Nem kellett volna betörni – nagyjából ez a vélemény tükröződik a Facebookon a hozzászólásokból a vácszentlászlói férfi történetével kapcsolatban, aki az első hírek szerint fagyállót kevert a borába, megelégelve, hogy rendszeresen betörtek hozzá. A férfi tagadja, hogy megmérgezett volna bárkit. Miután a tolvaj meghalt, a rendőrség emberölés ügyében nyomoz.
„Nem kellene bemenni, lopni. Legközelebb, ha bekapcsolva hagyom a sütőt, és a betörő megégeti magát, akkor engem fognak felelősségre vonni veszélyeztetésért?” – vetette fel az egyik hozzászóló a Facebookon. „Na! Ennyit a magántulajdon védelméről!” – sommázott egy másik. „Mint sértett, köteles vagyok a betörőknek biztonságos körülményeket biztosítani?” – értetlenkedett egy harmadik kommentár. Bár a megjegyzések sokfélék, összességében mégis a tulajdonát védő gazda pártját fogták a betörőkével szemben.
A Pest megyei Vácszentlászlóról a múlt héten többen is súlyos mérgezéssel kerültek kórházba , miután mindannyian etilén-glikollal megmérgezett bort ittak. A bort a hírek szerint egy férfitól vásárolták, illetve kapták, aki azt egy gazdától lopta. Mint kiderült, a férfi folyamatosan dézsmálta a hordókat, a borosgazda pedig, miután megelégelhette a sorozatos lopást, állítólag fagyálló folyadékkal megmérgezte a borát. Azok közül, akik ittak a borból, hatan kórházba kerültek. Egyikük, a lopott bort áruló tolvaj, már olyan súlyos állapotban volt, hogy az orvosok sem tudtak rajta segíteni.
A gyanúsított gazda a Blikknek tagadta, hogy megmérgezte a borát. Azzal érvelt, hogy kertészmérnökként rengeteg vegyszerrel dolgozik, amelyekre ugyanúgy rájártak a tolvajok, akárcsak a borára. A férfi szerint vittek mindent, ami mozdítható, s előfordulhatott az is, hogy a tolvaj kotyvasztott magának valamit, ami a halálát okozta. A férfi állítólag a betörésekről rendszeresen értesítette a rendőröket, akik azonban nem tudták a helyzetet megoldani, s a betöréseknek az elejét venni. Az emberölés gyanúja miatt vizsgálódó Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól megkérdeztük, hogy a gazda hányszor jelezte az egyenruhásoknak, hogy betörtek hozzá, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.
A tulajdon védelme nem azonos a jogos önvédelemmel
P. Gyula ugyan védekezhet azzal, hogy saját otthonában zárt helyen volt a hordó, amelybe a gyanú szerint a fagyállót töltötte, ám Krémer Ferenc szociológus (akinek kutatási területe a rendészet) egyértelműen úgy látja, ha ez történt, ez nem számít jogos önvédelemnek, mert ebben az esetben a férfi nem saját vagy hozzátartozói életét óvta volna a betörőkkel szemben, hanem a vagyonát. „Mivel a hordóra nem írta rá, hogy fagyállót tartalmaz, tette nem elriasztás, hanem szerintem gyilkossági kísérlet.” A szakember úgy gondolja, ha onnan közelítjük meg a történetet, hogy mindenki azt tart a hordójában, amit akar, akkor kérdésként az vetődik fel, hogy ha ez történt, miért öntött veszélyes anyagot a borba, és ha megtette, miért nem tüntette fel azt.
