A vizsgálóbizottság létrehozását az LMP és a független Ángyán József indítványozta.

A felállításához szükséges 78 aláírás az LMP- és az MSZP-frakció tagjaitól, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért politikusaitól, valamint más független képviselőktől gyűlt össze. A kezdeményezést korábban a Jobbik képviselői is támogatták, de a szocialisták így nem voltak hajlandók csatlakozni, ezért az ellenzéki oldal végül a Jobbik részvétele nélkül is összegyűjtötte a kellő számú aláírást.

A kormánypártok arra hivatkozva utasították el a kezdeményezés aláírását, hogy az országgyűlési törvény szerint nem alakítható vizsgálóbizottság olyan ügyben, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Az állítólagos ezermilliárdos áfacsalásokról beszámoló Horváth András, az adóhatóság egykori munkatársa pedig feljelentést tett, amelynek nyomán hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda.

A Fidesz-KDNP végül támogatta a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló indítvány megtárgyalását és elfogadását, de csak az alkotmányügyi bizottság által beterjesztett módosító javaslattal együtt. Ez azt szabta a bizottság működésének feltételéül, hogy a hivatkozott eljárás eredménnyel lezáruljon: vagyis a bizottság akkor kezdhet el dolgozni, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.

Az ellenzéki pártok nem támogatták ezt a módosító indítványt, és annak elfogadása miatt a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló döntésnél sem nyomtak gombot.