2013. december. 05. 14:54 MTI Utolsó frissítés: 2013. december. 05. 18:57 Itthon

Nézőpont: nem lehet meg a második Fidesz-kétharmad

A Nézőpont Intézet novemberi közvélemény-kutatási adatokra támaszkodó mandátumbecslése szerint a Fidesz–KDNP 199-ból 116 képviselői helyet szerezne az országgyűlési képviselő-választáson, ami valamivel több mint 58 százalékos parlamenti többséget jelentene.

Fodor Csaba, az intézmény vezető elemzője egy csütörtöki budapesti választási konferencián ismertette a november 4-8. között felvett – a potenciális szavazók pártpreferenciáján alapuló – reprezentatív felmérés adataiból végzett becslésüket.

Eszerint 52 százalékos részvétel mellett az MSZP 46, a Jobbik és az Együtt 2014 15-15, míg az LMP 7 mandátumot szerezne. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz–KDNP 42 százalékos támogatottságával erős (58 százalékos) többséget szerezne.

Az ismertetett adatok szerint az új, már kisebb létszámú, 199 fős Országgyűlésben a Fidesz 79 egyéni és 37 listás mandátumot szerezne, az MSZP (ugyanebben a bontásban) 23-at és 23-at, az Együtt 2014 4-et és 11-et. A mandátumbecslés szerint a Jobbik és az LMP nem kapna egyetlen egyéni képviselői helyet sem, így csak listáról kapnának 15, illetve 7 mandátumot.

A becsléssel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, sok múlhat azon, hányan vesznek részt a választáson, valamint a rejtőzködő és a bizonytalan szavazókon.

Fodor Csaba a Nézőpont Intézet nemzetközi konferenciáján arról is beszélt, az új magyar választási rendszer egyik legfontosabb értéke a kormányzati stabilitás előmozdítása. Az új jogszabályok megszüntették a korábbi alkotmányellenes választókerületi aránytalanságokat – tette hozzá. 

Szerinte az új rendszerben megnő az esélye annak, hogy az egyébként is erős többséget szerző politikai erő kétharmados többséget szerezzen az új parlamentben. Közölte, az új rendszerben nem sérülnek a demokratikus normák és legitim kormánytöbbséget tud szerezni minden politikai oldal "megfelelő támogatottság mellett".

Mráz Ágoston, az intézet igazgatója arról beszélt, kutatásokat folytattak arra, "milyen a jó választási rendszer". Ennek alapján azt mondta, ahhoz hozzátartozik az esélyegyenlőség, tehát, hogy az indulóknak egyenlő esélye legyen megnyerni a választást, valamint az, hogy egy szavazat ne legyen nagyobb értékű, mint egy másik. Ezzel utalt arra, hogy a választókerületekben élők száma alapján eddig jelentős eltérések is voltak.

Különösen fontosnak mondta még, hogy a válság sújtotta európai régióban a választási rendszer kormányzati stabilitást eredményezzen. Hozzáfűzte: az új magyar választási rendszert ilyennek tartja.

A rendezvényen Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatójaként azt mondta, "nagy változás a rendszer egészének arányosságával kapcsolatosan nem történt", eddig a mandátumok 46 százalékát lehetett egyéni választókerületében megszerezni, míg az új rendszerben az 53 százalékát.

Arról is beszélt, az átalakításnál szerény, minimális elmozdulás történt a kormányzati stabilitást erősítő többségi választási rendszer irányába, miközben megtartották a kétszavazatos, korábbi vegyes szisztémát. Emlékeztetett arra is, hogy az új rendszerben megszüntették az egyes választókerületek közötti háromszoros aránytalanságot, azt 15 százalék alá csökkentették, ez pedig az alkotmányos egyenlőséget biztosítja. 

Azt mondta, az 1990-ben minisztertanácsi rendelettel létrehozott választókerületi rendszer durván a mindenkori baloldal számára kedvező beosztás volt, ez pedig azt jelenti, hogy "hat demokratikus választáson lejtett a pálya".

Hirdetés