Összesen 661 magyar állampolgárt bírságoltak meg a rendőrök és a pénzügyőrök tavaly és idén amiatt, mert külföldi rendszámú gépkocsival közlekedett, miközben életvitelszerűen nem az adott országban tölti az év nagy részét, hanem Magyarországon. Mint korábban a hvg.hu is megírta, 2012 tavaszán az adóhivatal munkatársai határozatlan időre, kiegészítő feladatként kapták meg a nem magyar azonosítóval közlekedő autók vizsgálatát.

A főszabály az volt, hogy akinek magyar lakóhelyet rögzítettek személyi irataiban, az csak magyar rendszámú autót vezethet, és ha ennek ellenére külföldi rendszámú autót használ, igazolnia kell, hogy azt jogosan teszi. A külföldön élő, ott dolgozó magyaroknak több mint tízféle papírral és annak hiteles fordításával kellett igazolniuk, hogy nem adócsalók. Ellenkező esetben az üzembentartóra 800 ezer, a vezetőre 400 ezer forint bírságot is kiróhattak a hatóságok.

Nehéz az igazolások ellenőrzése

Első körben tavaly márciusban és áprilisban tartottak ellenőrzéseket a külföldi rendszámú gépkocsik szűrésére. Mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részéről beharangozták, elsősorban az észak-magyarországi régióra, a fővárosra és az autópályákra koncentráltak. Az "akciók" tapasztalatairól és az azok révén behajtott bírságokról később nem igen lehetett hallani. A hvg.hu tudomása szerint utólag derült ki a hatóságok számára, hogy az autósok által átadott iratok hitelességét nehéz minden kétséget kizáróan megállapítani.

Szomszédolás

Stiller Ákos

Rendőrségi források szerint év közben kevés, kimondottan ezt célzó ellenőrzést tartottak, mert az nagy apparátust igényel. Az Országos Rendőr-főkapitányság csak a másfél évvel ezelőtti ellenőrzések eredményéről tudott szerkesztőségünknek beszámolni, mert „a Rendőrség jelenleg nem gyűjt statisztikai jellegű adatokat arról, hogy a közigazgatási eljárások közül mennyit indított a külföldi forgalmi rendszámú gépjárművek magyarországi használatára vonatkozó szabály megszegése miatt.” Tavaly márciusra és áprilisra vonatkozóan tehát – a rendőrségi tájékoztatás alapján – 52 autós önkéntesen befizette a vele szemben kiszabott bírságot, miután nem tudta hitelt érdemlően igazolni azt, hogy a más államban regisztrált járműre az életvitele miatt van szükség, például hogy Szlovákiában vagy Németországban dolgozik. A közúti ellenőrzéseken 248 szabályszegő sofőrt bírságoltak meg mintegy 56 millió forintra. Az összegnek azonban kevesebb, mint harmada, mintegy 15,91 millió forint folyt be a költségvetésbe. A megbüntetett autósok közül önkéntesen 12,28 milliót fizettek be.

Rajtuk kívül a rendőrség még hét személytől tudta behajtani a bírságot; ők összesen 1,1 millió forinttal növelték a bevételt. Egyéb módszerekkel (fizetési felszólítás, végrehajtás) még 15,91 millió forint folyt be a költségvetésbe a kiszabott 56,43 millióból. Végrehajtás keretében hetven autóssal szemben jártak el, de a kirótt húszmillió forintból csupán 730 ezer forint lett meg. A rendőrség tájékoztatásából az is kiderül, hogy a behajtás nem túl hatékony: 19 esetben például megszűnt az eljárás, 12 ügyben pedig hiába értesítették az autósokat, hogy bírságot kell fizetniük, a tértivevény visszaérkezett a hatósághoz, azaz nem találták meg az autóst.

