Kísértetiesen hasonló gyilkosságok történtek Mélykúton az elmúlt hetekben: két férfi is kalapáccsal verte agyon feleségét, arra hivatkozva, hogy "démonok hajtották őket". Csakhogy Mélykút nevű településből kettő is van, egy Fejér-, egy Bács-Kiskun-megyében. A hvg.hu mindkét Mélykutat felkereste, hogy az okokról tudakozódjon.
Öt hónapon át nem aludt démonjai által keltett víziók miatt G. József, aki szeptember 20-án kalapáccsal agyonverte 36 éves feleségét, Elvirát – meséli a szomszéd utcában lakó, a saját bevallása szerint (délután fél egykor) "a legjobb álmából felkeltett" Zoli. Mélykúton járunk, az ország déli részén, közel Jánoshalmához.
Ám létezik egy másik Mélykút nevű település is, ahol szintén az előzőre kíséretiesen hasonlító gyilkosság történt: egy hónapon belül két férfi is kalapáccsal verte szét felesége fejét, mindketten arra hivatkoztak, hogy "démonok hajtották őket" a gyilkosságba.
„Meg volt róla győződve, hogy Elvira megcsalja őt, hogy a munkatársai fajtalankodnak vele. Egyre-másra erről beszélt az ismerőseinek, akik próbálták nyugtatni, hogy Józsi, ez nem így van, hogy csak a te fejedben léteznek ezek a démonok, de semmire nem mentek. Azért ment el az imaházba is, hogy megszabaduljon ezektől a szörnyű vízióktól, és állítólag, miután ott járt, végre tudott aludni” – mondja a szomszéd.
Az imaházzal kapcsolatban, ahol a helyi megtérők rendszeresen összejöttek, a férfi nem bizonyult bőbeszédűnek, de azt elmondta, hogy G. József szeptemberben felkereste a gyülekezetet, hogy megszabaduljon a vízióitól. „Az azt követően átaludt éjszaka ellenére azonban a démonok tovább piszkálták őt, és két napra rá megtörtént a dolog.”
A gyilkosságot a szomszéd így is érthetetlennek tartja, ahogyan a G. Józsefet szintén ismerő körzeti megbízott, Nagyváradi Zsolt százados is. Ő a férfi démonok okozta őrületéből sem vett észre semmit. „Soha nem volt vele semmilyen probléma, még kocsmákban sem láttam. A feleségével, akivel a kilencvenes évek elején a Vajdaságból jöttek át, szépen éltek, gyakran kézen fogva sétáltak az utcán. Mindketten az önkormányzat közmunkásai voltak, Józsi az iskolánál a gyalogátkelőhelyen segített reggelente, meg önkéntes tűzoltó volt, Elvira pedig itt, az önkormányzat kertészetében dolgozott.”
A körzeti megbízott szerint a férfi azzal indokolta a gyilkosságot, hogy "jött egy istenkép, és meg kellett tenni". „Az egyik közös ismerősünk telefonált, és nem akartam elhinni, amit mond. Aztán, amikor kezdtem komolyabban venni a szavait, akkor is csak annyit gondoltam, Józsi bántalmazta a nejét. A házba belépve azonnal egyértelmű volt, hogy Elvirán nem lehet segíteni.” Nagyváradi Zsolt szerint G. József az egyik pillanatban nyugodt volt, aztán a másik pillanatban mintha ráébredt volna, mit tett, és a kisfia miatt kezdett el aggódni. „Ledöbbentem, mert nem tudtam, hogy elítéljem, vagy sajnáljam, nem értettem, hogy mi történhetett vele, hogy ilyet tett” – mondta a KMB-s..
A tragédia színhelye, a település központjától nem messze van, a kertes ház udvarára egyáltalán nem látni be az utcáról. A sárga színű ház egyik ablakán a redőny leszakadva, a kapu alja rozsdás, mindez a lakók küzdelmes életéről tanúskodik. A szeptember 20-án bent látottakról Nagyváradi Zsolt azt mondta, a padlón fekvő, szétvert fejű nő, a mindent beborító vér látványa bár "borzasztó volt, de látott ő már durvábbakat is".
