Hiába kért önmérsékletet a tankönyvpiac államosítása ellen tiltakozó ellenzéktől az oktatási bizottság elnöke, Pokorni Zoltán, a kormánypárti többség elvetette az általa javasolt módosítókat. Hétfőn Pokorni még abban reménykedett, ha nem támadják túl erős módosítókkal a kormány előterjesztését, akkor kisebb engedményeket el lehet érni. A kompromisszumos javaslatát végül leseperték az asztalról.
Majdnem sikerült kihúzni a legfontosabb elemet a tankönyvpiac részleges államosításáról szóló törvényből, de a Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottság az utolsó percben meghátrált és csak annyit vállalt be, hogy kettőről háromra emelné a választható tankönyvek számát. Ezt a teljes Ház kedden annak ellenére sem támogatta, hogy a bizottsági elnök kompromisszumot keresve puhított az ellenzéki képviselők ötletein.
A tervezetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vasárnap terjesztette be a parlamentbe, és azt kérte, hogy két nap alatt döntsön róla az Országgyűlés – annak rendkívüli téli ülésezése alatt: a tárcavezető kivételes sürgős eljárást kért, hogy január 1-jén hatályba tudják léptetni a törvényt. Az eredeti javaslat egyik fontos eleme, hogy a jövőben évfolyamonként és tantárgyanként csak két tankönyv közül lehetne választani a jelenlegi jóval gazdagabb kínálat helyett.
A teljes tankönyvkiadói szegmens felháborodását kiváltó törvényre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, Pokorni Zoltán, valamint Bencsik János is nemet mondott, viszont 236 kormánypárti igen szavazattal átment az Emmi tervezete. A Pokorni vezette bizottság öt módosító javaslattal állt elő, de a plenáris ülésen a Fidesz-KDNP-s többség egyet sem támogatott. Pokorni korábban sem a köznevelési, sem a felsőoktatási törvényt nem szavazta meg.
Álljunk meg egy szóra!
A hétfői szakbizottsági ülés idejére a jobbikos Dúró Dóra és Farkas Gergely benyújtott egy módosító indítványt, melyben kezdeményezték, hogy a választható tankönyvek számát semmilyen formában ne korlátozzák. Hasonló módosítót írt az MSZP-s Sós Tamás is, ő azt a megoldást választotta, hogy a törvénynek csaknem a felét kihúzatná – benne a vonatkozó részt. „Feleslegesnek tartjuk kettőben maximálni a használható tankönyvek számát, hiszen az oktatási hivatal (amely arról dönt, mi lehet tankönyv – a szerk.) döntése alapján ennél több is alkalmas lehet a magas színvonalú oktatás biztosítására. Számszerűsíteni nem érdemes, a hivatal feladata biztosítani a minőséget, és ezt korlátozás nélkül is meg tudja tenni” – írta a két jobbikos képviselő a javaslat indoklásában.
Farkas a hvg.hu-nak azt mondta, a Pokorni vezette bizottság kormánypárti többsége első körben elfogadta a javaslatukat, így esély nyílt arra, hogy a törvénytervezet legfőbb korlátozása kikerüljön a szövegből. Ám a jobbikos politikus szerint a bizottsági elnök a döntés után hirtelen szünetet rendelt el, ami alatt a kormánypárti politikusok tanácskozni kezdtek a testület közösen beadandó módosítójának szövegéről. Ugyanis a kivételes sürgős eljárás lényege, hogy a módosító javaslatokról nem a teljes Ház, hanem a szakbizottság dönt, majd egy összegyúrt szöveget visznek be a plenáris ülés elé. Ha ez olyan elemeket tartalmaz, amely nem nyeri el a kormánypárti többség támogatását, akkor a javaslat minden eleme elbukhat. A bizottságban tag Sós Tamás MSZP-s képviselő szerint Pokorniék Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkárral vonultak félre egyeztetni arról, hogy mit tud támogatni a módosítók közül a kormány.