Az adóhivatal sem tétlenkedett

A regisztrációs adó elmaradása miatt  a külföldi rendszámos autósokkal szemben a NAV 413 esetben lépett fel. Tavaly 331 járművezetőre szabott ki összesen 73,9 millió forintos bírságot, a járművezetők büntetése 52,6 millió forint, míg az üzembetartóké 21,3 millió volt. Idén 82 járművezetőnek és üzembetartónak kellett a zsebébe nyúlnia: az előbbiek összesen 21 millió forinttól vehettek búcsút, az utóbbiak pedig nyolcszázezer forintos bírságban részesültek a hivatal részéről – közölték a hvg.hu-val.

Mivel a rendőrség által megadottakból látszik, hogy az emberek nem nagyon szeretik befizetni a büntetést, a NAV-ot is megkérdeztük a befolyt összegekről. Ezzel kapcsolatban azonban azt közölték, hogy „a befolyt bírságok tekintetében a rendszer külön nem tartja nyilván a tárgykörbe tartozó jogsértések elkövetése miatt kiszabott bírságokból származó bevételeket. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) alapján kiszabott és beszedett bírság a NAV vám- és adóbírság kamat bevételi számlájára érkezik. A rendszerből pedig nem tudnak minden egyes jogsértési altípust lekérdezni.

Hozzátették: a NAV korábbi ellenőrzéseinek tapasztalatai, az adóhivatal váminformációs központja felé tett számos megkeresés, valamint a médiában megjelent információk egyértelműen azt mutatták, hogy az emberek nem voltak tisztában a vonatkozó szabályozással. „Tény ugyanakkor” – jegyezték meg, „hogy nem csak a szabályok ismeretének hiányáról, hanem a rendelkezések kijátszásáról is beszélhetünk. Korábban jellemzően olyan okmányok benyújtásával kísérelték meg az ügyfelek kijátszani a szabályozást, amelyek azt támasztották alá, hogy a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, így vele szemben nem alkalmazandók a korlátozások.”

Egy másik módszer volt a szabályok kijátszására – a NAV tájékoztatása szerint – hogy a benyújtott iratok alapján a járművezető egy napnál rövidebb ideig használta hazánk útjain a gépkocsit, amihez az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult. „Szintén a járművezetői felelősségre vonás alóli kibúvásra adott lehetőséget egy olyan irat birtokban tartása, amely szerint a sofőr Magyarországon kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használta az általa vezetett járművet.”

Időközben a jogszabályi környezet az érintettek szempontjából jóval kedvezőbb irányba változott. Az adóhivatal részéről hangsúlyozták azt is, hogy  a NAV-nál „ez a fajta ellenőrzési tevékenység nem élvezett prioritást, a tavalyi és az idei adatokat nem érdemes összehasonlítani, mert azokból téves következtetések születnének."

Uniós jogok sérülnek

A hazai szabályozással kapcsolatban az Európai Unió Bírósága egy hónappal ezelőtt mondta ki, hogy a magyar szabályozás uniós jogot sért azzal, hogy a polgárok csak saját államukban regisztrált járművel vehetnek részt a közúti forgalomban. Illetve azzal, hogy kizárólag a helyszínen lehet benyújtani az iratokat. A legfőbb kifogása a bíróságnak a büntetés összegével volt, amely lényegében olyan magas, mintha újra regisztrálnák az autót.

A hvg.hu-nak Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke azt mondta, hogy a döntés önmagában még nem nyugtathatja meg a külföldi rendszámot használókat. Az ugyanis csak arra vonatkozik – hangsúlyozta a közlekedési szakjogász –, hogy jogszabály ellenes, ha egy rendőrségi ellenőrzés során a helyszínen kell igazolni a külföldi rendszám jogos használatát, vagy az, hogy önmagában az igazolás utólagosságának ténye miatt is többszázezer forintos, a regisztrációs adó összegét elérő, vagy közelítő összegű bírságot szabnak ki. Kovács Kázmér szerint, amennyiben nem ennyire magas a büntetés, akkor az uniós bíróság is másképpen ítéli meg a helyzetet, hiszen például, ha valakinél nincs ott a jogosítványa, akkor ötezer forintról indul a bírság mértéke, míg ha a külföldi rendszám használatával összefüggő iratok nincsenek nála, alapból 400 ezer forintra büntethetik.