Komoly költségekkel terheli az RTL Klub népszerű sorozatából ismert fővárosi Wekerle-telep lakóit egy februári kormányrendelet. A kertvárosi negyedben élő több száz fogyasztónak december végéig kellene beszereznie a vízóráját, átépítenie a vízvezetékét, ami társasházanként akár milliós kiadással is járhat, ráadásul ilyen rövid idő alatt kivitelezhetetlen. Az energiahivatal szerint a fejlesztési miniszter az illetékes az ügyben, a vízművek pedig az ügyben nem illetékes kispesti önkormányzat támogatását kérte.
„Milliós kiadásunk lenne, amit képtelenség előteremteni december végéig, ráadásul a szomszédok nem engednek hozzányúlni a vésztartalékokhoz” – mesélte a hvg.hu-nak Erzsébet, aki egy hatlakásos Wekerle-telepi társasház ügyeit intézi, és nyár végén szembesült azzal, hogy az általa képviselt lakókkal akarja kifizettetni a vízművek a városrészben tervezett nagyszabású átépítés jelentős részét.
A műemléki jelentőségű „telepen” ősszel nagy felbolydulást okozott a vízórák kötelező telepítéséről és a csövek esetleges cseréjéről terjedő hír, ugyanis a társasházak, illetve a lakók nagy többsége nem rendelkezik mérőműszerrel, átalányt fizet a vízművek által hozzávetőlegesen kiszámolt vízfogyasztás után.
A Barátok közt című szappanopera révén az ország egyik legismertebb városrészének lakói – akik a kispesti önkormányzatot, de még az országgyűlési képviselőket is megkeresték – azért is bosszúsak, mert szorítja őket a határidő. Törvény szerint, aki szilveszterig nem telepíti a mérőórát, az januártól akár illegális vízhasználó is lehet. (A sorozat egy fiktív kerületben – a valóságban nem létező Mátyás téren – játszódik, de a kezdőképen a kispesti Kós Károly tér egyik épülete látható, a külső felvételeket pedig a Wekerle-telep utcáin forgatják. A telepről szóló riportunkat itt olvashatja.)
(Frissítés: Ékes Gábor, a kerület fideszes alpolgármestere cikkünk megjelenése után jelezte, hogy a parlament gazdasági bizottsága hétfőn támogatott egy olyan törvénymódosító javaslatot, mely szerint ki fogják tolni a határidőt 2015 végére. A javaslatról a jövő héten szavazhat az Országgyűlés - a szerk.)
Akár 100 milliós is lehet a beruházás
„A lányom hívott fel a munkahelyemen, hogy valami vízműves akar bejönni a kertbe, beengedje-e” – mondta a kertes házban lakó Sándor, hogyan értesült a fejleményekről. Ő úgy emlékszik, nem kapott értesítést a Fővárosi Vízművekről (FV), csak a felmérést végző munkástól tudta meg a család, hogy átépítés lesz, ráadásul a vízmű alkalmazottja azt állította nekik: a költségeket majd a cég állja. Egyébként az óratelepítésnek megörültek, mert az általuk fizetett átalánydíj most magas, így abban reménykedtek, hogy a mérőműszer révén jövőre valóban csak annyit kell majd fizetniük, amennyit fogyasztanak.
„A mérősítés kapcsán a felhasználókra további belső hálózati átépítések, vízmérőakna-építések, átépítések költségei is hárulnak. (…) A mérősítések az adható kedvezmények, engedmények mellett is jelentős költségeket hárítanak a felhasználókra” – olvasható viszont abban a tájékoztató anyagban, melyet a vízmű a XIX. kerületi önkormányzathoz juttatott el, s melyet Gajda Péter polgármestertől kaptunk meg. Az FV még szeptember elején kereste meg Kispest önkormányzatát azzal a céllal – miként a tárgyalási előkészítőben olvasható –, hogy „az együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak”.
Az önkormányzat nem illetékes az ügyben, a víz bekötése, az óra telepítése, az akna kialakítása a fogyasztóra és a vízműre tartózik. Ennek ellenére a kispesti kerület vezetői és a vízmű képviselői szeptember 5-én leültek tárgyalni, a szocialista polgármesternek pedig az volt a benyomása: a társaság szeretné elérni, hogy az önkormányzat nyújtson valamiféle támogatást a Wekerle-telepi átalakításokhoz. Az önkormányzatnál a hvg.hu-nak azt mondták, az egyeztetésen – melyen a fideszes Ékes Gábor alpolgármester is részt vett – összköltségként egy 100 milliós összeg is elhangzott. Ékes szerint a vízmű főleg a kommunikációban kért segítséget, de tudomása szerint ebben sem történt még előrelépés. Ő úgy véli, a hátralévő kevesebb mint egy hónapban – különösen télvíz idején – kivitelezhetetlen a vízórák felszerelése.