„A rendőröknek vizsgálniuk kell, tett-e fagyállót a borba a gazda, és ha igen, akkor mennyit, milyen indokkal, tudta-e, hogy annak ilyen mértékben történő elfogyasztása halált okozhat, és adott esetben az elkövető halálát kívánta-e" – mondta a hvg.hu-nak egy egykori bűnügyi osztályvezető, aki úgy vélte, a rendelkezésre álló információk szerint helyesebb halált okozó testi sértésről vagy gondatlan emberölésről, nem pedig emberölési ügyről beszélni. Egy másik megkérdezett rendőrnyomozó azt hangsúlyozta: a vácszentlászlói férfi letöltendő szabadságvesztést kaphat, ha bebizonyosodna, hogy fagyállót töltött a borba. Ebben az esetben ugyanis tudatában lehetett annak, hogy a szer méreg, így azzal megölhet valakit.
Bor + fagyálló: Ez nem jogos önvédelem! |
A büntető törvénykönyv idén életbe lépett módosítása szerint a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az az élet kioltására is irányult volna”, ha valakit éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan támadnak meg; ha valakinek a lakásába vagy a kertjébe törnek be éjjel fegyveresen vagy csoportosan. Ezekben az esetekben a sértettnek nem kell bizonyítania, hogy a támadással arányos mértékben védekezett, mert a törvény szerint eleve azt kell feltételezni, hogy az illető életére törtek. Vagyis az önvédelem akkor is jogos, ha a támadók meghalnak. Nem büntethető a védekező akkor sem, ha „az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl”. Mindezeknek azonban semmi köze nincs a fagyállós esethez, miután itt nem személy elleni súlyos sérelem kivédéséről van szó, hanem a vagyon védelmére irányuló olyan intézkedésről, amely aránytalan a sérelemhez képest. |
Méreg helyett szétszórt szeg?
A Facebookon többségben vannak a gazda pártját fogó bejegyzések. Bár azt többen elismerik, hogy a borlopásra nem arányos válasz a tolvaj halála, de hozzáteszik, hogy „ne essünk már át a ló másik oldalára". Egy kommentár szerint: „az én elzárt, privát tulajdonomban 'csemegéző' tolvaj sérüléseit", amelyeket "jogsértő és mélyen ostoba magatartása miatt szerzett", ne írják már az én számlámra. Ugyanakkor volt, aki azt is szerette volna tudni, hogy mit keres egy borban fagyálló. „Mi is borászkodunk, de még a pince közelében sincsen semmi féle vegyszer, az esetleges tévedések elkerülése érdekében. Ha szándékosan tette bele a gazda, ő akkora bűnös, mint a tolvajok.”
A gazda állítólagos tette egyébként a rendőröket is megosztotta: egy volt életvédelmis nyomozó szerint a vácszentlászlói férfi – ha valóban elkövette azt, ami róla elterjedt – jobban járt volna, ha százas szögeket rakott volna a földre, aztán másnap megnézi, hogy ki biceg a faluban. „Ha nekem egy tó mellett van a kertem, amit a pockok felzabálnak, mérget nem rakhatok ki csapdának, mert akaratlanul is megmérgezem a tó élővilágát" – mondta. Ehhez csatlakozott egy volt rendőr, aki hangsúlyozta, hogy ha igaz a történet, és „csaliként” tették a hordóba a fagyállót, akkor esetleg felvetődik a szándékos emberölés lehetősége is, mint amikor az uborkája védelmére áramot vezetett az ember a kerítésbe. Igaz, ő ezt figyelmeztetésként ki is írta egy táblára.
Megrovásban részesült
A terményei védelmére Szoboszlai Barna kesznyéteni uborkás gazda 2008 nyarán vezetett áramot kerítésébe. Erről tudott az a három helybéli is, akik mégis úgy döntöttek, hogy ellopják a termést. A három tolvaj egyike a helyszínen életét vesztette. A férfi azzal védekezett, hogy évente 2-400 ezer forint kára keletkezett a lopások miatt, ezt elégelte meg, és ezért helyezte nagyfeszültség alá a veteményest körbevevő kerítést. A férfi első fokon felfüggesztett fegyházbüntetést kapott, amelyet 2011-ben másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla megrovásra enyhített.
