Már tapasztalhatók az év- és ciklusvégi kapkodás jelei a parlamenten, a kormánypártok még mindent és mindenkit a helyére akarnak tenni, mielőtt véget érne az ülésszak, és elfogyna a kéthrmados többség. Ennek jegyében megmondják, milyen betűvel írják a gázszámlát, vagy épp előírják, hogy bármeddig előzetesben maradhatnak a vádlottak. Hogy ne kelljen túl sokat vitatkozni az ellenzékkel, jól eldugták az örökifjú alkotmánybírókról szóló törvényt, az adómódosításokat pedig eleve úgy nyújtották be, hogy már ne lehessen hozzájuk szólni.
A hétfőn kezdődő, háromnapos üléssel együtt már csak öt alkalommal ül össze az Országgyűlés az őszi ülésszakon, vagyis elvileg december 10-től pihenhetnek a képviselők. Persze lehet, hogy szükség lesz rendkívül ülésszakra – ahogy a korábbi években mindig volt ilyen –, de a parlament napirendjén és a benyújtott javaslatokon már látszik az év végi kapkodás. Pénteken például hét törvényjavaslatot zúdítottak be kormányoldalról, melyek magától a kormánytól, illetve kormánypárti képviselőktől jöttek - ezeket nyilván még idén el is akarják fogadni.
Az egyik javaslatot Németh Szilárd, a Fidesz legfőbb rezsicsökkentője jegyzi, aki eredetileg tanító és könyvtáros, de törvényjavaslata alapján a nyomdászathoz is ért. Nem elégszik meg ugyanis az eddigi két rezsicsökkentéssel, hanem külön törvényben határozná meg, hogy kell kinéznie a számláknak, milyen betűtípussal (Times New Roman), milyen betűmérettel (11-es) és milyen háttérszínnel (például a villany esetében #FF7F50, közismertebb nevén coral) kell nyomtatni a számláknak azt a részét, ahová a fizetendő, illetve a kormány által a fogyasztónak megspórolt összeget írják.
Más szempontból is előkerül hétfőn a rezsicsökkentés, hiszen a képviselők várhatóan elfogadják Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető javaslatát „a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben”. Ez a jogszabály írja majd elő, hogy havi legfeljebb 150 ezer forint készpénz felvételéért a pénzügyi tranzakciós adó ellenére sem számolhatnak fel díjat a bankok. A dolog persze nem lesz egyszerű, hiszen annak, aki élni akar a lehetőséggel, személyesen kell bemennie a bankfiókba, hogy kitöltsön egy nyomtatványt.
Rezsi, rasszizmus és tájékozatlanság
A szocialisták sem akarnak lemaradni a rezsicsökkentési ötletek terén. Józsa István képviselő például azért interpellálja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy megtudja,„miért nem tesz semmit a kereskedők, vendéglátósok online pénztárgépeivel kapcsolatos üzemeltetési költségek csökkentése érdekében?” A kérdés mögött az áll, hogy a szocialisták korábban javasolták: legyen hatósági áras előfizetés azok számára, akiknek csak az adóhivatalhoz bekötött pénztárgépek miatt kell az internet, illetve az állam szerezze be központilag a szükséges gépeket.
Apáti István, a Jobbik képviselő bizonyára a bajai időközi választásokra akar visszatérni valamilyen formában, legalábbis erre utal az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett kérdés címe: „A választási rasszizmus.” Bár ősszel nem volt hiány esőben, az LMP-s Lengyel Szilvia pedig visszaidézi az aszályos nyarat, hiszen azt kérdezi a vidékfejlesztési minisztertől, hogy „mikor váltják már fel a szavakat a tettek az öntözés területén?”
A kormánypárti öninterpellációk közt is furcsának számít, hogy a fideszes Bábiné Szottfried Gabriella úgy csinál, mintha nem olvasná a parlament előtt lévő törvényjavaslatokat. Megkérdezi ugyanis, hogy „emelkedhet-e az ápolási díj összege”, miközben ez már ott van a 2014-es költségvetést megalapozó törvénymódosítások közt, és az újságok is megírták. A KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet nem szégyenlősködik, kijelentő módot használ. Interpellációjának címe: „Csökkenő gyógyszerkiadások”, ami természetesen szintén egy korábbi kormányzati bejelentésre rímel.