A nagyszabású átalakításra egy 2011-ben elfogadott – a vízközmű-szolgáltatásokról szóló – törvény miatt van szükség. Ez ugyanis kikötötte: ahol nincs mérőóra – úgynevezett bekötési vízmérő –, oda 2013. december 31-ig telepíteni kell, az átalánydíjas megoldást meg kell szüntetni. Ugyan a vízműveknek lett volna két évük felkészülni a változásra, a kormány csak idén februárban alkotta meg azt a rendeletet, amely tisztázza, hogyan kell kialakítani a bekötővezetéket, mekkorának kell lennie a vízaknának, és hogyan oszlanak el a beruházás költségei. Ahogy a 30 éve műszaki kérdésekkel foglalkozó közszolga – aki kérte, hogy a teljes nevét ne írjuk ki –, Erzsébet a hvg.hu-nak elmondta: ennek köszönhető, hogy a telepen csak a nyáron készült el a felmérés, majd ezt követően küldték ki a közös képviselőknek a felmérésről készült jegyzőkönyveket, így alig maradt idő az év végéig a munkálatok elvégzésére. Ugyanakkor a rendelet leszögezi, hogy a bekötővezeték és a bekötési vízóra átalakításáról „a megrendelő (azaz a felhasználó) költségére a vízközmű-szolgáltató gondoskodik”.
Kiknek okoz fejfájást a vízóracsere? |
Az országban számos háztartásban nincs vízóra, ám a fogyasztók nagy többségét nem érinti a 2011-es törvény és az idei kormányrendelkezés. Az nem jelent problémát, ha maguk a lakók nem rendelkeznek saját mellékmérővel – ez a helyzet a legtöbb régi „bérházban”, mely a főváros belső kerületeiben található –, ugyanis maguknak a társasházaknak van egy bekötési főmérője, ami alapján a vízdíjat a közös képviselő szétdobja a közös költségbe beépítve négyzetméter vagy lakószám alapján a lakások között.
A törvény csak azokat a felhasználókat (házakat, társasházakat) érinti, akiknek egyáltalán semmilyen mérőműszerük nincs. A vízórákat időnként cserélni kell, mert elhasználódnak, vízkövesednek. A mellékvízmérők hitelességi ideje 8 év alatt jár le, és mivel a mellékóra a fogyasztó tulajdonát képezi, a hitelesítés, a csere költségei a tulajdonost terheli – az FV honlapja szerint ezek 9-10 ezer forintos kiadást jelentenek. |
Mennyibe fájhat a wekerleieknek a törvény?
Szinte lehetetlen megállapítani az egyes vízművek díjszabása alapján, hogy mennyibe kerülhet egy Wekerle-telepi fogyasztónak az átállás az új rendszerre. Egy új ivóvízbekötés kiépítésének alapdíja akár 120-150 ezer forint is lehet, ám a városrészben élők már rég rá vannak kötve a hálózatra (lásd a Régi idők lakóparkja című keretes írásunkat), de mérőóra nélkül. A hvg.hu által megkeresett két fővárosi közös képviselő szerint magát a főórát nem kell megfizetni, mert az a vízművek tulajdona, de a felszerelés nem olcsó, és egy tervrajz elkészítése 13-15 ezer forint. Például egy díjtartozás miatt leszerelt gázóra visszaépítése 25-30 ezer forint is lehet, és erre jönnek még rá az aknaépítés költségei, a telken belüli rendszer esetleges hozzáigazítása az új bekötéshez. Egy, a fővárosban víz- és gázszerelést vállaló cég ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a legjobb esetben is 60 ezer forint felé mehet a számla, a végösszeg attól függ, hogy milyen állapotban van a társasház vízhálózata, de akár több százezerig is felmehet.
Viszont nemcsak a vízóra kialakítása kerül pénzbe, az idei kormányrendelet ugyanis rendkívül aprólékosan szabályozza, hol kell elhelyezni és milyen legyen a vízakna. Így a bekötési vízmérő a közterületi telekhatártól legfeljebb egy méteres sávban helyezhető el, ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. Az aknának 1 X 1 méteresnek kell lenni, mélysége 1,2-1,3 méter lehet, a talajszinttől 5-10 cm-re ki kell emelkedjen. Több Wekerle-telepi lakos azt mondta, náluk teljesen másképp néznek ki a vízaknák vagy egyáltalán nincsenek. Természetesen az átépítéseket engedélyeztetni is kell, ami szintén a fogyasztó dolga.
