hvg.hu: 2006-ban „Dunagútat” és befedett Városligetet ígért a budapestieknek, 2010-ben ingyenes BKV-val kampányolt, most mivel rukkol elő?

Horváth Csaba: Egy gondolkodó és működő racionális várost képzelek el, amelyik ésszerűen gazdálkodik az erőforrásaival, és legfontosabb értéknek magát a budapesti embert tekinti. Persze a régi nagyobb kaliberű elképzelések, víziók közül is le kell porolni néhányat, de nem a kampányra.

hvg.hu: 2010-ig miért nem ilyen volt a város, aminek a vezetésében ön is részt vett? Eladósodás, ésszerűtlen fejlesztések az egyik oldalon – elsősorban a 4-es metróra gondolok –, miközben a másikon: szükséges beruházások maradtak el, gondoljunk csak a 3-as metró állapotára.

H. Cs.: 2010-ig egy 550 milliárd forintos költségvetésű városról beszéltünk, ennek legfeljebb harmadáig eladósodva. A felvett hitelek csak és kizárólag beruházásokat szolgáltak: vagyis a 170 milliárd forintos hitelállomány közel ezer milliárd forint fejlesztést generált, ide értve a csepeli szennyvíztisztítót, csatornázást, a Combinókat, a 4-es metrót, kórházakat és iskolákat. Ez a teljesítmény romlott le nagyon 2010 óta. Budapestnek minden fejlesztésre szüksége volt, de maradjunk a 4-es metrónál. Egy Budapest méretű, lakosságszámú és szerkezetű városnak 60 kilométernyi metróra van szüksége. Ha elkészül a 4-es metró első szakasza, akkor tartunk majd 37 kilométernél.

"Esélyesebb főpolgármester-jelöltnek tartom magam, mint Bajnai Gordon"

Túry Gergely

hvg.hu: Azzal kampányolnak, hogy felére csökkent a főváros költségvetése, de közben lezajlott az oktatás és az egészségügy államosítása, ez nem budapesti sajátosság, országos politika volt.

H. Cs.: De ezek összefüggnek egymással: amikor a korábbi kormányzatok Budapest érdekeit sértő lépéseket tettek, akkor a főváros vezetése ellenállt a mindenkori törekvéseknek. Demszky Gábornak városvezetőként sok hibája volt, de mindig a város érdekeit védte. Nyilván ön is, én is, és a választók is sok hibát fel tudnának sorolni.

hvg.hu: … de közülünk csak ön volt két és fél évig az alpolgármestere.

H. Cs.: … én magam is konfrontálódtam vele számos alkalommal, főleg az egészségügy területén. De Budapest mégis csak a szabad kultúra temploma volt húsz évig, most meg rettegniük kell az intézményvezetőknek, a színházigazgatóknak, hogy a munkájuk vagy a párthűségük alapján ítélik-e meg őket.

hvg.hu: Tud konkrétan rettegő színházigazgatóról Budapesten?

H. Cs.: Csak rettegő színházigazgatókról tudok. Egy profi színházi menedzsment ezt a rettegést nyilván nem teszi a napi kommunikációja központjába, mert van más dolga is: nem elég, hogy a nézőknek kell megfelelniük, de még a politikai elvárásoknak is, ami ráadásul sokszor lefojtja az adott színház teljesítményét, lásd: Újszínház, ami nem csak ideológiailag szörnyű, tartalmilag is pocsék. Nem véletlen, hogy nem látogatják a budapestiek.

hvg.hu: Eszenyi Enikő esetében például úgy tűnik, meghátrált a hatalom.

H. Cs.: Nem hátrált meg, mindössze annyi történt, hogy Tarlós István a saját érdekében elodázta a végleges döntést. Rájött, hogy az Újszínház és a József Attila Színház után (amikor Tarlós a szakmai érveket félresöpörve döntött) egy harmadik botrány már több mint vállalhatatlan a budapestiek előtt. Vagyis nem elszégyellte magát, csak nem merte vállalni a politikai kockázatokat, hogy Balázs Pétert érvénytelen pályázattal nevezi ki. De azt mondta, hogy a választások után visszatérünk rá: vagyis, ha netán ő maradna, Balázs Péter is jönne, Eszenyi Enikő pedig menne.

hvg.hu: Tarlós Istvánnak az is nehezíti a dolgát, hogy „sajátjaival”, a fideszes városvezetőkkel kell folyamatosan küzdenie a közgyűlésben. Ha esetleg ön nyer, önnek is ugyanilyen érdekellentétekkel kell megküzdenie.