Névre szóló jogalkotás
Zárószavazásra kerül az a törvény, amely elvileg a légi utasok adatainak nyilvántartásáról lenne hivatott rendelkezni, de elrejtettek benne egy olyan módosítást is, amely lehetőséget ad négy, a parlamentből 2014-ben távozó képviselő elhelyezésére. Ezt úgy éri el, hogy az összeférhetetlenség törlésével lehetővé teszi országgyűlési képviselők megválasztását is a rendőrség felügyeletére hivatott Független Rendészeti Panasztestületbe. Az utolsó pillanatban még azt is hozzácsapják a salátához, hogy a pénzért letelepedési engedélyt kapó külföldieknek nem muszáj állandóan Magyarországon lenniük, hat hónapnál hosszabb időre is eltávozhatnak.
A személyre szabott jogalkotás jelei mutatkoznak a legújabb büntetőjogi salátatörvény szavazásánál is. Ehhez nyújtották be azt a módosító indítványt – az azóta már Svájcban elfogott ároktői bandatagok szökésének ürügyén – amely lehetővé tenné, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt személyeket korlátlan ideig előzetes letartóztatásban tartsák, és előírja, hogy házi őrizetet csak elektronikus nyomkövető alkalmazása mellett lehet elrendelni. Hétfőn még csak a módosító indítványokról kellene szavazni, de Rogán már jelezte, hogy a zárószavazást is meg kívánják ejteni, nehogy kiszabaduljon az ároktői banda egy újabb tagja.
Az előrehozott szavazáshoz el kell téri a házszabálytól, amihez négyötödös többség, vagyis ellenzéki támogatás szükséges hozzá. A salátatörvény a jogvédők által erősen kritizált korlátlan fogva tartás mellett a salátatörvény azért tartalmaz egy fontos hibajavítást is: korábban a nyomozás érdekeire való hivatkozással megtiltották, hogy a tanúk mellett is ügyvéd legyen jelen a kihallgatás során, de ezt most korrigálják. Ez az elvi megfontolások mellett azért is fontos, mert a gyakorlatban sokszor először tanúként hallgatnak meg valakit, akit aztán meggyanúsítanak, felhasználva a korábbi vallomását is.
Hétfőn szavaznak a képviselők a 2014-es adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokról, így arról a csomagról is, amelyet csütörtökön adott be a költségvetési bizottság. Az időpont azért fontos, mert ekkorra már lezárult az adótörvények általános és részletes vitája is, vagyis a plenáris ülésen nem lehet majd megvitatni egyebek mellett a sertéshús áfájának csökkentését, a hullaszállító autók regisztrációs adójának eltörlését, vagy a külföldi zenekaroknak kitalált speciális adózást. A módosítók sorának ráadásul nincs vége, a zárószavazás előtt még lesz egy csomagra való.
Kifárasztásos taktika
Kedden lesz a jövő évi költségvetés részletes vitája, vagyis tíz órán át vitázhatnak a képviselők a büdzséhez benyújtott módosító indítványokról. Ilyenből jó sok van, 787 darab, de ebből csak 25-öt jegyeznek kormánypárti képviselők. Utóbbiak gyakran varázslással teremtenek pénzt a szerintük fontos dolgokra: egyszerűen megnövelik a tervezett áfa-bevételeket annyival, mint amennyit a kiadási oldalon el akarnak költeni: a fideszes L. Simon László például rögtön kétmilliárd forintot talál ilyen módszerrel egy budapesti Trianon Múzeum felállítására.
Tíz órányi részletes vita után, várhatóan kedden este kezdődik az „egyes törvényeknek az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról” szóló javaslat általános vitája, amelyben nem kisebb dolgokról kellene szó essen, mint a választási kampány szabályainak változásáról, vagy az alkotmánybírák 70 éves korhatárának eltörléséről. Utóbbi annyit jelent, hogy a 2011-ben megválasztott bírák közül 2023-ig hivatalban maradhat a most 64 éves Szívós Mária, a 66 éves Salamon László, a 63 éves Pokol Béla, a 67. évében járó Balsai István és a hamarosan 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egon.
Szerdán a Médiahatóság és a Médiatanács tavalyi költségvetési beszámolója kerül napirendre, illetve különlegességként egy ellenzéki törvényjavaslat: az LMP-s a Mile Lajos, a nemzetbiztonsági bizottság tagja azt javasolja, hogy a testület együttműködésre kötelezhesse azokat, akiket meg kíván hallgatni. Ennek közvetlen előzménye, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója továbbra sem hajlandó megjelenni a tényfeltáró albizottság ülésein, ahol nyilván kellemetlen kérdéseket tennének fel neki arról, miért is találkozott személyesen a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Portik Tamással.
Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnap talál fontos és érdekes híreket a törvényhozás világából.