Farkas szerint a szünet után erre hivatkozott Pokorni is, aki azt hangsúlyozta, hogy a túl erős javaslatok úgysem mennének át, ezért legyenek kompromisszumkészek az ellenzéki képviselők, hogy valamit el lehessen érni. Végül kompromisszumos megoldásként azt javasolta a bizottság, hogy ne kettő, hanem három könyv közül lehessen tantárgyanként választani.
Mi tartalmaz a törvény?
- A javaslat szerint januártól csak az számít tankönyvnek, amit az erre létrehozandó szerv – a tárcavezető által jóváhagyott fejlesztési terv keretében – adott ki, vagy a miniszter döntése alapján felveszik a tankönyvjegyzékbe, illetve maradhatnak azok a könyvek, amik már szerepelnek a listán.
- A létrejövő új állami szervhez kerül az új tankönyvek kifejlesztése, kéziratokra pályázatot hirdethet, kutat, felméréseket készít a piacról, továbbképzéseket szervez.
- A miniszter engedélyezheti kísérleti tankönyvek kiadását is – amelyet a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint olyan alternatív pedagógiai módszereket követő intézmények kaphatnak meg, mint a Waldorf- vagy a Zsolnai-féle iskolák.
- A tankkönyvvé minősítésről – ahogy eddig is – az oktatási hivatal dönt egy miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében. De a tervek szerint, miután lejárnak a tankönyvkiadók jelenlegi jogai, tantárgyanként csak két könyv lehet a listán.
Mint arról a tervezet megjelenése után beszámoltunk, a tankönyvpiac részleges államosítása több, a 14 milliárdos szektorban működő kiadót és nyomdát is veszélybe sodorhat. A hvg.hu által megkeresett kiadóvezetők szerint rengeteg a homályos megfogalmazás a törvényjavaslatban. Így nem derül ki, pontosan hogyan fogják kifejleszteni az új tankönyveket, hol fogják nyomni őket, a piacon lévő, magánkézben lévő kiadóknak marad-e még valamilyen szerepük. Ugyanakkor a hvg.hu által megkeresett oktatási szakértők, tanárok szerint a tankönyvkiadás részbeni államosítása tovább csökkenti a tanárok szakmai szabadságát, nehezebb lesz a diákok képességeihez, műveltségéhez, családi viszonyaihoz igazítani a tananyagot.
A kormányban is paráztak az ötlettől
Hétfőn az Átlátszó nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amely a portál szerint a törvényjavaslathoz készül a kormány számára. Ebből kiderül, hogy a minisztérium nem akar teljes állami monopóliumot a piacon, hanem azt kívánja biztosítani, hogy a létrehozandó állami tankönyvkiadó készítse el a legfontosabb tankönyveket, „elsősorban a nemzeti örökséggel és a közműveltséggel kapcsolatos tantárgyak esetében”. A dokumentum szerint a minisztériumnak két elképzelése volt: újra létrehozza a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.-t (amit 2005-ben privatizáltak az első Gyurcsány-kormány idején), vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet teszi meg az állami tankönyvkiadás bázisának.
Viszont két minisztérium – a nemzetgazdasági és a közigazgatási – is jelezte, hogy komoly problémák lehetnek az államosítással. Az NGM szerint 2014-ben a szerzői jogok, kész tankönyvek felvásárlásához 10 milliárd kéne, de ennyit nem tud biztosítani a pénzügyekkel foglalkozó tárca. A KIM a kártérítési igényekből eredő kockázatokra hívta fel a kabinet figyelmét. Emellett az NGM észrevételezte azt is, hogy a hatályos szabályozás alapján megkezdett tankönyvvé nyilvánítási eljárásokat az új törvény hatálybalépésével azonnal meg kell szüntetni, és a kérelmezők részére vissza kell téríteni az igazgatási szolgáltatási díjat. Ennek a jelenlegi költségvetési igénye az Oktatási Hivatalnál folyó 183 önálló eljárás alapján 97 millió forint.