H. Cs.: Tarlós István nem tud nyerni Budapesten, az eldőlt, ez választási matek: még a Fidesz is elismeri, hogy az ellenzék támogatói már többségben vannak Budapesten, tehát olyan nincs, hogy a kerületek nagy részében nyer az MSZP, de Tarlós Istvánt újraválasztják. Ő látszólag a Fidesszel harcol, de valójában arról van szó, hogy arrogáns, nem tud tárgyalni, kimondottan keresi a konfrontációt, leginkább ezért nem alkalmas Budapest vezetésére. Mi ezzel szemben együtt tudtunk működni a kerületekkel. Én mindig tudtam, hogy mely feladatokat kell központilag menedzselni, például sosem gondoltam, hogy 14 féle parkolócégnek kell szednie a parkolási díjakat, mint most történik, ez csak az autósoknak rossz.

hvg.hu: De ezt nem Tarlós István akarja így, hanem a kerületi polgármesterek. Mára világos lett, hogy viperafészekben ül a főpolgármester.

H. Cs.: Akkor miért lelkendezett ő és a Fidesz is, hogy most végre  egységes lesz minden, a fővárosi közgyűlés, a polgármester, mindenki mindenkivel együttműködik; hatékonyan, simulékonyan, satöbbi…

hvg.hu: Ezt a kerületi vezetők valószínűleg sosem gondolták komolyan.

H. Cs.: Én Tarlós István hibájának tudom be, hogy nem volt képes érdemben tárgyalni kerületi vezetőkkel. Ezt egyébként ők is hiányolták. Gyakran panaszkodnak nekem, hogy semmilyen fejlesztésről, beruházásról nem tudnak egyeztetni vele. Tudom, hogy ez babramunka, de addig kell tárgyalni, amíg létre nem jön a megoldásközeli állapot, amit le lehet tenni a kormány asztalára.

hvg.hu: Tarlós Istvánnak mindig azt vetik ilyenkor a szemére, hogy miért mondott le parlamenti képviselői mandátumáról, most lobbizhatna ott is a fideszes polgármester-képviselőkkel szemben. De éppen önök ketten vették komolyan, hogy Budapestet csak főállásban lehet vezetni, és mondtak le, megértheti ebből a szempontból.

H. Cs.: Igen, de én akkor is meg tudom majd találni a közös hangot a kormánnyal és a kormánypártokkal is. Ráadásul Tarlós István másod-, harmadvonalbeli fideszes politikusokkal veszekszik, miközben egyetlen ügyet nem tud megemlíteni, amiben Orbán Viktorral konfrontálódott volna. Mindenki tudja, hogy ebben az országban mindenről Orbán Viktor dönt, ha valaki stadiont akar magának, mondjuk Szombathelyen, akkor is a kormányfőhöz kell bekopogni.

hvg.hu: Tarlós István kormánytagokkal veszekszik a BKV finanszírozásáról.

H. Cs.: Amikor én korábban a BKV érdekében a kormánynál lobbiztam egy finanszírozási megállapodásért, nem a nyolcadik fullajtárnál tettem. Be kell menni illedelmesen, de kellő határozottsággal, szakmailag felkészülten a mindenkori kormányfőhöz, és megállapodni vele az elvi alapokról. Ha ezek megvannak, akkor a lista végén ülök le a pénzügyminiszterrel. Én így tettem ezt 2009-ben is, amikor megszületett egy hosszú távú BKV-finanszírozási megállapodás. Ha ez érvényben maradt volna, ma nem lenne gond a céggel.

"Tarlós zászlóját" csakazért sem

Túry Gergely

hvg.hu: Ha ön esélyesnek tartja magát, és a közvélemény-kutatásokból indulunk ki, akkor 2014-ben ön Orbán Viktorhoz kopogtathat be illedelmesen.