A mintegy 5500 lakosú Mélykút egyébként nyugodt település, gyilkosság is ritkán történik, Nagyváradi Zsolt pályafutása alatt két nyereségvágyból elkövetett emberölés történt, az egyik még a kilencvenes évek végén, a másik 2011-ben. „Néhány betörés és lopás okozza a legtöbb problémát, meg a balesetek, amelyek ha megtörténnek, akkor általában súlyos kimenetelűek” – közölte a körzeti megbízott. Hozzátette, az utóbbi időben megnőtt a Mélykúton átmenő 55-ös számú főút forgalma, mert a teherautók azon haladva meg tudják úszni az autópályadíj-fizetést.
A több járműhöz gyorsan hozzászokott Kovács Gyula tanyagondnok, aki naponta minimum nyolcvan kilométert vezet, ahogy a munkája célját hivatalosan megfogalmazva: a "külterületen élők életvitelét közelítse a településen belül élőkéhez". „Előző nap Sárospatakon voltam a pappal miseborért, nemrég vittem Szerbiába a citerazenekart, az óvodásokat fuvarozom a játszótérre, színházba” – sorolta a férfi mivel telnek a napjai az idős embereknek való ebédkihordáson és a bevásárláson kívül.
„Gázszerelőként szerzek néha egy kis mellékest is, voltam Józsiéknál is, és hát volt mire féltékenynek lennie, csinos asszony volt az Elvira. Ilyen, szerelemféltés miatti gyilkosság volt egy a nyolcvanas évek végén, amikor egy vasvillával szúrta le vetélytársát a postás – emlékezett vissza a tanyagondnok, miközben felhozza azt is, hogy a démonokkal nem volt egyedül Józsi. „Az egyik tanyára alig merek kijárni, Kati néni ugyanis hisz a démonokban, és egy külön sarkot alakított ki a mindenféle praktikáknak, hókuszpókuszoknak.”
Nem volt ilyen démonűző sarok a 135 kilométerrel távolabbra lévő Fejér megyei Mélykúton. A szántóföldek melletti bozótosban október közepén – egy helybéli gazda iránymutatása szerint a második kijárónál – találtak rá B. Tünde és fia, H. Ádám vérbe fagyott holttestére, akiket szintén a gonosz szellemek sugallatára ölt meg kalapáccsal Sz. Gyula.
„Bernátkúton nőtt fel, de mivel az a település egyszerűen megszűnt, Baracsra költözött a család. Gyuláról soha nem hallottunk semmi rosszat” – meséli Erzsi néni. „A szomszéd utcában lakó másik asszony, Kati többet tud, mert a menye együtt dolgozott Tündével a kórházi laborban” – igazít útba minket. Az asszony azonban azt mondta tudja, kiről van szó, de nem ismerte igazán, mert nem voltak közvetlen kollégák, és egy ideje meg már nem is volt náluk Tünde, mivel az egyik háziorvos mellett asszisztenskedett.
Sz. Gyuláról az emberek nem úgy beszéltek, mint egy démonok által megszállt személyről, senkinek nem beszélt olyan víziókról, mint a másik gyilkos G. József. A helyiek úgy látták, a pár jól megvan, nem voltak köztük hangos jelenetek. Gyula depressziós volt ugyan, amiért a katonaságtól le kellett szerelnie évekkel ezelőtt, de állítólag semmi nem jelezte, hogy „hogy egy külső erő szerettei megölésére kényszeríti” – mint azt a rendőröknek a gyilkosság okaként felhozta. A szörnyű tett elkövetése után ráadásul a férfi több napig úgy élt mintha mi sem történt volna. Senki nem gyanakodott arra, hogy a családi ház milyen rémségek helyszíne lett.
A férfi azonban október 14-én nem bírta tovább, megpróbált véget vetni életének: fel akarta akasztani magát, majd amikor nem járt sikerrel, felvágta az ereit. Ekkor talált rá Tünde lánya, aki nem értette, mi történhetett az édesanyjával, miért nem éri már el őt napok óta.
A nyomozás jelenleg mindkét ügyben zajlik, jelenleg mindkét férfi esetében elmeorvos szakértő vizsgálja, hogy az emberöléskor tudatában voltak-e annak, mit tesznek. Hogy valóban elszakadtak-e a valóságtól, s démonok űzte gondolatok hatására cselekedtek-e.