Ugyanez a bíróság 2012-ben két év szabadságvesztésre ítélt jogerősen egy tiszalúci férfit, aki áramot vezetett a kerítésébe, mert így akarta megakadályozni, hogy a szomszéd gyerekek átmásszanak a telkére, és az ól tetejéről – csínytevésként – ledobálják a cserepeket. A bíróság szerint nem állt fenn ugyanis a jogos védelmi helyzet, hiszen a vádlott nem bűncselekmény megelőzése miatt vezetett áramot a kerítésbe, hanem a gyerekek csínytevésének megakadályozására. Emiatt a tiszalúci férfit több emberen, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletében bűnösnek mondta ki a Debreceni Ítélőtábla, helyben hagyva az első fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ítéletét.
Idén is indult már árammal védekezés ügyében büntetőeljárás. Egy 85 éves tiszadobi férfi azért tette ily módon védetté otthonát – amit táblára kiírva jelzett is –, mert többször betörtek hozzá, sőt előfordult, hogy a tolvajok rátámadtak. Elmondása szerint állandó félelemben élt, és csak meg akarta valamilyen módon védeni magát és értékeit. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés-kísérlet miatt vádemelési javaslatot nyújtott be a megyei főügyészségnek B. László 85 éves tiszadobi lakos ellen.
Korlátozott jogvédelem
Ezeken az ügyeken látszik, hogy az állam csak korlátozottan tudja megvédeni az állampolgárait, illetve azok vagyonát. Krémer Ferenc szerint a fagyállós történetben megmutatkozik a rendőrség tehetetlensége, és hogy az emberek szemében a rendőrök inkább olyanok, akik pénzt hajtanak be, büntetnek vagy elriasztanak, ahelyett, hogy szolgáltatnának. Krémer szerint 2010 előtt is ez volt a helyzet, nem csak a mostani ciklusban. Mindazonáltal a vácszentlászlói férfi magatartása elfogadhatatlan.
Valószínűleg senki nem választana ilyen megoldást, ha az emberek érzékelnék, hogy a törvény őket védi, jogbiztonság van, a rendőrség a helyzet magaslatán áll. Nem pedig szinte tehetetlenül szemléli a történteket – mondta a hvg.hu-nak egy magánnyomozó.
Pest megye: nőtt a betörések száma |
A mintegy 2 400 fős lakosú, Galga-vidéki Vácszentlászló a Gödöllői Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozik. Ennek parancsnoka, Bozsó Zoltán dandártábornok a tavalyi évre vonatkozó beszámolójában felidézte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi évre vonatkozó adatait, amelyek szerint országosan 4,6 százalékkal, addig Pest megyében 11,5 százalékkal több bűntett történt az azt megelőző évhez képest. Gödöllő esetében ennél jobb a helyzet, mert az ismertté vált bűncselekmények száma hét százalékkal nőtt. A 4 978 eset 67,5 százalékát vagyon elleni bűncselekmények tették ki. 2012-ben a lopások, a betöréses lopások, és azon belül a lakásbetörések száma is emelkedett (ez utóbbi 396-ról 460-ra), a gépkocsi lopások viszont visszaestek. A bűnügyi statisztika alapján Vácszentlászlón nem volt olyan rossz a helyzet, ott ugyanis tavaly 38 bűncselekmény jutott a rendőrök tudomására. A gödöllői rendőrök munkájának ismertetésekor azt maga a kapitány is elmondta a képviselő-testület tagjainak, hogy a statisztika sem képes mindig tiszta képet adni a bűnözésről és az azzal szembeni fellépés eredményességéről. Egy pénztárca ellopása esetén például, ahány okirat eltűnik, úgy nő a jogsértések száma. A nyomozás eredményesség tekintetében egyébként a gödöllői kapitányság jobban teljesített a PMRFK-nál. Míg az előbb mutatója 30,4 százalék volt, addig a megyei főkapitányságé 26,04 százalékos lett. |