H. Cs.: Mesterházy Attila új baloldali kormányához fogok bekopogtatni. És leteszek az asztalra egy termetes paksamétát, amely a Budapestet érintő konkrét terveinket tartalmazza majd. Nem kérek majd sokat, csak annyit, amennyiből a város biztonságosan működni tud. A budapestiek által megtermelt adóbevételek nagyjából 10 százalékát. Ezt is azért, hogy Budapest mint az ország motorja a lehető legnagyobb teljesítményt tudja nyújtani, hogy a kormány még többet szedhessen be a közösbe, amiből több pénzt tudna társadalmi igazságossági programokra költeni. Ha majd egyszer a távoli jövőben véletlenül olyan kormányfőhöz kell bekopogtatnom, aki nem hajlandó konszenzusra, akkor is egyik tárgyalás jön a másik után, és ha végképp érzéketlennek mutatkozik, akkor felemeljük a hangunkat.

hvg.hu: Ha Budapesten a közvélemény-kutatásokra hagyatkozik, az országos adatokat miért nem veszi figyelembe?

H. Cs.: Az egzisztenciális félelem, az általános félelem az országban arra sarkallja az embereket, hogy csak a legelkeseredettebbek vállalják a véleményüket. Magyarországon van kétmillió balliberális, aki kormányváltást akar, s van egy másik kétmilliós tábor, a „Nem Mondom Meg” párt, akik baloldali attitűddel rendelkeznek, és kormányt akarnak váltani. Ezért mondom, hogy minden esély megvan a változtatásra. De egy kétmilliós nagyvárosban kevésbé érvényesül az az ellenőrző hatás, mint kisebb településeken.

hvg.hu: A budapestiek bátrabbak lennének a véleményalkotásban?

H. Cs.: A budapestiek nyíltabban vállalják a véleményüket, de itt is van több százezer közalkalmazott, köztisztviselő és hozzátartozóik, akik tudják, hogy rajta vannak a Kubatov-listán, és el kell menniük szavazni, mert ha nem, a fideszes főnökük a választás utáni hétfőn, távoztában még kirúghatja őket. Ők csak a szavazófülkék magányában nyilvánítják ki a véleményüket, de ott biztosan.

hvg.hu: Ahhoz, hogy valaki egyéni indulóként biztosan nyerjen, általában a pártja átlagánál jobb eredményt kell elérnie

H. Cs.: Ez így van.

hvg.hu: Ön 2010-ben főpolgármester-jelöltként 29,47 százalékot kapott, miközben az MSZP 29,61 százalékot ért el. Vagyis a pártnál rosszabbul szerepelt.

H. Cs.: A személyemre irányuló teljes össztűz után mindössze 0,14 százalékkal… Amikor a II. kerületben elindultam egyéniben, akkor pedig 23 százalékkal kaptam többet, mint a pártom, amivel a 176 egyéni körzetből lettem aranyérmes. Ráadásul 2010-ben az SZDSZ kiesése miatt csalódott liberális értelmiség és sajtó részéről olyan össztűz zúdult rám, ami mellett valóban nem volt szerencsés olyan pozitív üzenetekkel kampányolni, amikkel dolgoztam. Az üzenetek tartalmára senki nem volt kíváncsi. Ráadásul voltak azok a köztörvényes-beállítású ügyek…

hvg.hu: Azért a BKV-botrányt ne hívjuk már „köztörvényes-beállítású ügynek”.

H. Cs.: Majd a bíróság eldönti, hogy mi ez. Tehát ebbe a negatív hangulatba érkeztem meg a pozitív üzeneteimmel. A csalódott és rosszkedvű budapestiek számára mellékesek voltak az üzeneteim. Demszky Gábor akkor már túl óvatos volt, inkább fékezte, mint hajtotta a várost (ez nem utólagos kritika, akkor is mondtam neki, be is látta), de tudjuk: a városházi vezetést nyilván a mindenkori főpolgármester dominálja. De most is egy helyben toporgunk, a környéken már nem csak Bécs és Pozsony, hanem Bukarest is felismerte az idők szavát: nem egy szűk városban, hanem régióban gondolkoznak, és le is hagyták már Budapestet.

hvg.hu: Le tud-e mondani a mindenkori magyar költségvetés arról a bevételről, amit Budapest megtermel?

