kivenni belőle folyadékot, szűkítve vagy tágítva az eszközt. A legtöbb magyarországi gyűrűbehelyezést végző orvos kérdésünkre azt állította, hogy a megműtöttek alig 2-3 százalékánál fordul elő a behelyezett port gyulladása, és ezen antibiotikumos kezeléssel általában lehet segíteni.

„A betegek a műtét előtt részletes tájékoztatást kapnak, aláírják a lehetséges szövődményeket is felsoroló beleegyező nyilatkozatot. A probléma sokkal inkább az lehet, hogy az osztály leépítése miatt a rendszeres gondozást igénylő betegeket már nem tudják megfelelően ellátni. A kötelező kontrollok nélkül jóval nagyobb a komplikációk, így a port kilökődésének vagy a gyűrű migrációjának valószínűsége” - mondta a nyugalmazott főorvos. „Utóbbi azt jelenti, hogy a gyomor felső részénél elhelyezett gyűrű szó szerint bevándorol a gyomorba, de a táplálék útjának direkt leszűkítése okozhat nyelőcsőtágulatot is” – magyarázta Bende, aki szerint megfelelő utógondozás híján a jövőben szaporodhat az Ilonáéhoz hasonló esetek száma.