„Fogadóórámon kerestek meg a lakók, hogy segítsek nekik megérteni, mivel jár az átépítés, mi lesz, ha lejár a határidő” – mondta a hvg.hu-nak a kerületben jövőre képviselőjelöltként induló Hiller István. Az MSZP-s országgyűlési képviselő az FV-hez és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordult. A vízmű ügyfélszolgálati igazgatója, Bognár Péter levélben arról értesítette, hogy a cég kész „a rendelkezésre álló forrásai erejéig” átvállalni a vízmérők telepítésének árát, viszont a válasz szerint a mérő „elhelyezéséhez elengedhetetlenül szükséges vízmérőaknák megépítése, átalakítása a felhasználó feladata”. Bognár szerint a fogyasztót terheli az óra beszerelésének költsége, de a vízmű ahhoz már nem ragaszkodik, hogy a belső hálózatot átalakítsák a lakók, esetleg a társasházi hálózatokat szétválasszák.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a lakók a határidőig nem tesznek eleget a törvény előírásainak, az energiahivatal azt válaszolta az MSZP-s politikusnak, hogy kérdezzék meg erről az illetékes minisztert. Nemcsak Hillert, hanem a kerületet a parlamentben jelenleg képviselő Burány Sándort is megkeresték a lakók, ezért a két ellenzéki politikus „Ennyit a rezsicsökkentésről: több százezer forintos rendkívüli kiadásra akarják karácsony előtt kényszeríteni a kispesti Wekerle-telepen élőket?” című kérdéssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz december 2-án – Németh Lászlónénak 15 napja van arra, hogy válaszoljon (a miniszter válaszáról természetesen beszámolunk – a szerk.). A Fővárosi Vízművek viszont a Hillernek küldött válaszában azt írta, nem fogják levágni a hálózatról azokat, akik nem köttetik be a mérőórát, átmenetileg továbbra is átalánydíjat szednek tőlük.
Régi idők lakóparkja |
Nagyon kevés olyan lakás van az országban, amelyet érint az új törvény, ezek szinte mind a Wekerle-telepen találhatóak. A Fővárosi Vízművek a kertes agglomerációban mindössze 56 ilyen fogyasztási helyet tart nyilván, viszont a telepen 635 olyan leágazás – a problémás felhasználók 82 százaléka – található, melynek semmilyen vízórája nincs, csak rácsatlakozik az utcai fővezetékre. Ennek történeti okai vannak.
A Wekerle-negyed volt a dualizmus korának ócsai telepe, azzal a nagy különbséggel, hogy a tervek megvalósítása nagyon jól sikerült. A telep építése 1908-ben kezdődött az akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor kezdeményezésére, Kispesttel együtt csak 1950-ben csatolták Budapesthez. Eredetileg munkásnegyednek szánták a budapesti gyárakban elhelyezkedő – kertekhez szokott – vidékről felköltözők számára, végül főleg állami tisztviselők költözhettek be. A negyed külön postát, rendőrkapitányságot, iskolákat, óvodákat, templomot kapott, a főteret – így a Barátok közt jellegzetes bérházát is – a kor neves építésze, Kós Károly tervezte.
A pártállami időszakban a házak állami tulajdonban voltak, a lakók egy fix összeget fizettek, amiben minden benne volt a bérleti díjtól a rezsiig. Erzsébet szerint a rendszerváltáskor összesen 4 órája volt a telepnek, melyek segítségével az állam a városrész fogyasztását mérte. 1990-től viszont a lakások magántulajdonba kerültek, a vízmű pedig folyamatosan szorgalmazta a mérőállások kialakítását, ám sok lakónak még az alapvető felújítási munkálatokra sem futotta (a telep számos háza nagyon rossz állapotban van, megroppantak a tetők, lehullott a vakolat). A csővezeték elavult, Erzsébet szerint állandóak a dugulások, gyakoriak a csőtörések, az évszázados platánfák gyökerei szétnyomják a csöveket. Erzsébet társasháza nemrég 400 ezer forintból újította fel a kerítésen belüli vezetékeket. Ugyanakkor a régi csőhálózat nem felel meg a modern előírásoknak, a közművezetékek cseréjét, tisztítását a Fővárosi Közművek folyamatosan végzi, idén nyáron például a Corvin körúton dolgoztak. A Barátok közt főterén már minden ház rendelkezik a órával a térrekonstrukciónak köszönhetően. |
Hitelre írt ki közbeszerzést a Fővárosi Vízművek
Csődbe taszíthatja a rezsicsökkentés a vízműveket