H. Cs.: Ez nem lemondás kérdése. Ha a főváros nem működik, az ország sem. Mi csak a teljes adóbevételeink tíz százalékát szeretnénk visszakapni a mostani öt helyett. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy 95 százalékos személyi jövedelemadót.

hvg.hu: Visszatérve a választásokra: vannak belső méréseik a személyes népszerűségéről?

H. Cs.: A legutóbbi felmérés júliusban készült, eszerint én vagyok a legnépszerűbb Budapesten az összes ismert politikus között.

hvg.hu: Biztos benne, hogy ön lesz az MSZP főpolgármester-jelöltje?

H. Cs.: Jövő csütörtökön ez formálisan is így lesz, amikor a küldöttgyűlés is megválaszt

hvg.hu: Bajnai Gordon és Mesterházy Attila azt mondta az MSZP szombati választmánya után, hogy a mostani választási megállapodást ősszel egy önkormányzati egyezség követheti, és a főpolgármesteri tisztség ügye még nyitott.

H. Cs.: Amikor tárgyalunk majd, akkor ez a kérdés is asztalra kerülhet. Nyilván a legjobb jelöltet kell támogatni a legjobb csapattal, a legjobb programmal. Alternatívát kell állítani Tarlós István budapesti bábkormányának. Én állok elébe ennek a megmérettetésnek.

hvg.hu: Jobb főpolgármester lenne, mint Bajnai Gordon, ha esetleg így alakul?

H. Cs.: Ahogy említettem, a kutatások a budapestiek támogatását mutatják számomra.

hvg.hu: Politikai alku részeként visszalépne a javára?

H. Cs.: Ez nem politikai alku kérdése, hanem hogy kinek van a legnagyobb esélye nyerni. Csak épeszű politikai alkut fogunk kötni.

hvg.hu: Viccnek nézte először a XIII. kerület hajléktalanokat kitiltó rendelettervezetét. Ennyire nincs tisztában azzal, mi zajlik a kerületben?

H. Cs.: A kerület méltatlan helyzetbe került, minden környező városrész „körbe lőtte” őket a maga hajléktalanokat kitiltó rendeleteivel. Attól tartottak, mindenki „rájuk nyomja” a hajléktalanokat. Ez egy védekező reakció volt. A főváros kitiltja a közterületekről és az aluljárókból a hajléktalanokat, rázúdítva őket a társasházakra, jellemzően a XIII. kerületre, amelyik egyébként eddig a legtöbbet költött szociális célokra, bérlakásokra.

hvg.hu: „Életszerűen ellepték a köztereket”, „a többségnek is megvannak a jogai” – ezeket ki mondta?

H. Cs.: Tarlós István, és egyetértek vele.

hvg.hu: Molnár Gyula mondta 2009-ben, amikor 15 helyről akarta kitiltani a XI. kerületből a hajléktalanokat.

H. Cs.: Mondhatta volna Tarlós István is, és mondom, egyetértek vele. Hosszú évek óta szorgalmazom a svéd modellt: senki ne kerülhessen utcára a szociális helyzete miatt, de még ott is van egy szűk kör, akik – jellemzően mentális problémáik miatt – beszorulnak ebbe az életformába, mert nem hajlandóak elfogadni a társadalmi kötöttségeket. Rájuk mondták a rendszerváltás előtt, hogy hobók, csavargók. A svéd modell lényege, hogy elemi szinten mindenkinek biztosítják a megélhetését, lakhatását, ezért cserébe senki nem lakhat közterületen. Azokat, akik nem fogadják el a közösség segítségét, a szociális munkások esténként krízisautókkal „bekísérik” a jó minőségű szállásokra, ahol megkapnak mindent, ami szükséges. Ez országos koncepcióváltást igényel, ehelyett a kormány és a főváros embertelen döntést hozott. Csak a helyszín változik: az aluljárók helyett majd a társasházi kapualjakban húzzák meg magukat a fedél nélküliek.

hvg.hu: Bevezetné a dugódíjat? Annak idején ebből akarta finanszírozni az ingyenes BKV-t.

H. Cs.: Azt mondtam, hogy 40 milliárdot tesznek hozzá a budapestiek a fővárosi közösségi közlekedéshez, ezt lehetne kiváltani a dugódíjjal. Ez nem ugyanaz. Ma fele annyi autó van a forgalomban, mint három-négy éve, dugódíj nélkül is, az 500 forintot közelítő üzemanyagárak miatt. A dugódíjat formálisan vállaltuk a 4-es metróhoz kötődve mint forgalomszabályozó eszközt, ezt úgy is megtehetjük, ha mondjuk a mindkét oldalán lezárt Kecskeméti utcára bevezetjük a dugódíjat.

hvg.hu: Brüsszelben biztosan tapsolnának, hogy már megint ilyen „rafináltak vagyunk”. Egyáltalán nincs akkor szükség erre ön szerint?

H. Cs.: Rugalmas rendszert kell felállítani, amely csak akkor szabályoz, amikor szükség van rá. Eddig sem az volt a cél, hogy kitiltsuk az autósokat a városból, hanem, hogy áttereljük őket a tömegközlekedésre. Ehhez olyan szintű szolgáltatást kell nyújtania a BKV-nak, hogy az „öltönyösök” is szívesen használják, mint ahogy ez nekik nem ciki Londonban sem.

hvg.hu: Tarlós István úgy tűnik, meghajlott az autós lobbi előtt, amikor levélben utasította Vitézy Dávidot a tömegközlekedést segítő forgalomszabályozási intézkedések egy részének visszahívására. Ön is enged majd?

H. Cs.: Tarlós István levele szakmailag megalapozott.

hvg.hu: El sem hiszem, hogy dicséret is elhangzik Tarlós Istvánnal kapcsolatban…

H. Cs.: … első olvasásra. Második olvasásra már tele van szakszerűtlen megjegyzésekkel, amelyeket a közlekedési szakma is lecsapott. Tény, hogy Vitézy Dávid ésszerűtlenül szervezi a forgalmat, és zúdít rá egy időben egy csomó forgalmi változást a fővárosra. Mindezt azért, mert két és fél évig nem volt érdemi felújítás, most pedig mindent a választási időszakra ütemeznek, nem törődve azzal, hogy megbénítják a várost.

hvg.hu: Évtizedes hiányokat pótolnak, például az 1-es villamos vonalának felújításával.

H. Cs.: Ezt 2010-re teljesen előkészítettük, de ők kétszer terveztették újra. Azért kezdték csak ilyen későn, hogy minél látványosabb legyen a kampányban, hogy „dolgozik a város”.

hvg.hu: A Normafa-beruházáshoz mit szól? Közterületen építenek majd ki fizetős szolgáltatást, zöldfelületet betonoznak le, fákat vágnak ki.

H. Cs.: Nincs szüksége Budapestnek egy sícentrumra a Normafánál, a város éghajlata sem indokolja ezt. A Google térképein pedig látszik, hogy nagyon sok fát vágnának ki, ha megvalósulnának a tervek. Ezért azt szeretném, ha nem csak a kerület, de minden budapesti népszavazáson dönthessen róla, csakúgy, mint a Városliget körbekerítéséről múzeumi épületekkel (ami megölné a parkjellegét).

hvg.hu: Látom, a régi Budapest-zászló van itt az irodájában. Az újat soha nem fogja kirakni?

H. Cs.: Ragaszkodom a 140 éves tradícióhoz, és nem teszem ki azt, amit a főpolgármester saját maga rajzolt. Tarlós István azt mondja, tiszteli a hagyományokat, ehhez képest Budapest hagyományaival nem törődik. Látszik ez a zászlón, vagy a szélsőjobbnak tett gesztusként is átkeresztelt utcákon.

hvg.hu: A budapesti választókörzetekben induló MSZP-sek ön szerint mennyire képviselik személyükben a megújult MSZP-t?

H. Cs.: A budapesti országgyűlési képviselőjelölteknek elsősorban a budapestiek érdekeit kell képviselniük, és baloldali politikusként az MSZP-t is.